Ilyen város nincs még egy! Itt minden máshogy történik, és általában az is rosszul. Ha egyszer lesz itt vezetőváltás, ez a blog lesz a vádirat. (De kisvárosunkat mi így is szeretjük ... - Ámbár, megvan a saját véleményünk.)
A meteorológiai szolgálat előrejelzése szerint tartós hőhullám várható a hétvégén hazánkban, ezért szombat éjféltől szerda éjfélig III. fokú hőségriasztást rendel el az országos tisztifőorvos az ország egész területére.
Tegnap még az ország legtöbb vidékén elviselhető, 25-29 Celsius-fokos meleg volt, ám a déli részeken 30 Celsius-fok felett is mértek, miközben ma még feljebb kúszik a hőmérő higanyszála.
Szombatra a lubickoláson és óvatos napozgatáson kívül másféle kerti programot nem érdemes tervezni. Aki otthon marad, kapcsolja be a klímaberendezését, húzza le a redőnyöket, és lazítson.
A várható 30-37 Celsius-fokos kánikulát ugyanis másképp nehéz lesz elviselni.
Meg kell barátkoznunk a gondolattal, hogy a napközbeni fojtogató hőséget az éjszakai 20 Celsius-fokos hőmérséklet aligha tudja majd enyhíteni.
A legforróbb napok a vasárnap és a hétfő lesz. Az előreláthatólag 32-37 Celsius-fokos trópusi meleg főként az idősebbeket, továbbá a szív- és érrendszeri bántalmakkal küszködőket viselheti meg. Fokozott vízfogyasztással, fürdőzéssel hűtsük testünket.
Hétfőre még feljebb kúszhat a hőmérő higanyszála. A maximális érték 37-38 fok lehet.
Kilenc Pest megyei településen nyílik rendőrőrs egy éven belül - közölte a megyeháza sajtófőnöke az MTI-vel.
Az őrsprogram keretében kilenc településen nyílik rendőrőrs az elkövetkező egy évben Pest megyében.
Ambrus András a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság megbízott vezetőjének a közgyűlés ülésén tartott beszámolóját ismertetve elmondta: Simon Tamás dandártábornok arról tájékoztatta a képviselőket, hogy miután a megye rendőri állományának létszáma tavaly 531-gyel nőtt, ezzel új rendőrőrsök nyitására van mód kilenc településen. Ha a terveket jóváhagyják, akkor Acsán, Budakalászon, Dunavarsányban, Isaszegen, Jászkarajenőn, Kiskunlacházán, Letkésen, Ócsán és Zsámbékonnyílik majd rendőrőrs, amivel a jelenlegi 31-ről 40-re nő a számuk. A települések például 2011-ben 72,4 millió Ft értékű adománnyal támogatták a főkapitányság működését, a helyi eredményességben azonban ez még sem látszik.
Ócsa többször kérte az állomány, és a rendőri jelenlét erősítését. A polgármester erre többnyire ígéretet is kapott, sőt szó volt, hogy egy kutyás rendőri szolgálat is létesülhet. Azonban ezidáig ebből nem lett semmi.
Az emberek biztonságérzetét leginkább meghatározó bűncselekmények (lopás, személygépkocsi-lopás, lakásbetörés, rablás) megelőzése és eredményes felderítése, vagy a helyszíni intézkedések színvonalának növelése lenne a cél.
Talán most, hogy a megbízott rendőri vezető a már a megyeházán beszámolójában vázolta ezeket a terveket, talán történni is fog valami. A bökkenő azonban ott lesz, hogy mire megérkezik az "erősítés", addigra azt pont le fogja kötni az alsópakonyi új-telep berendezkedése és a vele járó humanitárius probléma.
A tavalyi tapasztalatok alapján a főkapitány az emberek biztonságérzetét leginkább befolyásoló bűncselekményfajták - a lopások, rablások, gépkocsifeltörések, betörések - megelőzését és felderítését említette célként.
További célként szólt arról, hogy minden településen legyen körzeti megbízott. Jelenleg ugyanis előfordul, hogy egyetlen körzeti megbízott három településen is ellát szolgálatot.
„Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a bűnmegelőzés tekintetében széleskörű társadalmi összefogás jöjjön létre” – emelte ki dr. Simon Tamás rendőr dandártábornok, megbízott megyei főkapitány 2011. évről készített beszámolójában.
Szűcs Lajos, a közgyűlés elnöke szerint minden évben kérték a rendőri létszám bővítését.
Megnyugtató, hogy végre előrelépés történik ebben az ügyben - közölte Ambrus András, a szóvivő. *
Április 15-étől él az új szabálysértési törvény. Az ebek sétáltatását kormányrendelet szabályozza, azonban szankciókkal csak különleges esetekben élhetnek a hatóságok. Más ügyek kapcsán azonban vagy túlzottan a bírságok, vagy semmittevően hallgatnak.
