A zsidók tömeges bevándorlásáról tartanak a magyarok - derül ki a Tárki friss kutatásából. A lakosság közel negyede fél a közel-keletiek megjelenésétől
Érdekes módon a zsidók még mindig tagadják ezt.
A radikális jobboldal már évek óta kongatja a vészharangot. Állítólag sokan még nem értek ide.Viszont akik itt vannak,. azok azt sugallják, hogy itt félnek, mert ezt a földet antiszemiták lakják. Közben pedig Európa második legnagyobb zsidó közössége él és virágzik hazánkban.
Kutakodott a Tárki és kiderítette: habár jelenleg a bevándorlók népességhez viszonyított aránya meglehetősen alacsony, 2 százalék alatt van Magyarországon, és többségük határon túli magyar, Magyarország vonzó bevándorlási célpontnak számít a magyarok szerint: válaszadók 58 százaléka számít arra, hogy a jövőben valamilyen népcsoport nagy számban telepedik le az országban.
A válaszadók 48 százaléka szerint várhatunk arra a jövőben, hogy Magyarországra nagy számban letelepednek kínaiak. Az arabok illetve a zsidók nagyszámú letelepedésére a lakosság megközelítőleg negyede 26 illetve 23 százaléka számít. Az afrikaiak betelepülését 17 százalék, a szlovákokét pedig 13 százalék várja. A Tárki által vizsgált minden népcsoportra igaz, hogy azok, akik tömeges bevándorlásukat várják, alacsonyabban iskolázottak és jobban félnek a bevándorlás bűnözést növelő hatásától.
Az arab országokból és Kínából az elmúlt évtizedekben jelentős mennyiségű bevándorló érkezett Európába, és jelenlétük Magyarországon is növekedhet az elkövetkező időszakban. A zsidók nagyszámú bevándorlását azonban, melyet második leggyakrabban említettek a válaszadók, az elmúlt évtizedekben nem alapozta meg semmilyen demográfiai tendencia, és erre ezen csoport létszáma alapján sem nagyon számíthatunk - derül ki az elemzésből. Míg Kína összlakossága több mint 1,3 milliárd, a muszlim vallásúaké pedig 1,6 milliárd fő, az Izraelben élő zsidóság kevesebb, mint 6 millió főt, és a világon élő zsidóság összesen is csak 13,5 millió főt tesz ki – ráadásul Izrael az utóbbi évtizedekben sokkal inkább bevándorlási célpont volt, semmint kibocsátó ország – érvel a felmérés.
A Tárki kutatása szerint a zsidók beözönlésével kapcsolatos hiedelem elterjedtsége azzal függhet össze, hogy az antiszemita politikai közbeszédben az izraeliek „honfoglalása” gyakran emlegetett és fenyegető lehetőségként jelenik meg. A zsidókkal szembeni előítéletek és a tömeges letelepedésükben való hit összefüggése az adatokból is jól látható: akik arra számítanak, hogy nagyszámú zsidó jön az országba a jövőben, azok kevésbé fogadnának el zsidót szomszédként, munkatársként vagy éppen házastársként. A kínaiak, az arabok és az afrikaiak esetében viszont nincs így: az ő betelepedésükben hívők nem előítéletesebbek velük szemben.
Pedig egy ideje már jönnek, repülők hozzák őket, lakóparkok épülnek nekik, az SzDSz és a szocilista pártszövetségeseik már megágyaztak nekik. Sőt, a gyerekeket már magyarul tanítják. Akár hogy is, szeretik ezt az országot és annak bárgyú népét. Szeretik ezt a helyet, ahol a bankoknak privilégiumai vannak. A bankároknak meg ez a hely, maga a Kánaán. Itt van víz, jó a klíma, nem kell terrorveszélytől tartani, és a strandra sem kell géppisztolyos kísérő. A zsinagógákat egyre újítják fel és lakják be a közösségek. A HIT-gyülekezet osztja az áldást, és most kapott állami elismerést, rangsort az elismert egyházi közösséget táborában. Mi lehet még az, ami nem megfelelő, vagy hátrányos, netán visszatetsző. Lehet, hogy épp ezért szemeltek ki minket.
Persze lehet, hogy nem is jönnek, az egész elmélet kitaláció. Az elmúlt években már többen megpróbálták bebizonyítani az un. tények segítségével, hogy ennek a félelemnek semmi alapja. De hiába, a bevándorlás-elmélet él és virul tovább, és nem csak egyes emberek, hanem magukat komolynak gondoló politikusok is építenek rá.
A bevándorlással összefüggő problémák miatt Nyugat-Európa sok országában erősödnek a bevándorló-ellenes pártok. A politikusok a multikulti csődjéről beszélnek.
Szóval anélkül, hogy bárkinek a pártjára állnánk bevándorlóügyileg, azt kijelenthetjük, hogy probléma van.
*
Izraelben több tízezren tiltakoztak az ország tíz nagyvárosában a drasztikusan megnőtt megélhetési költségek ellen.
Az eredetileg a lakásárak és bérleti díjak miatt két hete kezdődött tüntetéssorozat már a társadalmi egyenlőtlenségek és a közszolgáltatások - főleg az egészségügy és az oktatás - színvonalának romlása elleni tiltakozássá nőtte ki magát.
Izrael a világ egyik leggyorsabban fejlődő gazdasága és a munkanélküliség is alacsony, azonban a lehetőségeket és esélyeket fékezi, hogy a gazdaságot néhány nagy család tartja ellenőrzése alatt.
*
Izrael megköszönte Pintérék „hatékony és odaadó” munkáját
Odaadó és hatékony munkájuk elismeréseként Izrael Állam magyarországi nagykövete, Aliza Bin-Noun elismerő okleveleket és emlékplaketteket adott át a magyar rendészeti szervek képviselőinek.
A rendezvényen elsőként Pintér Sándor belügyminiszter úr vehette át az elismerő oklevelet és az emlékplakettet.
Ezt követően számos további kitüntetés került átadásra, így köszönve meg azon rendészeti szervek munkáját, akik nagyban hozzájárultak Izrael Állam budapesti Nagykövetségének kiemelkedő biztosításához.
*
Felavatták a felújított zsinagógát
Több mint félmilliárd forintból újították fel a volt győri zsinagógát, amelynek ünnepélyes átadását hétfőn tartották.
„ A templom falai bebizonyították, hogy nemcsak a tanulásnak, hanem a kultúrának is hajlékot tudnak adni" – ezzel a Talmudból vett idézettel kezdte ünnepi beszédét Hiller István a volt győri zsinagóga tegnapi átadási ünnepségén. Az oktatási és kulturális miniszter kiemelte: a hit hajlékának emelt épület mostantól a kultúra hajléka.
*
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése