Egy ujabb kezdeményezés, - mind hiába - kontra képviselet ( - megint mások)

 A Mádencia Egyesület márciusban egy megkereséssel, javaslattal állt elő az önkormányzatnál. Ebben a helyi Szociális rendelet módosítását szorgalmazták az országban zajló ebbéli változások és gyakorlatok mintájára. 

Lényege, hogy a közpénzből nyújtott támogatást lehetőleg olyan személyek kaphassanak, akik a városi környezetünk megtartásáért fordítanak annyi figyelmet, hogy lakókörnyezetüket rendben tarják. Ezt az előterjesztést az önkormányzat a legutolsó, március 30.-i soros ülésén tűzte napirendre a 3.10 tárgyponti jegyzéssel.

A Mádencia ebbéli elgondolását az önkormányzat képviselő-testülete szavazás alapján lesöpörte az asztalról, különböző kifogások, főleg a vele való ellenőrzési és betartást igazoló munkavégzés, mint cselekvés és végrehajtás bizonytalanságai okán, arra hivatkozva, hogy például nem mehetnek be, hogy a telek, a ház már magánterület, stb. Szóval számukra nyűgös volt a dolog és nem akarták igazán a szabályozást. Nem úgy, mint a súlykorlátozás bevezetését. Az ugyanis simán átment, annak ellenére, hogy ebben sem következetes az önkormányzat, mert nem jár el az ügyben és nem tartatja be azt, hiszen ez ideig nem szorultak vissza a nehézgépjárművek az utakról és nem bírságolták ki a járműforgalmat sem. Pedig ez is, meg a Mádencia elképzelése is pénzbeli javadalmazással, előnnyel, netán megtakarítással járna a város számára.  Javadalmazás, és megtakarítás hiszen a bírság bevételt teremt, és a visszaszoruló nehézgépjármű forgalom a javunkra szolgál, mert nem terheli zajjal és kipufogógázzal a környezetet, ugyanakkor nem rongálja útjainkat. A megtakarítás pedig abban nyilvánul meg, hogy kevesebbet kell költeni javításra, vagy indokolatlan kifizetésre. Előny még a város rendezettebb összképe, és a kulturáltabb környezet létrejötte. Nem mindegy. A lényeg azonban mégis csak az, hogy ezt a képviselők többsége nem akarta megvalósítani, az ezzel járó munkát nem vállalta fel.  A Mádencia építőjellegű beadványát a jó elgondolás ellenére elvetették, pedig egyre több önkormányzat dönt hasonló lépesek mellett, és alkot ebbéli helyi rendeletet.

Most ebből sorolok és mutatok példát a vonakodó testület és az olvasó számára okulásként:

Az országgyűlés tavaly decemberben fogadta el a törvénymódosítást, amely lehetőséget teremtett a folyósítás feltételeinek szigorítására. Az önkormányzatok maguk dönthetnek arról, bevezetik-e ezt vagy sem.

Sátoraljaújhelyen már január óta, Mezőkövesden pedig március elseje óta a lakóhely tisztán-tartásának feltételéhez kötik a pénz kifizetését.

„Éltünk a törvény adta lehetőséggel” – mondja a mezőkövesdi polgármester, aki szerint minden önkormányzatnak követnie kellene a példájukat. A képviselő-testület február utolsó szerdáján bólintott rá a helyi szociális rendelet módosítására, kevéssel később pedig követte példájukat a heves megyei Tarnabod is, ahol egyébként az illegális bontást is megtiltották.

Tarnabodon nem elég, ha a ház rendben van, a háziállatokat is jól kell tartaniuk a segélykérőknek. Az illegális bontástól is tartózkodniuk kell.

Tarnabodon egyre több feltételnek kell eleget tennie annak, aki bérpótló juttatáshoz akar jutni. - A bérpótló juttatás kifizetését Tarnabodon is a lakókörnyezet rendben tartásához kötjük – mondta Pető Zoltán polgármester a Heolnak. Ebbe nem csak az utcafront, az udvar, az előkert tartozik bele, hanem a háziállatok helyes tartása, az ingatlanok épségének megőrzése is. "Ha illegális bontást tapasztalunk, azonnal felfüggesztjük három hónapra a támogatást" - nyilatkozta a polgármester.

Tarnabod az első befogadó falu, ahová még 2004-ben költöztettek hajléktalanokat. A budapesti aluljárókból vagy átmeneti szállásokról érkezett családok önkormányzati házakba költözhettek be azzal a feltétellel, hogy elvégzik a ház körüli munkát, csirkét vagy disznót nevelnek, és munkát vállalnak a faluban.

Tarnabod nem az első település, ahol környezettanulmányhoz kötik a segélyeket. Mezőkövesden például februárban döntöttek úgy, hogy nem kapnak segélyt azok a munkanélküliek, akik nem tartják rendben lakókörnyezetüket. A sátoraljaújhelyi polgármester szerint nem várható megfelelő minőségű munka azoktól az emberektől, akik maguk körül sem tudnak elvárható rendet tartani, bár lenne rá idejük. Így januártól csak azok kapnak segélyt és munkát, akik rendben tartják környezetüket.

 

Balassagyarmaton  csak a rendezett lakókörnyezetben élők kapnak bérpótló támogatást májustól - Nógrád Megyei Hírlap. Csaknem hétszáz segélyezettet érint a rendelkezés - írja a Nógrád Megyei Hírlap.