Az a pletyka járja, hogy büntetni fognak a városban, mert hogy a közterület-felügyeletnek vannak mulasztásai. Az egyik alkalmazottat fegyelmi figyelmeztetésben részesítették. Finoman fogalmazó hírforrásunk alapján elképzelhető, hogy ezután javulni változni fog a érintettek hozzáállása. A lakosok szóbeszéd alapján már amúgy is elégedetlenek a munkájukkal egyrészt, más szempontból pedig aggódnak, hogy az új városi szabályozás alapján majd arra mondják ki a közösségellenes magatartást, amire és akire csak akarják. Az emberek nem a törvényességtől félnek, hanem a mögöttes szelekciótól. Attól, hogy akik eddig sem tartották be a közösség normáit, azok ezután sem fogják. Hogy akiknek eddig sem szóltak, azoknak ezután sem fognak.
A minap (az elmúlt hétvégén) például több mint két napon át dajdajoztak és hangoskodtak az egyik ismert utcában, de sem a közterület-felügyelők, sem a polgárőrök, de még a rendőrök sem lépek fel ellene. A szomszédban élők, meg egyszerűen képtelenek voltak a pihenésre. Szólni senki nem mert, hiszen azok akiknek erre lehetősége és jogköre van, inkább elnézték és eltűrték a cselekményt. Ekkor az egyszerű polgár mi tehet? Ha közbe avatkozik, akkor mindjárt azzal jönnek, hogy erre szolgál az intézményesített rendszer. Ezért vannak. Pedig ezek az esetek igen csak arra vajaznak, hogy a Magyar Gárdának létjogosultsága, mert a magára hagyott falvakban és kisvárosokban, mint lásd Ócsa, elburjánozhatnak a dolgok, magukra maradnak az emberek. Ha meg beüt baj, akkor jönnek csöstűl a szervek. Minek kiélezni a helyzetet, miért nem állnak annak magaslatát és teszik a dolgukat? MI az a tolerancia, amit még el kell viselnie a többségnek, Hol a búcsú kulturálatlan hozadéka, hol más tekintet nélküli zajongása borzolja a lakosság idegeit. A helyi rendőrök, a közterület-felügyelők ilyenkor hol vannak, miért nem intézkednek? - tették fel a kérdést többen az érintett környékről. A hangoskodás, a zenebona, a zsivaj tömbökön át hallatszott éjszakán és nappalon át.
Máskor meg azért is szól a közterületis, mert valaki kövekkel meri elhatárolni a háza előtti részt, hogy legalább ott ne zavarják, ne álljanak az ablaka alá, és füstöljenek az orra alá. A buszos főleg ne tudjon a háza elé parkolni. Neki sem megengedett a közterületen tárolás.
Most erre még ez a tilalom nélküli ricsajozás, meg az ebugatta, ha nem pórázon vezetjük a kutyát. Azért ez nem ugyanaz a dolgok, mint amit itt egyesek megengedhetnek maguknak. Többen azt panaszolják, hogy már maguk sem tudják mi a megengedett, vagy a szabályos. A kamion zavartalanul csörömpölhet és fémhulladékkal teli zöröghet a kert végében, azért nem szól senki.
Ez felháborító! - mondja minderre az egyik helyi lakos. A kutyákra meg rászállnak, hogy a befogónak több munkája legyen, és több pénzt vigyen. Ez a legfontosabb, ezért a szolgálat?
Az apró termetű kutyát nem szívesen kötném meg - panaszolta tovább egy másik állattartó. Az állat nem lenne sétáltatható a városban?
Pedig megkeresésre válaszolva, felhívták a figyelmet, hogy a közrendvédelem kiemelt fontosságú. A kedvtelésből tartott állatok tartásáról szóló törvény kimondja, hogy közterületen - kivéve az ebek futtatására kijelölt területet - kutyát csak pórázon lehet vezetni. A helyi állattartási rendelet 12 § (1) ezt megerősíti. Ellenben Ócsán kijelölt ebfuttató nincs.
Az új szabálysértési törvény, amely április 15-én lépett hatályba viszont említ eseteket, amikor büntethetik a gazdát. Ilyen például ha kóborolni hagyjuk az ebet, nem adunk szájkosarat közforgalmú közlekedési eszközön a kutyára, harapós állatot nem elzárva tartjuk, valamint játszótérre, boltba, közfürdő területére bevisszük kedvencünket.
A nehézgépjárművek behajtását pedig ezután is szigorúan ellenőrzik - állítólag.
A helyszíni bírságot a közterület-felügyelők szabhatják ki.
Ilyen esetről nem tudunk. A zajos munkagép, a rendszám nélküli vontatmány, a túlsúlyos nehézgépjárművek száma és a lakóépületek közötti megjelenése egyre nő. Úgy csattognak le-fől, mintha valami nagyüzem, vagy ipari park lenne a házak közt. Felügyelő persze erre nincs.
