III. MAGYAROK ORSZÁGOS GYŰLÉSE ( - nemzet találkozó)

Nemzeti önellátást a Kárpát-medencében - 2011. augusztus 12-15 között Bösztörpusztán rendezik meg a III. Magyarok Országos Gyűlését.

A nagygyűlés hagyományőrző programokkal, kiállításokkal, bemutatókkal, kézműves- és őstermelői vásárral, valamint gazdag zenei programokkal várja az érdeklődőket. A III. Magyarok Országos Gyűlésének gondolatisága:
A magyar nemzet fénykorát a Szakrális Királyság korában élte. A magyar nemzet önellátó képessége ekkor magas szinten működött. A folytonosságot keresve elődeinkkel, a Szakrális Királysággal, kimondhatjuk, hogy történeti alkotmányunk jogfolytonosságát 1944. március 18-i német megszállás szakította meg. Trianon tragédiája után elődeink kiemelkedő gazdasági fejlődését és az önellátásunkat a II. világháború, és az azt követő rendszer törte meg. A gazdasági folytonosság megteremtéséhez 1938, az utolsó békeév adja a mintát.
Az 1990 óta eltelt 21 év alatt, nemzetgazdaságunk folyamatosan leépült, ipari és mezőgazdasági termelésünk szinte teljesen megszűnt, szolgáltató nemzetté váltunk. Az állapotunk olyan súlyos, hogy élelmiszerből is behozatalra szorulunk, nem vagyunk önellátóak.

A Nemzeti Önellátás a Kárpát-medencében elsődlegesen azt fejezi ki, hogy nekünk magunknak kell cselekednünk, már ma. Összefogással, az Egységben képesek vagyunk felemelni a Nemzetet. A települési szintű élelmiszer és energia önellátás megvalósításával, alulról kezdve újra építjük Nemzetünk szövetét, a Magyarok Szövetségét.
Az élelmiszer önellátás szintje a település, a nemzeti önellátás szintje, a gazdaság összes szegmensével a Kárpát-medence.
Az önellátás és gazdasági felemelkedés eszköze az összefogás, az együtt gondolkodás, együtt cselekvés, a szövetkezeti mozgalom. A szövetkezet egyesíti magában a tulajdonost, a munkavégzőt és a felhasználót, a vásárlót. A szövetkezet biztos munkahelyet teremt azáltal, hogy egyesíti a belső, hazai termelést és a belső, hazai piacot. A települési szintű szövetkezetek képesek megvalósítani a magyar népi hagyományokban, szerves kultúránkban gyökerező közösségi tulajdon-birtok formát (közösségi erdő, legelő használat pl.), amely egyben magában hordozza a Szakrális Királyság működési rendjét.
Az 1920-as évek gazdasági felemelkedésének rugója a szövetkezeti mozgalom volt, amelynek gyökerei a reformkorra (1830) nyúlnak vissza. A termelő és fogyasztási szövetkezetek mellett a gazdaság pénzügyi kezelését is önellátóan valósították a hitel- és biztosító szövetkezetek. A termelés, a kereskedelem és a pénzrendszer irányítását a szövetkezeti forma segítségével ismét a saját kezünkbe vehetjük, csak rajtunk múlik, hogy képesek vagyunk-e irányítani a sorsunkat.
A Kárpát-medencében a világon fellelhető összes ásványkincs megtalálható, kiváló termőtalajjal rendelkezik, bővelkedik vizekben, magas a napsütéses órák száma, a JÓ Isten is önellátásra teremtette. A szövetkezeti mozgalom megteremti újra a Kárpát-medencei magyarság egységét, a Szent Korona Egységében, hiszen tagja lehet ugyanazon szövetkezetnek, szándéka szerint a csallóközi és a rábaközi gazda, Bakonycsernye és Gyergyószentmiklós szülötte.
Jövőnkbe vetett hittel, a mában cselekedve, összefogva az Egységben valóra válik álmunk.

*