A mi (kis)városunk - Ócsa

Ilyen város nincs még egy!
Itt minden máshogy történik, és általában az is rosszul. Ha egyszer lesz itt vezetőváltás, ez a blog lesz a vádirat.
(De kisvárosunkat mi így is szeretjük ... - Ámbár, megvan a saját véleményünk.)

2011. augusztus 24., szerda

Folyik a kötélhúzás, miközben jól jönne a városnak a kormányzati segítség ( - menekülő pálya)

A bukott devizahiteleseket befogadó ócsai szociális lakóparkra vonatkozó területrendezési szerződéseket Ócsa önkormányzata a jövő heti testületi ülésén még aligha fogja tárgyalni.

A kormány augusztus elején döntött, hogy Ócsán épül az első szociális lakópark. Első ütemben nyolcvan, később további 420 darab 40–80 négyzetméteres ház épülne a kijelölt állami földön. Az idén 775 milliót, míg a teljes programra 4-5 milliárdot szán a kormány. A több településre kiterjedő szociális családiház-építési program összköltségét 15 milliárdra becsülte a Nemzetgazdasági Minisztérium az uniónak küldött jelentésében.
A város vezetése erre csak a napokban küldte meg saját, immár javított változatát a minisztériumnak, a most még szántóföld belterületté alakításához. A szükséges szakvélemények és hatástanulmányok többsége azonban csak most készül. – De Horváth Tamás alpolgármester szerint.semmivel sem vannak késésben. Ő az egyik aki nem fél az eladósodottak megjelenésétől sem, tudja, hogy bizonyos segélyek állami támogatottsága egyébként is 90 százalékos.



Mindenesetre egyelőre semmiféle ígéretet nem kaptak arra, hogy az esetlegesen megnövekvő szociális kiadásokhoz állami támogatást kapnak, mint ahogy a további ütemek megépülése esetén szükségessé váló iskolabővítés finanszírozásáról sincs döntés. A területrendezési szerződés szerint az első ütem intézménybővítéséről a településnek, a továbbiakban az államnak kell gondoskodnia.

Az is biztos, hogy Ócsa városának nincs beleszólása sem a szociális lakóparkban épülő házak építési technológiájának kiválasztásába, sem a bérlők kijelölésébe.

A városvezetés ettől függetlenül továbbra is bízik a kiépülő infrastruktúra vállalkozásokat vonzó hatásában. Új munkahelyekre ugyanis szociális lakópark nélkül is szüksége lenne a városnak.
Az ócsai alpolgármester éppen ezért nem aggódik azon, hogy túl sok segély kifizetése terhelné a város kasszáját, amely már amúgy is mélyen lapos.
(A város, - talán a folyó tárgyalások hatásaként, némi biztatásra, - a napokban küldte el pályázatát az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzatok támogatási keretét [önhiki] kezelő Belügyminisztériumnak.)


Közben éppen a napokban látott napvilágot az a statisztikai adat, amely a GKI Gazdaságkutató Intézet által összegyűjtött adatok alapján az önkormányzatok adósságlistáját tette közzé. Ócsa a több mint 3000 ezer település közül az előkelő 46. helyet foglalja el. Ez azt jelenti, hogy igencsak veszélyeztettek vagyunk. A egy főre jutó adósságállomány a városháza könyvelése szerint, valamint a kimutatott statisztikák alapján is kiugróan magas. A megszorítások jelei mégis csupán a lakossági ellátásokon érződnek, hiszen a vezető tisztségviselők juttatása nincsenek arányban ezzel a súlyos anyagi terhekkel. A két polgármester máig a legmagasabb, (maximált) illetményre tart igényt, függetlenítve magukat ezzel a városban élők anyagi gondjai alól.

A települések önbevallásán alapuló számok azonban meghökkenthetik azokat, akik úgy hitték: az adósságlistát a nagyvárosok vezetik. Tévednek. Bár, Ócsán szinte mindenki hallott a Szűcs Lajos vezette Pest megyei Önkormányzat pénzügyi kríziséről, és hogy ezért bizonyos feladatokat Ócsa is levesz a megye válláról és abból átvállal, de hogy kisvárosunk ennyire magas hiánnyal küzd,  s ezzel az élvonalban vezető helyet foglal el (az egy főre jutó) adósok listáján, az talán csak most tűnik fel. 
A már említett Pest megye,  22 milliárdos hitelállományú példája hűen mutatja, miféle következményekkel jár, ha egy önkormányzat nem tud fizetni a hitelezőinek. Korábban az étkeztetés és az ellátás terén teremtett válság helyzetet, mivel az étkeztetési díjakat másra költötte. Most a megyei fenntartású iskolákban tanulóknak attól kell tartaniuk, hogy szeptemberben nem lesznek új tankönyveik. Ez bizony ismét kihat a városunkban tanuló középiskolásokra.
A polgármesterek azonban az utolsó pillanatig titkolják, mekkora a baj.
S mivel az adósságállomány kiderülne a települések költségvetéséből, gyakori, hogy a büdzsé legfontosabb melléklete "véletlenül" lemarad a városi honlapról.
Árulkodhatnának az Állami Számvevőszék jelentései is, ám az ÁSZ csak a nagyvárosi revíziókat hozza nyilvánosságra, a többi polgármesternek júliusig lehetősége volt arra, hogy a kínos iratot egy fiók mélyére helyezve "titkosítsa".