Ahogy arra se, hogy a szolgálaton kívüli időszakokban ki ellenőrzi a szabályok betartását. Erre senki nem adott még megnyugtató választ. Szeretnénk az illetékesek véleményét kikérni, álláspontjukat meghallgatni, hogy miként kívánják rendezni a helyzetet. A helyi rendeletek és a törvényi háttér biztosított. Akkor miként fordulhat elő mindez? A lakossági visszajelzések alapján az emberek szeretnék tudni, hogy az érdekeiket miként védik a szabályok betartatása által őket, ha a sorolt jelenség probléma formájában máig tapasztalható. A büntetéssel fenyegetődzés, miért csupán a legvétlenebb egyént, a lakása elé termésköveket rakót és nem a behajtót sújtja? - tették fel a kérdést. Elvégre a közrend fenntartásának nem csupán a kutyasétáltatás szabályozásában és a szabálytalanul parkoló buszok elleni védekezést kifejtők elleni fellépésekben kellene érvényesíteni, hanem minden egyébben. Hogy ne fordulhasson elő, ne ismétlődhessen a visszatérő rendzavarás. Hogy ne csak 8-14 -ig nyilvánuljon a felügyelő, hanem a lakóközösség többségét érintő, valóban bosszantó és kimondottan zavaró, közösségellenes cselekedetek esetén legyen jelen, azokban intézkedjen, vagy számolja fel. Erre azonban még nincs precedens.
Hogy Ócsán erre mikor kerül rendezésre, és miként fog megvalósulni, azt senki nem tudja.
Július elsejei hatállyal Budapest teljes területén és 18 megyében kötelező tüdőszűrést rendelt el az illetékes tiszti főorvos - olvasható az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) honlapján.
A fővárosi kormányhivatal népegészségügyi szervének legfrissebb határozata értelmében a fővárosi és megyei tiszti főorvos a Budapesten, valamint a Pest megyei Pilisvörösvár, Üröm, Pilisborosjenő, Pilisszentiván, Pilisszántó, Pilisjászfalu, Piliscsaba, Gyömrő, Maglód, Ecser, Mende, Nagytarcsa, Csömör, Vecsés, Gyál, Felsőpakony, Ócsa és Halásztelek településeken élő, állandó lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező, továbbá ott huzamos jelleggel tartózkodó 30 éves és ennél idősebb lakosság körében rendelte el a kötelező tüdőszűrést. A határozat végrehajtásnak határideje 2012. július 1-től 2013. június 30-ig terjed.
Magyarországon évente 7000 új tüdőrákos megbetegedést tartanak nyilván. A megbetegedettek közel 80 százaléka férfi, de az elmúlt években jelentősen emelkedik a nők aránya is. A tüdőszűrést Magyarországon eredetileg nem a tüdőrák kivédésére vezették be, hanem a TBC felismerésére és annak visszaszorítására. A rendszeres tüdőszűrésnek köszönhetően azonban még korai állapotban kimutatható a tüdőrák.
A lakosság tájékoztatása a jegyzők kötelessége, de állítólag az érintettek írásos értesítést is kapnak.
Ócsai Lajos az ÁNTSZ járványügyi főorvosa elmondta: adott a lehetőség, hogy az emberek tegyenek saját és környezetük egészségéért, ráadásul ingyen, a kötelező tüdőszűrést ugyanis az állam finanszírozza.
*
A Dabasi Lokálpatrióta Egyesület egyik volt önkormányzati képviselője végrehajtást kezdeményezett Dabas fideszes polgármestere ellen, aki lassan egy éve nem hajtja végre a Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletét.
Kőszegi Zoltán városvezető egy 2008-as testületi ülésen hazugnak nevezte a lokálpatrióta Rácz Nándort, és ezzel a bírósági verdikt szerint megsértette a városatya becsülethez és jó hírnévhez fűződő személyiségi jogait. Kőszegi "elfeledkezett" a bocsánatkérésről.- számolt be a sajtó.
A Dabasi Lokálpatrióta Egyesület közleménye szerint a civil szervezet volt önkormányzati képviselője, Rácz Nándor végrehajtást indított Kőszegi Zoltán fideszes országgyűlési képviselő, Dabas polgármestere ellen. A közlemény feleleveníti, hogy a Fővárosi Ítélőtábla 2011. május 5-i jogerős ítéletében arra kötelezte az alperes Kőszegi Zoltánt, hogy 15 napon belül a 2008. április 29. napján dabasi önkormányzati képviselői tisztséget viselő személyeknek – köztük a felperes Rácz Nándornak – magánlevél formájában "a jogsértést ismerje el, és azért kérjen bocsánatot.” Ezen felül a bíróság Kőszegi Zoltán országgyűlési képviselőt a perköltség megfizetésére kötelezte.
Az egyesület közleményében az áll, hogy "Kőszegi Zoltán a jogerős ítéletben foglaltaknak egy éve nem tesz eleget, országgyűlési képviselő létére az országgyűlés által alkotott törvényt nem tartja be."
