Bár Orbán Viktor már meghirdette az adósság elleni háború harmadik pillérét, azaz a bajba jutott önkormányzati szektor részleges adósságátvállalását, mi úgy érezzük, hogy a kormány még az első két pillérben sem aratott győzelmet.
Alsópakonyban nem valósul meg a beígért minta lakópark, helyette csupán egy elavult, korhoz nem illő, széndioxid kibocsájtó telep létesül több mint egy év csúszással. A kormányzat képviselői ugyanis addig tárgyaltak Ócsa vezetésével, míg sikerült a korábbi jobb elgondolást leócsítani. Így se környezetbarát, se komfortos nem lesz az ott élők élete, de még csak ember központú sem lesz a kitelepítettek lakónegyede, azaz a pakonyi telep. Gondolom, az itteni városvezetést sz motiválta, hogy a jelenlegi (régi) Alsópakonyon élők elmaradtságához képest ne legyen ugrásszerű az ottani fejlődés. Ezért vehetett olyan fordulatot a korábbi terv, városi tárgyalások során , hogy a korábbi korszerűbb és fejlettebb elgondolást a folyamatos egyeztetések során lerontsák a ma létesülő szintre. Mert ugyebár arról volt szó, hogy önellátó, alacsony (közel nulla) energia költségű épületek és az energiaönállóságot megvalósító település megteremtése által válik mintává a hely. Szó volt napkollektorokról, biomasszával működő egyedi kazánokról, és mezőgazdasági hulladékból előállított biogáz alapú kapcsolt energiatermelés megvalósításáról. Az egyes épületeket a tervelgondolás szerint ki akarták egészíteni az esővíz-hasznosítás és a szürkevíz-visszaforgatás eszközeivel, amelyek a takarékos vízhasználatot tették volna lehetővé. A szennyvízkezelést helyi szikkasztókban, majd esetleg a gyáli csatorna mellékági levezetésével, szintén helyben akarták megoldani. Ez a mintafalu lehetőséget adott volna a 2020-as épületenergetikai előírásokat megelőző, rendkívül alacsony (közel nulla) energiaköltségű épületek és az energiaönállóságot megvalósító település megteremtésére.
A telep földgáz ellátására a tervezett településhez legközelebbi hálózati csatlakozási lehetőség a 4603 sz.-ú út mentén a közelmúltban épített üzemi terület ellátását szolgáló hálózatnál található, amely néhány száz méternyire fekszik a területtől.
A látványterveken egy Kós Károly stílusában megálmodott autonóm település körvonalazódott.
A házak között tornyok magasodtak, és nem hiányzott az óvoda, a
posta vagy az orvosi rendelő. Ehhez képest a 22 hektáros terepen,
amelyre az első ütem nyolcvan házát felhúzzák, az építők azzal kezdték a
munkát, hogy elhelyezték a villanykarókat. Föl sem merült a
földkábelfektetés lehetősége.
A vázolt ökofalu tervét felülírták az állami, önkormányzati alkuk. A házak is „összementek”, és a végletekig leegyszerűsödtek. A
kezdeti passzívházakból fa-, széntüzelésű kályhákkal, PB-gázpalackról
működő tűzhelyekkel felszerelt, zömében 50 négyzetméteres törpelakok
lettek. Az ezer négyzetméteres birtokokon álló földszintes épületek
falait blokktéglából rakják.
A városi előjárók tárgyalásai során aztán addig egyezkedtek, míg a építendő területen sem az energia takarékosság, sem a gáz nem került bevezetésre. Sőt, a keletkező szennyet is az anyaváros vette a nyakára. Így aztán az első ütem 80 lakóháza nem csak szén-dioxinnal és monoxinnal szennyezheti a levegőt, hanem az elhasznált vízével (kb 14-15 m3/nap) is, így minden egyes öblítésével terhelheti a kisvárost. Arról pedig ne is találgassunk, hogy a most még ott lévő környékbeli erdők faállományának a számba mennyiben fog változni az ottani fűtéskialakítás által. Pár éven belüli (ki)pusztításuk azonban máris borítékolható.
Szóval, nem hinném, hogy ez lenne az a minta, amiről kormányzati és önkormányzati körökben beszéltek.
Horváth Tamás ócsai alpolgármester még bízik abban, hogy a település
vezetőit is bevonják a leendő bérlők kiválasztásának munkájába, elvégre a településnek nem mindegy, kik
költöznek majd a telepre.
A beszámolók szerint a Belügyminisztérium és az Emberi Erőforrások Minisztériuma egyelőre még egyeztet ez ügyben. Közben az hírlik, hogy a Máltai Szeretet Szolgálat által kerülnek majd ki a települők.
Az ócsai ember, meg csak nagyot néz és tűrve hallgat mert szinte semmit nem tud, nem ismer a háttéralkukról és a jövőjét érintő, azt befolyásoló döntésekről. A városvezetés őket erről ugyanúgy nem tájékoztatja, ahogy az érintett hiteleseket sem a kormányzat.
Így azonban sem az ócsaiak, sem a devizaadósok problémái nem oldódnak meg.
Bár a kormány egy széles körű frontot nyitott a devizaadósság ellen – árfolyamgát, végtörlesztés, Nemzeti Eszközkezelő -, de az igazán bajban lévő adósokat egyik módszerrel sem tudta még megmenteni. A végtörlesztéssel kapcsolatban például nyilvánosságra került az a tanulmány, amely a kormány számára készült, és a különböző kockázatokat, problémákat sorolja fel. A kormány már 2011-ben is tisztában volt azzal, hogy valódi sikert nem ér majd el, ennek ellenére az "ócsai lakópark" és végtörlesztés rendszere fontos propagandaeszközzé vált.
*
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése