Tele a hócipője sok embernek a Holcimmel és az ilyen elképzelésekkel ( - miként lehet kárt okozni jogszerűen)

Pont a hétvégére tervezete az egyik egyesület a tájvédelmi körzetbe látogatást, egy madaras nap címszóval.

Július utolsó napjára hirdették meg a programot közösen a Madárvártával.  

Az Ócsai Tájvédelmi Körzet az Ócsa, Dabas, Inárcs települések által határolt területen található.

A Tájvédelmi Körzetet 1975. Szeptember 9.-én hozták létre, az Országos Természetvédelmi Hivatal elnökének 3/1975.OTVH számú határozatával. A tájvédelmi körzet a Duna völgye és a homokterületek közé ékelődő, mély fekvésű láprétek és láperdők növény- és állattani ritkaságainak megőrzésére alakult.

Kabasólyom

Az Ócsai Tájvédelmi Körzet a Duna-Tisza köze hajdani kiterjedt lápterület egyik utolsó ékes maradványfoltja. Botanikai és állattani ritkaságait, értékeit a XIX. századi lecsapolások eredménytelensége miatt fennmaradt állandó vízjárásnak köszönheti. Területének egészére jellemző a mozaikosság, vagyis a nyílt vizek, nádasok, rétek, erdők, sztyepprétek váltakozása, és az ennek megfelelően váltakozó emberi tevékenységek nyomai.

A tájvédelmi körzet gazdag madárvilága nemzetközileg is védelem alatt álló Ramsari egyezmény alá tartozó terület. A területre jellemző néhány madárfaj: nagy kócsag, szürke gém, barna rétihéja, kerecsensólyom, cigányréce, kis vöcsök, bíbic, sárszalonka, piroslábú cankó, jégmadár, nádirigó, fülemülesitke, tücsökmadarak. A madarak megfigyelését, tudományos felmérését, az érdeklődők számára történő ismertetést 1983 óta az Öreg-turján területén lévő Madárvárta kutatói végzik. Előzetes bejelentkezés után lehetőség van a tudományos munkában való részvételre. Programként előadás, madarászás kérhető szakvezetővel.

Jégmadár

Most ennek a területnek a határára, és kárára kíván ipart telepíteni a Holcim.

Érdekes, hogy a vasúti pályát már ennek a beruházásnak alárendelve kezdik rendbe rakni, hogy a több tonnás, napi többször megforduló 15 kocsira tervezett szerelvények forgalma biztosított legyen.
Érdekes, hogy ezt a lakosság a személyszállítás kapcsán soha nem érte el.

Mivel foglalkozik a Holcim ?

A Holcim építőipari alapanyagokat-így cementet, betont, kavicsot-termel és forgalmaz. A cég jogelődjét 1912-ben alapították svájci Holdenrbank településen. Magyarországon leányvállalata Holcim Hungária Zrt. néven működik, mely közel hétszáz embernek ad munkát számos településen.

Mit érdemes tudni az Elosztó és Logisztikai Központról ?

A tervezett létesítmény hosszú távon fontos összeköttetést biztosít a cég gyárai és a felhasználási hely között.

A központba vasúton, tartályokban érkezik a cement, melyet zárt rendszerben silókba áttöltve tárolnak, majd közúton szállítanak a felhasználás helyére tartálykocsikban vagy zsákokba csomagolva.

Hol lesz a Központ?

Több lehetséges település közül az előzetes vizsgálatok, engedélyeztetések és tárgyalások lezárulta után születik meg a mindenki által támogatott döntés. Dabas külterületén az öregországúti hulladéklerakó-közeli területet vizsgáljuk.

Figyelemmel a Dabasiakra és a környezetre

A központban kizárólag tárolás és kisebb mennyiségben zsákokba történő csomagolás is lesz. A körszerű, zárt rendszerű működés és a nagy hatékonyságú, porszűrők beépítése garantálja, hogy a környezetbe csekély mértékű por kerüljön, melynek nincsen hatása a lakott területekre.

Az Öregországúton az út teljes szerkezeti átépítése és az új körforgalom kialakítása eredményeként - a növekedő forgalom ellenére - a közlekedésből fakadó zaj, rezgésterhelés csökkenni, míg a közlekedés biztonsága javulni fog. Ezen kívül lakott területeket nem érint a közúti szállítás.

Ahol a lélegzet is egészségkárosító lenne!

„Új tanulmány látott napvilágot a napokban a Dabasra tervezett cementcsomagoló- és logisztikai üzem környezeti hatásairól… viszonylag magas légszennyezettségű térségnek újabb csapást jelentene az óránként 4 kg port kibocsátó cég tevékenysége.
Az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat K-pusztai mérőállomása mintegy 40 km-re található a tervezett telepítési helytől és a kis távolság miatt kiválóan alkalmas a telephely alap-légszennyezettségének jellemzésére is. A mérésekből kiderült, hogy 2010-ben 152 napból 24-en haladta meg az egészségügyi határértéket a szálló por koncentrációja a levegőben. A Levegő Munkacsoport egy 11,7×11,7 km-es területen, 1600 mérőpont által rögzített, úgynevezett Breeze Aermod modell segítségével meghatározta, hogy a tervezett üzemből kiáramló por eléri Dabas egyes részeit, Újhartyánt és Kakucs községet is.  

Ócsa talán megússza és csak kedvezőtlen időjárási viszonyok esetén részesül a következményekből, illetve a a honos élő- és állatvilág sínyli meg a beruházást. Ez ennyiben érint csupán minket, hogy kevesebb látni való és természeti érték marad környezetünkben. 

Ennek elemzését Magyar Péter nagyon jól vázolja, a Kinek lesz jó a cementgyár? című írásában, ami a blogján (itt) olvasható.

Aki meg a kibeszélő show-t, vagy a hosszas rábeszélést szereti, annak itt ez a videó:

De mint ahogy a városi főépítész, Horváth úr más munkájából és tervezett üzletéből, majd ennek ügyéből kifolyólag kiderült, lehet jogszerűen építkezni úgy is, hogy az másoknak kárt okozzon. Itt is talán ez a baj. 

Amíg ugyanis ilyen emberek és szemléletek léteznek, és még életképesek is, addig nincs min csodálkozni. Ezek és az ilyen fajták, az így vélekedők bármit megtehetnek, míg a nép ki nem veri a fejükből ezeket az elgondolásokat.

*

Levél helybéli barátomnak, és haragosaimnak ( - maradjon meg emlékezetedben)

Valóban így van. 

Itt már levetkőztették a nádat a tetőről - még jó kondiban

Az viszont biztos, hogy az értékeit legjobban semmibevevő, azt lenullázó, elértéktelenedő város mi vagyunk. Jellemző a hivatali tunyaság, a Pató Pál-os ráérés, miközben mellettünk húznak el sorra a többiek. 

A kihasználatlan értékeinkkel nem sokra fogunk menni, ha nincs ami összekösse őket. És ez most nem csak az útra értendő. 

A kihasználatlan érték önmagában megroggyan, mint az Ágas-ház melletti parasztház, majd sorsát nem is az önpusztulás, hanem a Horváth-féle dózerólásós rombolás okozza.   

Tipikus példája ez az álszent akarnok és egykori ifjúkommunista diktátumnak. 

Arról volt szó, hogy felújítják ezért költöttünk rá fél milliót - meglehetett volna tartani

Először megrogyasztani, magába roskadni hagyni, mint a vallatás alatt állót a fogdában, majd nekiesni, és még légkalapácsot sem igényel, csak egy lepénzelt markolós embert.  Még arra sem volt lehetősége a vályogháznak, hogy sorsát önmaga által teljesítse, vagy végezze be. Hiába az előző testület kezdeményezése és a város 1/2 milliós ráfordítása, ha a mostani Kulturális Bizottság, az Ócsai idegenforgalmi-, turisztikai és természetvédelmi egyletek nem törődnek vele. 

Felújításra várt, (500.000,- Ft-t kapott a tervező) - az utolsó pillantás

Egy ilyen házat nem porig zúzni, hanem megóvni kéne, még akkor is, ha az nem Ágas.  A lerombolt vályogház már nem képezi a táj részét, nem hozza az öreg falu egykori világát. Az üres placc és a mellette megóvott ház képe lehet jó egymagában, de ez nem a falut ábrázoló eredeti tájjelleg.   Jelen pillanatban ott minden ilyen házat meg kell óvni, meg kell menteni, mert különben eltűnik az Ó-falu.  Ez turisztikailag sem mindegy. A látogató jó, megnéz egy vagy két megmaradt épületet, egy házat. Aztán? 

Neki ment, de még tartja magát, erre gázt adott - XXI. század a XVII. ellen

 Miért nem lehet meghagyni őket a szűk kis közökkel, a skanzen jelleggel, ahol esetleg bolyonghat a turista, vagy vásárolhat népművészeti dolgokat, betérhetne egy igazi falusi kocsmába, vendéglőbe, vagy szállásadó házba. Mindegy, csak legyen valami. Elgondolás, kialakítás, állagmegóvás és vállalkozás a lényeg  A magyar Szürke-marha is csordában mutat és él. A mangalica a szabadban kölykezik. Az Ó-falu is saját együttesében egységében adja önmagát. Ezt szétszedni, feldarabolni, szétrombolni nem csupán vétek, hanem bűn. 

Nem adja magát könnyen, jól megépítették elődeink - na akkor még egyszer neki innen is

 A falu sohasem egy -két, vagy pár házból áll. Milyen szempont az, ahol az Ágas-ház marad, a másik, mellette levő nem ágas, csak a tájhoz tartozó, a falu részét képező vályog, meg mehet a markoló alá?

A jelenlegi, mai falukép is több és egymástól eltérő, sokszínű házakból álló képet alkot Magyarországon. 

Győzött a XXI század megmondó embere - pusztítás, és romhalmaz

 Ezt erőszakosan a miért kell megváltoztatni Ócsán?  Önkormányzatunk által? Egy rossz elgondolás, egy hibás önkormányzat, egy-két gyenge érvényérvényesítő egyesület és kész a katasztrófa. Ez a mostani rombolás, katasztrófa.  Ha fejeket még nem is, de Emléktáblát követelő természetellenes katasztrófa. Milyen helyi-, tájember az, akinek mindez értéktelen, aki romhalmazzá változtat egy műemléki környezetet? Átépít egy Ó-falut? Ki kért erre bontási engedélyt? Ki adhatott erre törvényesen bontási engedélyt? Ki volt azon elvetemült aki ezt végiggondolva véghezvitte? Aki a rombolásra és nem a megóvásra költi közösségi pénzünk?

Jó kilátás, szép jövő - micsoda tájkép ez?

 Nem első eset az ilyen, amikor megszerzett közös értékeinket, az embereket árulják el. Most egy házat nyúltak le, és ezzel károsították a helybéli. Máskor meg a technikát. Aztán mindkét esetben drágábba a visszarendezés, mit az eredeti megtartása.  Miért kell tékozolni értékeinket, pénzünket? Mikor fog ettől a mentalitástól, ettől a károkozástól megszabadulni a város?

Nagyobb gép nem volt - mire emlékeztet ez?

 Nem a lenyúl laptopokra kell 3,5 milliót költeni, nem az értelmetlen újságra kell 5 milliót költeni, és nem kell úgy közlekedési tiltó táblákra költeni, ha azokat nem tartják be, mert nem ellenőrzik nem büntetik érte a megszegőket. Nem kell olyanokra költeni, ami nem hozza vissza az árát, mert az, rossz befektetés. Ezeket a milliókat sokkal jobban fel lehetett volna használni akár a Lakatos-féle tájház megmentésére. Sokkal értelmesebb lett volna erre az épületre költeni, mint az előbb soroltakra.  A Lakatosházat most már nem lehet feltámasztani. A ráfordításokat sem tudjuk visszafizettetni a mostani bontást elrendelőkkel. Nem marad más belőle, mint egy láthatatlan emlék, amit az idelátogató már nem fog értékelni. A romhalmaz helyét majd elsimítják, és augusztus 20.-ra befüvesítik, hogy legyen hol lerakni a mikrofonállványt, ami előtt majd megállhat Bukodi Károly, Szűcs Lajos és elmondhatják az ócsai népnek, hogy lám, van helyünk itt, mert megmentettük, felújítottuk az Ágas-házat. Ezért most itt tarjuk Szent István ünnepét. Ezért kellett az előre kitervelt bontás! Közben a háttérben, mint mindig, ott a bajsza alatt önelégülten mosolyog a várost irányító megmondó ember, aki a kommunista szellemiség egyik helyi őrzője. Arról majd azonban senki nem fog beszélni, hogy az a hely, a terület, amin állnak, egy sírhalom, mert egykoron itt állt egy ház, amit leromboltunk, hogy most idecsődíthessük a városi népet, miközben egy szellemi örökséget gyalázunk és tiprunk végérvényesen a földbe. Nem véletlenül írtam a választásokat követően, hogy Ócsa elesett. 

Semmi sem utal már a házra - nyomok eltüntetve, temetve

 Augusztus 20.-án egy temetőben lesz az áldás és a kenyérszentelő. Egy olya jelképes temetőben, ahol házaink, emlékeink nyugszanak, ahol a föld ennek emlékét őrzi. Ócsa örökségének temetőjében, ahol egy Ágas-ház okán, egy Ócsától idegen Szűcs Lajos, és egy Bukodi-Horváth tandem osztja majd az észt, miközben ehhez találnak olyan lelkipásztort, vagy papot aki a Kettős-kereszt száműzetése után erre is képes, hogy ott a halott-ház romjain áldást osszon, és kenyeret szenteljen.

Nem más ez, mint gyalázat. Régebben lovakkal tapostatták el a kivégzettek sírhantjait, a magyar kultúra szellemi részét és emlékét, ma már a saját embereinkkel, a helybéli lakosokkal teszik mindezt. Ez még ördögibb és gonoszabb, mint maga a kommunista múlt, ami nem, hogy kísért, hanem itt van és rombol minden napjainkban.

Semmi emlék - csak az elmúlás

Kár volt feláldozni - egyre fogy az érték

 Ugyanaz a kanyarív. 

Balra még a ház törmelékével,  jobbra már eltakarítva.

Most és a majdani augusztus 20.-án, amikor a felújított Ágas-ház átadásán magukat ünnepeltetik a városvezetők, akkor igazából erre emlékezzünk! 

*