A civil szervezet a per részleteiről azt írta: "Kőszegi Zoltán az elsősorban a saját hivatali idején felhalmozott négymilliárdos városi adósság nyomása alatt támogatta egy évi kilencvenezer kilogramm port kibocsátó autóroncsdaráló dabasi zöldövezetben történő megépítését, amit a Dabasi Lokálpatrióta Egyesület és önkormányzati képviselői elleneztek. A képviselő-testület ülésén a polgármester Rácz Nándort hazugsággal vádolta meg, aki bírósághoz fordult, és megnyerte a személyiségi jogi pert.
A lokálpatrióták közleményükben emlékeztetnek arra, hogy nemrég a városukban járt Orbán Viktor miniszterelnök, aki – Kőszegi Zoltán jelenlétében – azt mondta: „senki sem állhat sem a törvények fölött, sem a törvényen kívül. Vége a visszaélések, a becstelenség, a stikli és a kifosztás korszakának.” A civilek szerint Kőszegi Zoltán közel egy éve nem tartja be sem az Orbán Viktor által kívánatosnak tartott morális kötelezettségeket, sem pedig a vele szemben hozott konkrét bírósági ítéletet.
A végrehajtási eljárás megindítása előtt hónapokkal az egyesület megkereste Kövér Lászlót, az Országgyűlés elnökét és Lázár Jánost, a Fidesz parlamenti képviselőcsoportjának vezetőjét is, ám válasz sem tőlük, sem Kőszegi Zoltántól nem érkezett. "Ezért választottuk a bírósági végrehajtás eszközét a jogerős ítéletben foglaltak kikényszerítésére" –zárul a közlemény. (nol.hu)
A hír Ócsai vonatkozása, hogy annak idején városunkban is próbálkozott az a hulladékfeldolgozó, akinek okán a személyeskedésbe menő vita során a polgármester túllépve hatáskörét, sértő kijelentésre vetemedett.
Érdekessége még az esetnek, hogy amikor a városvezetésnek kell valamiért felelősséggel tartoznia, akkor az valahogy soha nem akaródzik összejönni. Amikor "akasztják a hóhért", akkor mindig a végsőkig húzzák a történetet, és valahogy elfogy a gerinc.
A Facebook a napokban megváltoztatta a felhasználók adatlapjain szereplő alapértelmezett e-mail címet @facebook.com-os címre. Aki nem használja a Facebook üzenőrendszerét, annak érdemes visszaállítania korábban megadott elérhetőségét.
Direkt figyelmeztetés nélkül cserélte le a napokban a Facebook a felhasználók adatlapjain szereplő alapértelmezett e-mail címeket a @facebook.com-os címre.
Egy áprilisi közleményben ugyan jelezték, hogy a következő hónapokban egységesíteni szeretnék az e-mail címeket az oldalon, de a cseréről a felhasználók nem kaptak egyedi értesítést, így sokan nem is tudhatnak róla, hogy nem a naponta használt címük jelenik meg profiljukon.
A változtatás könnyen visszaállítható az elérhetőség módosításával.
A lépéssel a Facebook saját levelezőrendszerét szeretné előnyhöz juttatni a konkurens Gmaillel szemben, de szakértők szerint ezzel a húzással a közösségi oldal átlépett egy határt és beleavatkozott személyes, önrendelkezési jogokba.
Mint ismert, a városvezetés azzal indokolta a MÁV tulajdonában levő vasúti aluljáró felújítását, hogy a lakosság részéről megkeresés érkezett erre az ott élőktől.
A polgármester és helyettese azonban ezeket a megkereséseket soha nem mutatta be és nem nevesítette. Sőt, még az igényt, a felmérés szempontjából fontos számadatokat sem tette közzé.
Viszont részletesen és kiterjedt mód elmagyarázták, hogy a vasút tulajdonában álló építményt azért kell felújítani, mert annak használati jogát az akkor még községnek számító Ócsára ruházták.
A MÁV tulajdonát képező csonka átjárót az utazóközönség az elhibázott konstrukció okán soha nem használta rendeltetésszerűen. A hetvenes évek suta terméke, a nesze semmi, fogd meg jól korszak öröksége. Ekkor, a dúló szocializmus korában adták át a fenntartói jogokat a községi tanácsnak. Ettől a kolonctól azóta sem akarnak szabadulni. Sőt! Talán még jól is jött, mert egy hirtelen ötlettől vezérelve leporolták a múltat, és felhasználták a hetvenesévekbeli átadási okiratot arra, hogy vagy 4 milliót elszámolhassanak rá.
Most csupán azért emelünk ismét szót, mert a közelmúltban beigazolódást nyert azon félelmünk, hogy az aluljáró csak addig volt érdekes az önkormányzat számára, amíg milliókat fordíthat rá a költségvetésből. Mint jeleztük, sem ezt megelőzően, sem ezt követően nem fordítottak már gondot a rendbentartására, a napi tisztán tartására. A településőrök ugyanúgy nem vették napi szemleútjuk sorába, mint az őket váltó közterület-felügyelők sem. Ennek produktumát képes beszámolónkban láthatta a nagyvilág.
Azóta legalább kitakarították, de a felettes ívóban sörözők máig büntetlenül lejárnak könnyíteni magukon.
Erről árulkodik a falazaton lecsurgó foltos nyom és a földön álló tócsa. Ezt már többször felelevenítettük, kifejezve azt, hogy:
1. - amíg az aluljáró közvetlen környezetében a szabadtéren alkoholt fogyaszthatnak, kocsmázhatnak, addig a létesítményt pöcegödörnek fogják használni;
2. - amíg a vasúttársaság a peron és a mögöttes (rakodó)vágányok között az elválasztó hálós korlátozást nem rakja fel, azt nem építi ki, addig felesleges a MÁV-nak az aluljárójára egyetlen fillért is áldozni,
hiszen azt nem fogják használni.
Ezért panaszoltuk a több milliós ráfordítást. Ócsa városában ennél sokkal elhanyagoltabb és fontosabb létesítményeire értelmesebben is el lehetett volna költeni azt a négymilliónyit, amit így szinte bedobtak egy gödörbe.
Ne feledjük, hogy 4 millió azért még mindig nem kis összeg. Az elfuserált járdaprogramra, amivel a város hiányos és rossz gyalogosközlekedését akarják javítani, na arra is csupán 3 milliót szán az önkormányzat. Pedig ez a történet nem egy százméteres szakaszról szól. (De erről, majd külön.)
Ami mégis csak a lényeg, hogy a hivatkozási alap, miszerint erre az ott élőknek volt szüksége, ami már a kijelentés idejében is gyenge lábakon állt, most egyre inkább megdőlni látszik.
Csak ki kell sétálni és máris tapasztalható, hogy sem az ott élők, sem mások nem hajlandóak a rájuk hivatkozás ellenére sem igénybe venni az aluljárót. A beérkező vonatok egyikéről sem volt egyetlen ember sem, aki hajlandó lett volna lemenni az átkeléshez. Mindenki a szabadon hagyott síneken mászott át a túloldalra.
Ezért nem tudunk mást elképzelni, mint azt, hogy:
1.- az ócsai ember az aluljáróra ugyanúgy nem érett, mint a városi fórumra, hogy stilárisak legyünk és visszaidézzük a felszámolás önkormányzati indokát;
2.- a városvezetés nem volt eléggé felkészült és racionális, mert ha azzal már tisztában volt, hogy az ócsai ember bizonyos dolgokra nem érett, akkor az aluljáróhasználat kapcsán ez miért nem jutott az eszükbe;
3.- a városatyákat megvezették, vagy becsapták a városlakók amikor utalásokat tettek, és valóságosként éreztették az aluljáró iránti igényt;
4.- amennyiben mindez igaz, akkor a városvezetés pozitív diszkriminációt alkalmazott egy a vasúthoz közelálló szűk réteggel szemben,
hiszen a lakosság tömeges igénye és a közlekedésbiztonsági szempontok alapján előbbre való felszíni átjárót a konkrét kérések ellenére nem rendezi az önkormányzat.
A tapasztaltak szerint rosszul mérték fel az igényeket a több milliós beruházás előtt, esetleg félrevezették a városunk döntéshozóit, vagy valaki hazudott, mert az utazók nem igénylik és nem használják a vasúti aluljárót. A látvány mindennapos. Az állomásfőnököt nem érdekli, nem szól érte, és nem jelenti. Talán ezért sincs biztonsági elválasztó kerítés a rakodóvágányok és az utasforgalmi peron között. A MÁV még egy táblát sem helyez ki, hogy a vágányok közötti átjárás balesetveszélyes és tilos. Szinte mindenki ezt a megrögzött átkelést választja. Ezt tudta az is, aki a pénzt az aluljáróra költötte. A felettes ívó, és a hiányzó leválasztás okán értelmetlen pénzkidobás volt minden egyes forint ráfordítás. Az eredmények ezt teljesen visszaigazolják.
Ennek a közel 4 milliónak hasznosabb elköltése mellett jobb helyet találhatott volna a városvezetés
Önök szerint kit vezettek meg ezzel a több milliós ráfordítással költekezéssel:
A - a két polgármestert;
B - a testületet;
C - a lakosságot?
Önök szerint az erre költött pénzt ki bukta el ezzel a szaros MÁV aluljáróval?
Az önkormányzat, a város, vagy alakosság?
Válaszokat a megjegyzés rovatba lehet írni.
Áder János köztársasági elnök szerint nemzetközi együttműködésre van szükség a vízpolitikában, mielőtt még ennek hiányára migrációs hullámok és a vízért indított háborúk figyelmeztetnének.
De ki vigyáz és felügyel minket?
Tavaly év végén hatályba lépett a vízközművekről szóló 2011. évi CCIX. törvény, amely jogszabály alapvetően érinti a települési önkormányzatok tulajdonában levő vízközmű szolgáltató társaságok működését, sőt létezését.
A törvény legjelentősebb része 2012. július 1.-én lép hatályba, ettől az időponttól kezdődően a Magyar Energia Hivatal, a viziközmű szolgáltatók felet, beleértve azok társasági jogi kérdéseit is (egyesület, összeolvadás, beolvadás, szétválás, törzstőke emelés- vagy leszállítás), olyan alapvető jogosítványokat gyakorol, hogy a tervezett változtatásokat alapjában kell meghozni. Konkrétan a vízközmű szolgáltatók szükséges és elégséges integrációját ezen időpontig kellene megoldani. A folyamatokat az önkormányzatok, ráérnek a későbbiekben is megvalósítani. A vagyonértékelés, beolvadás, és ezek cégbírósági bejegyzésének kezdeményezését el kell indítani. Az alapvető, döntéseket tehát az testületeknek legkésőbb júniusban meg kell hozni, a folyamatot el kell indítani.
Ócsa város képviselőtestülete így állt neki március 28.-án a Döntés az önkormányzat tulajdonát képező viziközművekkel kapcsolatos aktuális kérdésekben című napirendi pontnak.
Feltehetőleg a képviselők felkészültek az anyagból, hiszen egy nagy horderejű a városra nézve komoly kihatásokkal bíró döntésről lévén szó. (Bár a későbbi történések ennek ellentmondani látszanak.)
Ráadásul egy olyan választás előtt állva kellett a városnak döntenie, amiben részbeni társult tagsággal bír két szomszédos település is. Ez komoly ismeretek mentén is kihívást, összehangolást, józan gondolkodást és egyeztetést kíván.
Erről azonban nincs tudomásunk. Sőt! Visszaidézve a történteket, a képviselők nem is bírtak azzal az ismeretanyaggal, amivel alternatív mód választással bírtak volna. Semmi ki – és betekintést nem tapasztaltam a részükről. Szerintem nem voltak abban a tudatnak a birtokában, hogy most tulajdonképpen mit választanak.
Elmondhatni, hogy a három vezető tisztségviselő ebben nem segítette elő a döntéshozók munkáját. Úgymond, hagyták őket bután meghalni.
Ha most azt mondanám, hogy megvezették a többséget, vagy megtévesztésben hagyták a párttársakat, akkor sem lennék messze az igazságtól. Maga Horváth Tamás jegyzőkönyvileg prezentálja.
Horváth Tamás alpolgármester előadja, hogy január 1-től megjelent egy új jogszabály, mely szerint csak önkormányzatok által megbízott szervezetek üzemeltethetik a viziközműveket. Jelenleg 150 ezer egység az, az alsó határ, amelyben társulni lehet, és önállóan dolgozhat. Az anyagban szerepel, hogy Gyál, Vecsés, Üllő, Maglód, Péteri, Ócsa, Dunaharaszti lesz a konzorciumban, Szigethalom a holnapi napon fog dönteni a kérdésben.
Elmondja, amennyiben április 30-ig nem csatlakoznak valakihez, akkor az állam automatikusan kötelezi az önkormányzatot arra, hogy csatlakozzon valahová.
Most éppen tagként fognak dönteni arról, hogy a társaságba belépnek vagy sem. Amennyiben nem lépnek be ebbe az alakuló konzorciumba, úgy április 30. után az állam fogja eldönteni, hogy Ócsa kihez kell, hogy tartozzon. A szennyvíztelepnél szó sem lehet arról, hogy kivásárolnák. Hangsúlyozza Felsőpakonynak szennyvizestől, vizestől, Inárcsnak szennyvizestől, vizestől, Ócsának szennyvizestől, vizestől csatlakoznia kell valahová. Az, hogy a három település együtt üzemeltette a szennyvíztelepet, ez semmin nem változtat. Nyilvánvaló, hogy össze kell hívni a taggyűlést és ott kell megállapodni, Inárcs és Felsőpakony községgel.
Horváth Tamás április 30.-át tálal, mint valami kényszert, március 28.-án, mikor még Inárcs és Felsőpakony településsel nem egyeztek meg. Ráadásul ekkor még bőven volt, és lett volna idő, hiszen még most sincs késve semmi. Csakhogy a gyors, (elhamarkodott) mindent megelőző helyi döntésnek a későbbiekben jelentősége lesz.
Ezt követően Gyál polgármestere már arról számol be, hogy „április 12-én Jegyző asszonnyal a GYÁVIV taggyűlésén vettünk részt, ahol megalakult a GYÁVIV utódja a Dél-Pest Megyei Víziközmű Szolgáltató Kft., és beléptek azok az új tagok is, akikkel összefogva elérjük a törvényben előírt minimum felhasználói egyenértéket (Ócsa, Kiskunlacháza, Szigethalom, Dunaharaszti).”
Aztán a céget átminősítették, és Zrt-sitették.
A lényeg Ócsán még el sem hangzott. A tét nem más volt, mint az integrálódás egy gazdasági társaságba, ami lehet Kft, (mint például a Daköv,) vagy egy Zrt, (mint például DPMV). A különbség a felosztásban, a részesedésben és a beleszólásban van a különböző működtetés által. A Kft-ben a tagok döntenek a Taggyűlés által, a Zrt-ben meg az ügyvezetők az Igazgatótanácson keresztül, amit esetleg a Felügyelőbizottság tagjai kontrollálnak.
Lett volna megy másik út, miszerint az ócsai vízmű kiugrik a DHRV alól és beolvad egy önkormányzati tulajdonba lévő nonprofit cégbe. Akár bérleti-üzemeltetési/vagyonkezelési szerződést köthetett volna a vízmű üzemeltetésére. Ez azonban fel sem merült.
Ahogy az sem, hogy majd egy zártkörű társaságba csöppenünk, ahol csupa nagy egységgel és beleszólással bírók vesznek körül. Gyakorlatilag eltörpítve Ócsát.
Ezt nem tárták a képviselők elé. Ennek hiányában támogatták Horváth Tamás és a Bukodi Károly megtévesztő elővezetését.
Közben a DAKÖV-höz már számos település testületi határozattalcsatlakozott. Köztük Alsónémedi, Bugyi, Örkény, Kakucs. Ebben a konzorciumban Isaszegtől, Monoron, Albertirsán át Dabas környékén túlról is vannak települések egyenrangú partnerként jelen. Felsőpakony és Inárcs is ezt az utat választotta. Ócsa vezetése ellenben nem, pedig minket a két utóbbival a közös dolgainkban szerződés köt össze. A városvezetés ezzel a DHRV mögött uralkodó Biró Vencel javára megtorpedózta az Ócsa és társai Kht többségi tulajdonosait, kényszerpályára helyezve a közös sorsunkat.
Városunk dacolva a józanésszel, inkább a nagyobb egységhez és a közvetlen beleszólásban elvetélt formához vonzódott a DHRV-GYÁVIV-Zrt integrációjában. Holott ebben részesedésben a legkisebbek között leszünk és vagyunk már rangsorolva. Így egyáltalán nem biztos, hogy ki fogunk emelkedni és nem fogunk-e ismét alárendelt szerepet játszani. Erre még Horváth Tamás újabb pénznyerő helye, az új vizescégen belüli Felügyelőbizottsági tagság sem garancia. Csak azért nevezik még GYÁVIV-nek a művet, mivel jogilag ez volt a legegyszerűbb. Valójában a Dél-Pest Megyei Vízkömű Szolgáltató Zrt-hez tagozódtunk.
A DAKÖV választásával egy rugalmasabb, jobban kommunikálható és mozgatható tagozat részesei lehettünk volna, ahol a tulajdonrészesedésünk is többet ért volna, mint a DPMV esetében.
Külsőre a jelenlegi személyi- és tárgyi feltételek semmit nem változnak, tehát a díjbezsedés, az iroda marad, ahogy a polgármester kiemelte. Talán a helyi szakemberek fognak javaslatot is tenni a felújítási és a karbantartási feladatok elvégzésére. De hogy az miként valósul majd meg, nem tudjuk. Azt sem tudni még, hogy majd a helyi üzemigazgatót az Önkormányzat, vagy az FB (HT) javaslatára nevezik-e ki. Víz- és csatornaügyekben az ócsai önkormányzat ismét háttérbe szorul. Jövőbeni befolyása ezzel a csatlakozási döntéssel csökkeni fog. Pedig eddig sem voltunk előnyös helyzetben.
A csatlakozást érdemi vita ugyanúgy nem előzte meg, ahogy tájékoztatás sem. Ezt a polgármester és az érdekelt alpolgármester a jegyzővel hangszerelve döntötte el, és ehhez alakították a már- már visszaköszönő forgatókönyvet. Vagyis a gombhoz készítettek egy felöltőt. Azt szabták a testületen keresztül az itteniekre. Tetszik, nem teszik, viseljék.
A vízi-közmű integráció nem a fentebb említett cégek (DHRV, DAKÖV, GYÁVIV) ötlete volt. Mindegyik üzemeltette a saját kis hálózatát, gazdaságosan /vagy nem/ de az új Törvényben foglaltaknak megfelelően igyekeztek hasonszőrű társakat találni. Nos, az ismert DHRV és haraszti városa nem hasonszőrű Ócsa érdekeivel, inkább a bekebelezéshez ragaszko/dik/dott. Most igazán jól jött volna a kiugrás és a DAKÖV-höz csatlakozás. Ott egyenrangú partnerként, közös erővel Inárcs, Felsőpakony járulékos tagságával érvényesíthettük volna jogos érdekeinket. Ezt azonban kivédték és ezzel DPMV – GYÁVIV csatlakozásunkkal feladtuk a városi (kollektív) érdekérvényesítésünket.