Csach Gábor, Balassagyarmat alpolgármestere közölte: a módosított szociális rendeletük május elsején lép hatályba, ezt követően ellenőriznek: például rendeltetésszerűen használják-e a szeméttárolót, gyomtalanítják-e a kertjüket, tiszta-e a házuk előtti járda, illetve az áteresz. Előírták azt is, hogy a lakott épület állaga nem veszélyeztetheti az ott élők vagy mások életét, testi épségét, illetve, hogy a megfelelő állapotú kerítésnek meg kell akadályoznia a háziállatok elkóborlását.

 

Rákóczibánya önkormányzata a lakókörnyezet rendben tartását szabta meg a munkanélküli segély kifizetésének feltételéül.

Több más település után a rákóczibányai önkormányzat is úgy döntött: megvonja a segélyt azoktól, akik nem tartják rendben házukat, vagy nem óvják annak állagát. A rendelet április elsején lépett életbe. A nógrád megyei település polgármestere, Bencsik Ernő elmondta: a képviselő-testület által csütörtökön, egyhangúlag módosított szociális rendelet április elsejével lépett életbe.

Eszerint a havi 28.500 forintban részesülő munkanélküliek akkor juthatnak hozzá a támogatáshoz, ha tisztán tartják házukat, udvarukat, a kertjüket és a járdát. A részletes leírás alapján ebbe beletartozik az ingatlan állagának megóvása, higiénikus állapotának biztosítása, a kert gyommentesítése, az ingatlan előtti vízelvezető árok tisztán tartása, a szeméttároló edény rendeltetésszerű használata, továbbá a ház előtti területen a fű lenyírása, lehetőség szerint a terület virágosítása is.

A 676 lakosú faluban 109-en részesülnek bérpótló juttatásban, az érintettek pedig fél évet kapnak lakókörnyezetük rendbetételére. Az alapellenőrzést, vagyis a jelenlegi helyzet felmérését áprilisban végzi el a körjegyző, a szociális ügyintéző és a családsegítő szolgálat egy munkatársa, akik fényképen és videón rögzítik a látottakat.

Hat hónap múlva tartanak újabb ellenőrzést, és ha addig nem történik pozitív változás, szüneteltetik a juttatás folyósítását - közölte a polgármester.

Mezőkövesden is változás várható az átmeneti segélyeknél. A mezőkövesdi önkormányzat már módosította a szociális rendeletét.  Eszerint megvonhatják a bérpótló juttatást azoktól a munkanélküliektől, akik nem tartják rendben lakókörnyezetüket: lakásukat, házukat, udvarukat, kertjüket, a járdát.

Az önkormányzat élelmiszer-utalvány bevezetésével szeretné elérni, hogy a pénzt valóban hasznos célra költsék az igénylők, olvasható az önkormányzat által kiadott sajtóanyagban.

Rendeletben szabályozta a dohányzást Mezőkövesd önkormányzata: egyebek mellett az iskolák, óvodák, könyvtárak, orvosi rendelők, buszmegállók és játszóterek környezetében nem lehet majd a jövőben rágyújtani Mezőkövesden. A tilalom megsértőivel szemben eljárás indul, és akár 50 ezer forint is lehet a büntetés. Az új rendelet helyszíni bírság kiszabását is lehetővé teszi. Ezt a közterület-felügyelő állapítja meg, összege pedig elérheti a 20 ezer forintot. A szigorítás 2011. június elsejétől lép életbe, addig a rendőrség és a városi közterület-felügyelők csak figyelmeztetik a tilosban füstölőket.

Nem értem, hogy miért van az, hogy  ami máshol működik, megvalósul, az csak Ócsára nem érvényes?

Miért van az, hogy más közép-magyarországi, Pest-megyei település képes járdát építeni, kerékpárutat létesíteni, mi meg nem, mert ez ránk nem vonatkozik. Bugyi, Dabas, Gyál, Tatárszentgyörgy, mind képes előrelépni ez esetben. Egymás után adják át fejlesztéseiket, rácáfolva az elmondottakra. Miért másak ott az emberek, vagy a gondolkodás, mint itt, a fővárostól alig 20percre, - ha nem körbe menne a busz, az autópályát kikerülve, vagy rendesen járna a vonat.

Sokkal inkább az a dolog lényege, hogy nem akarásnak nyögés a vége. Állítom ezt annak ismeretében, hogy amikor a képviselők javadalmazása, az egyéni számítógépek eladása, majd újbóli beszerzése, vagy a kommunális adó megszavazása volt a cél, akkor nagyon tudták biztosítani az egységet és a többséget. Ha azonban a közlekedés, (busz-járat, vonat késések, vasúti átjáró, utak, járdák, stb) vagy a szociális rendelet, az ésszerű és célravezető pályamunkák kialakítása, az út menti vízelvezetés, a közúti csatornahálózat kínépítése a cél, akkor rendre tehetetlen, béna kacsává válnak és kifogás-kifogás hátán keresik a magyarázatot a megvalósíthatatlanságra.

Ezért vannak elódázva a városrendezési, fejlődésbeli kérdések, ezért nincs még kiépített vasúti-átjáró, út, szociális rendelet változás, fejlődés és jólét, de van maximális illetmény, költségátalány és tiszteletdíj egyesek-,  adó pedig a köznép számára. 

Miért ez a Pató Pál uraság, ez a tetye-tutyaság, nem nemtörődömség, és semmittevés a közügyekben? A várost nem érzik sajátjuknak, fejlődésre, rendezésre szorulóra a testületi tagok?

Miért nem lehet telefonálni, kérdezni, példát venni másoktól, a sikerrel élenjáróktól, a boldogulóktól?

Ez a mi szegényes városunk és a mi drága képviseletünk.

*