Tömeges csődre a nagy települések körében aligha kell számítani, ők újabb megszorításokkal uralni tudják a helyzetet. A kicsik azonban sorban dőlhetnek be, akár úgy is, hogy képtelenek lesznek fenntartani a milliárdokból épített iskolájukat vagy uszodájukat. Ócsa e helyütt talán félúton van.

 Nem véletlen, hogy az akkori SzMSz ellenében sürgősen bevezették a kommunális adót. Ez azonban a városvezetés takarékossági intézkedéseinek hiányában önmagában nem jelent orvoslást a problémára. Ócsa ma is tékozlóan bánik a közpénzzel. Ezt látszik bizonyítani több tény. Egy ilyen helyzetben nem átallották eladni és felvásárolni a képviselők némi apróért a hordozható pc-ket, ami tulajdonképpen a munkaeszközük, hogy aztán pár hónap múltán azt ismét beszerezzék de már 3,2 milliós ráfordítással. Mi ez, ha nem hanyag gazdálkodás, vagy hűtlen kezelés?  A közpénzből kivett juttatások részét képező illetmények mérséklet nélküli kifizetése is sokat számít hónapról-hónapra. És még sorolhatnánk a guruló forintokat. Mindezért mondom, hogy átgondolatlan beruházások, hibás elképzelések és rossz megoldások, pazarló döntések övezik az önkormányzati lépéseket. Nem véletlen a banki satu a városon.
A bankok annak idején ugyanis nem véletlenül a kötvénykibocsátás feltételéül szabták, hogy ők vezethessék az önkormányzat számláját. Ha késik a törlesztés, rátehetik a kezüket az azon szereplő pénzre, mivel fedezetül jó néhány helyen - jogsértő módon - a számlára befolyó összeg szolgál. Nem csoda, ha a helyhatóságok mindent megtesznek ennek elkerülésére, és a lakosság további megfejésén fondorlatoskodnak.  Ebbe a történetbe lépett be most az állam az elképzelt Alsópakony határában létesítendő teleppel. 



A hivatalos menetrend szerint szeptember közepéig kell aláírni az önkormányzat és a projekt lebonyolításával megbízott Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési (BMSK) Zrt. közötti megállapodást. A kontraktus különösen fontos a városvezetés számára, hiszen ez tartalmazza a beruházáshoz kapcsolódó fejlesztéseket. Az első ütemhez szükséges infrastruktúra – közművek, utak – megépítését, illetve az ócsai vasútállomáshoz vezető hat kilométeres kerékpárút és buszforduló kialakítását. A város önkormányzata ezenfelül ragaszkodna a jelenleg termelőszövetkezeti közkutat használó ötven alsópakonyi család vezetékes ivóvízzel való ellátásához is. A minisztérium azonban még nem adott választ.
S ez még csak az alku első fele. Ócsán jelenleg nincs bölcsőde, a meglévő óvoda pedig teljesen telített. Az önkormányzat a kormánydöntéstől függetlenül is indulni kívánt az új gyermekintézmények létesítését, illetve bővítését lehetővé tévő uniós pályázatokon, ám a szükséges önrészhez állami támogatást kérne.

Ócsa vezető tisztségviselői sem lettek idegbetegek ettől az egésztől, és nem is kapkodnak. A nyár a szabadságé és nem az képviselő-testületi üléseké. Horváth Tamás addig is további (politikai) karrierjét építgeti a megjelenéseivel és felszólamlásaival.
– A minisztériumban mutattak egy falelemet, és arról biztosítottak bennünket, hogy minőségi, strapabíró házak épülnek – avatja be a részletekbe Horváth Tamás a városi fórumon kételkedőket.
A kivitelezőknek szóló közbeszerzési tendert és az építészeti terveket kereső ötletpályázatot szeptember elején írják ki. A telkek kijelölése, illetve a közműépítés várhatóan október végén kezdődik meg. A munkálatok párhuzamosan folynak – a minisztérium tervei szerint – közmunkások bevonásával. A kormány reményei szerint jövő márciusban már költözhetnek is az első lakók. A lehetőség azok előtt nyílik meg, akik már nem élhetnek sem az árfolyamrögzítéssel, sem az eszközkezelő által felajánlott lakásvisszabérléssel. A beköltözés önkéntes alapon történik.
– Nem hinném, hogy megrögzött városlakók jönnének ide – véli Horváth Tamás. – Szép számban akadnak megcsúszott Pest megyei devizahitelesek, akik budapesti lakásukat eladva vettek házat az agglomerációban, de dolgozni a fővárosba járnak.
 A projekt lebonyolításával megbízott BMSK Zrt.-nek azonban csak pályázatírásban kell segédkezet nyújtania. A lakóparkprojektet felügyelő Belügyminisztérium pedig a devizaadósok otthonait diszkontáron – az ingatlanérték feléért – felvásárló Nemzeti Eszközkezelő Társasághoz (NET) irányította az önkormányzatot. Csakhogy a társaság még nem alakult meg. Létrejöttét augusztus végére-szeptember elejére ígérik.
*

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése