Óvatos számítások szerint is másfél évtizedes lemaradásban vagyunk nyugathoz képest a lakások energiafelhasználását, pontosabban energiaspórolását illetően. Jövőre kötelező lesz nálunk is elkészíttetni a zöldkártyát, amelyből kiderül, mennyi energiát zabál fel otthonunk, ám ettől sajnos a régi állapotok nem változnak.
Egy 2008-as kormányrendelet alapján jövő januártól elvileg minden épületnek el kell készíteni az energetikai felmérését, s erről tanúsítványt kell kiállíttatni. A rendelet ugyanakkor több könnyítést is adott: használt lakásoknál jövőre még csak tulajdonosváltás esetében kell ezt a felmérést elvégeztetni, ráadásul az ötven négyzetméter alatti (például egyszobás) garzonlakásokra, egyházi, valamint műemléki védelem alatt álló épületekre ugyancsak nem vonatkozik a kötelezettség, sőt nyaralási célra használt épületek is mentességet kaphatnak. Az ezer négyzetméternél nagyobb ipari csarnokok, közintézmények esetében azonban nincs haladék, januártól kötelező a kiállítás. Maga a tanúsítás az előírás szerint nem tarthat két óránál tovább, s óránként legfeljebb nettó ötezerötszáz forintot kérhet el ezért a szakember. (Alaprajzzal nem rendelkező épület esetén nagyjából ugyanekkora összeget kell számítanunk járulékos költségként.)
Az épületek állapotának felméréséhez ugyan nem kötelező hőkamerát alkalmazni. Azonban egy ilyen hőkép egyből elárulja az épület hibáit, a rejtőzködő hőhidakat és azokat az épületrészeket, ahol a hő valamiért kiszökik. A hőtérkép alapján kiderül például, ha az újonnan beépített ablakot rosszul tették be, sőt - némi előkészület után - az is feltárható, hol szivárog a padlófűtés. Az építőmérnök szerint ha valaki még a hőszigetelés előtt elkészíttet egy ilyen hőfényképet, energiatanúsítványtól függetlenül igen hasznos információkat kap arról, hogy az épület mely részét kell jobban szigetelnie. A kilencvenes évek előtt felhúzott épületeknél hőhíd szempontjából egyébként a monolit vasbetonból készült áthidalók, koszorúk a legproblémásabbak, így ezek hőszigetelése a legfontosabb.
Tapasztalataim szerint az emberek többsége nem is hallott az épületek zöldkártyájáról. Jelenleg az önkormányzatok e tanúsítvány nélkül is kiadják a különféle engedélyeket. Az új épületek esetében elvileg viszont már most is kötelező lenne a zöldkártya elkészítése, ám ha a műszaki vezető nyilatkozik arról, hogy minden a tervek szerint készült el, akkor jövő januárig mégsem kötelező a papír kiállítása. Mindebből tehát az is következik, hogy 2012-ben hirtelen mindenki zöldkártyát akar majd készíttetni, holott ezt már most, sorban állás nélkül is meg lehetne tenni, hiszen egy ilyen tanúsítvány érvényességi ideje tíz év.
A tanúsítvány természetesen nemcsak arra adhat választ, hogy mennyi energiával lehet kifűteni az adott épületet, hanem vizsgálhatja például azt is, hogy a melegvízkészítés, a világítás, vagy nyáron a hűtés mennyire energiatakarékos.
Az állam által is elérni kívánt érték a C lenne. Egy ilyen besorolású épület éves szinten 105-230 kilowattórányi energiát fogyaszt el négyzetmétereként. Ehhez képest egy mai magyar átlaglakás a G kategóriába sorolható, 210-575 kilowattórányi energiát zabál fel egy négyzetmétere egy évben, azaz két-két és félszer többet, mint az elérni kívánt kategória lakásai. Valójában elvárási szempontból (is) mintegy tizenöt éves lemaradásban vagyunk a nyugathoz képest, ugyanis a már említett C kategória hőtechnikai előírásai Németországban a kilencvenes évek közepén voltak irányadóak...
*
A polgármester irodája már ennek szellemében került felújításra.
VálaszTörlésKicsit drága, de a mienk.