Tele a hócipője sok embernek a Holcimmel és az ilyen elképzelésekkel ( - miként lehet kárt okozni jogszerűen)

Pont a hétvégére tervezete az egyik egyesület a tájvédelmi körzetbe látogatást, egy madaras nap címszóval.

Július utolsó napjára hirdették meg a programot közösen a Madárvártával.  

Az Ócsai Tájvédelmi Körzet az Ócsa, Dabas, Inárcs települések által határolt területen található.

A Tájvédelmi Körzetet 1975. Szeptember 9.-én hozták létre, az Országos Természetvédelmi Hivatal elnökének 3/1975.OTVH számú határozatával. A tájvédelmi körzet a Duna völgye és a homokterületek közé ékelődő, mély fekvésű láprétek és láperdők növény- és állattani ritkaságainak megőrzésére alakult.

Kabasólyom

Az Ócsai Tájvédelmi Körzet a Duna-Tisza köze hajdani kiterjedt lápterület egyik utolsó ékes maradványfoltja. Botanikai és állattani ritkaságait, értékeit a XIX. századi lecsapolások eredménytelensége miatt fennmaradt állandó vízjárásnak köszönheti. Területének egészére jellemző a mozaikosság, vagyis a nyílt vizek, nádasok, rétek, erdők, sztyepprétek váltakozása, és az ennek megfelelően váltakozó emberi tevékenységek nyomai.

A tájvédelmi körzet gazdag madárvilága nemzetközileg is védelem alatt álló Ramsari egyezmény alá tartozó terület. A területre jellemző néhány madárfaj: nagy kócsag, szürke gém, barna rétihéja, kerecsensólyom, cigányréce, kis vöcsök, bíbic, sárszalonka, piroslábú cankó, jégmadár, nádirigó, fülemülesitke, tücsökmadarak. A madarak megfigyelését, tudományos felmérését, az érdeklődők számára történő ismertetést 1983 óta az Öreg-turján területén lévő Madárvárta kutatói végzik. Előzetes bejelentkezés után lehetőség van a tudományos munkában való részvételre. Programként előadás, madarászás kérhető szakvezetővel.

Jégmadár

Most ennek a területnek a határára, és kárára kíván ipart telepíteni a Holcim.

Érdekes, hogy a vasúti pályát már ennek a beruházásnak alárendelve kezdik rendbe rakni, hogy a több tonnás, napi többször megforduló 15 kocsira tervezett szerelvények forgalma biztosított legyen.
Érdekes, hogy ezt a lakosság a személyszállítás kapcsán soha nem érte el.

Mivel foglalkozik a Holcim ?

A Holcim építőipari alapanyagokat-így cementet, betont, kavicsot-termel és forgalmaz. A cég jogelődjét 1912-ben alapították svájci Holdenrbank településen. Magyarországon leányvállalata Holcim Hungária Zrt. néven működik, mely közel hétszáz embernek ad munkát számos településen.

Mit érdemes tudni az Elosztó és Logisztikai Központról ?

A tervezett létesítmény hosszú távon fontos összeköttetést biztosít a cég gyárai és a felhasználási hely között.

A központba vasúton, tartályokban érkezik a cement, melyet zárt rendszerben silókba áttöltve tárolnak, majd közúton szállítanak a felhasználás helyére tartálykocsikban vagy zsákokba csomagolva.

Hol lesz a Központ?

Több lehetséges település közül az előzetes vizsgálatok, engedélyeztetések és tárgyalások lezárulta után születik meg a mindenki által támogatott döntés. Dabas külterületén az öregországúti hulladéklerakó-közeli területet vizsgáljuk.

Figyelemmel a Dabasiakra és a környezetre

A központban kizárólag tárolás és kisebb mennyiségben zsákokba történő csomagolás is lesz. A körszerű, zárt rendszerű működés és a nagy hatékonyságú, porszűrők beépítése garantálja, hogy a környezetbe csekély mértékű por kerüljön, melynek nincsen hatása a lakott területekre.

Az Öregországúton az út teljes szerkezeti átépítése és az új körforgalom kialakítása eredményeként - a növekedő forgalom ellenére - a közlekedésből fakadó zaj, rezgésterhelés csökkenni, míg a közlekedés biztonsága javulni fog. Ezen kívül lakott területeket nem érint a közúti szállítás.

Ahol a lélegzet is egészségkárosító lenne!

„Új tanulmány látott napvilágot a napokban a Dabasra tervezett cementcsomagoló- és logisztikai üzem környezeti hatásairól… viszonylag magas légszennyezettségű térségnek újabb csapást jelentene az óránként 4 kg port kibocsátó cég tevékenysége.
Az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat K-pusztai mérőállomása mintegy 40 km-re található a tervezett telepítési helytől és a kis távolság miatt kiválóan alkalmas a telephely alap-légszennyezettségének jellemzésére is. A mérésekből kiderült, hogy 2010-ben 152 napból 24-en haladta meg az egészségügyi határértéket a szálló por koncentrációja a levegőben. A Levegő Munkacsoport egy 11,7×11,7 km-es területen, 1600 mérőpont által rögzített, úgynevezett Breeze Aermod modell segítségével meghatározta, hogy a tervezett üzemből kiáramló por eléri Dabas egyes részeit, Újhartyánt és Kakucs községet is.  

Ócsa talán megússza és csak kedvezőtlen időjárási viszonyok esetén részesül a következményekből, illetve a a honos élő- és állatvilág sínyli meg a beruházást. Ez ennyiben érint csupán minket, hogy kevesebb látni való és természeti érték marad környezetünkben. 

Ennek elemzését Magyar Péter nagyon jól vázolja, a Kinek lesz jó a cementgyár? című írásában, ami a blogján (itt) olvasható.

Aki meg a kibeszélő show-t, vagy a hosszas rábeszélést szereti, annak itt ez a videó:

De mint ahogy a városi főépítész, Horváth úr más munkájából és tervezett üzletéből, majd ennek ügyéből kifolyólag kiderült, lehet jogszerűen építkezni úgy is, hogy az másoknak kárt okozzon. Itt is talán ez a baj. 

Amíg ugyanis ilyen emberek és szemléletek léteznek, és még életképesek is, addig nincs min csodálkozni. Ezek és az ilyen fajták, az így vélekedők bármit megtehetnek, míg a nép ki nem veri a fejükből ezeket az elgondolásokat.

*