Más, normális településen ment a licit, és az üzemeltetheti majd hosszú éveken keresztül a víz- és csatornahálózatot, aki jobb feltételekkel vállalva adott kedvezőbb ajánlatot.. Hallani, hogy egymásra ajánlanak a cégek. Így van, ez Röpködnek a tízmilliók és persze a feltételrendszer is versenyzik. Ilyenkor az önkormányzat beleszólhat, elvárásokat támaszthat, vagy erőltethet, esetleg diktálhat is, mint ahogy Ócsa tette ezt Inárccsal és Felsőpakonnyal szemben, hiszen úgy kell a cégeknek. egy 9000 ezres nagyságú település, mint egy falat kenyér. Ócsa városvezetése igyekezett ebből gyorsan kimaradni. Ezért hamarjában elkötelezte magát, hogy kizárja a jelentkező kérőket, mint versenytársakat.
Biztosan megkereste egyébként Ócsa polgármesterét és alfelét pár szolgáltató. Csak ezt a város első két embere ügyesen titkolja. Nyilván más jelentkezők is lettek volna a DHRV-én és a Dél-Pest Megyei Vízközmű Szolgáltató Zrt-én a gyáliakon túl. Azonban az alpolgármester és társa nem aprózik, mert számukra a megyei tisztségvállalás előrébbvaló, mint az otthont adó kisváros. A DABAS szó azonban nagyon nem vonzó errefelé. A DAKÖV pedig egyenesen az ördög lehetett a számukra. Úgy elhatárolódtak, tőle, mint az a tömjéntől. Ezért nem volt senki tekintettel arra, hogy megszabadítsa a lakosságot a drága Bíró Vencel érdekeltségi körétől. Most hosszú éveken keresztül kisebbségi résztulajdonosok leszünk ott, ahol nem kéne lennünk. Nyilván jól ismeri ezt a céges alakulatot az alpolgármesterünk, hiszen szinte napi vagy legalábbis heti kapcsolatban kellett állnia velük, hogy rávezette a testületet.. Merem remélni, hogy ez az ismeretség az ÖNKORMÁNYZAT és a város kasszájába hoz majd sok tízmillió forintot évente és nem a szabad felhasználású egyéni piacnak. Nem szabad elfelejteni, hogy ez a kapott összeg csakis fejlesztésre, karbantartásra lesz költhető, mégpedig a víz- és csatorna hálózatéra! Már ha úgy állapodtak és adnak. Mert ha erre nem lesz elég pénz, akkor megint jöhet a férges víz! Döbbenetes számomra, hogy úgy született meg az önkormányzati határozat, hogy a városi ember nem tudja, hány forintot ad a DHRV, vagy a GYÁVIV-DPMV féle társulat.
Azt sem értem, hogy a DAKÖV ajánlatát, a folytatott tárgyalások beszámolóit, azok részeredményét miért nem ismerhette meg a közvélemény? Felvetődik a kérdés, hogy a képviselők mi alapján döntöttek?
Mert egy érdekes, és talán a leglényegesebb momentum kimaradt a csatlakozással kapcsolatos felszólalásokból, az anyagból, valamint a jegyzőkönyvekből. Jelesül az, hogy vajon mennyi éves bérleti díjat fizet majd a városnak az új szolgáltató?. Más településeken ez a tárgyalás alapja, az egyes cégek egymásra licitálnak. Például Nagykőrös jó 50 milliót kap majd évente. Ócsa miben és mennyiben egyezett ki?
Vagy marad minden a régiben és majd Biró Vencel Igazgatósági tagok és társait gyarapítja az, ami eddig is Ócsát illette volna?
Nem lehetett volna megkeresni ajánlatért több víz-és csatornaművet az Önkormányzat részéről? Dehogy nem.
Nem lehetett volna előre egyeztetni és tárgyalásokat folytatnia két szomszédos tulajdonostárssal Inárcs és Felsőpakony vezetőivel? Dehogy nem. Csak ez nem állt érdekében az Ócsai csúcsvezetőknek.
A vízdíj a jövőben majd a későbbiekben megszülető kormányrendeletben meghatározott paraméterek szerint kerül kiszámításra. Ezért is jobb lett volna egy inárcsihoz hasonlatos, alacsonyabb összeggel bemenni. Most még csak az sem tudható hogy milyen elvek szerint kerül ez kialakításra. Tehát, az új törvény elvette az Önkormányzatok kezéből az ármegállapítói jogkört. Egy viszont biztos: a közművagyon amortizációs költségét tartalmazni fogja. Ócsa leamortizált rendszere sokba fog még kerülni az itt élőknek.
Szinte rajongásig kedvelem Szűcs Lajost. Ennek egyik oka, hogy számos cselekedetével maga az élő példa, aki szinte hetente szolgáltatja az eseményeket.
Szűcs Lajos kimagasló tevékenységével kiválóan lehet azonosulni. Annyi posztja, tisztsége van, hogy ennek okán szinte bárhol belebotolhatunk. Lapozgatva a tudósításokat, olvasgatva a híreket, mindig szolgál számunkra jó példát, amit szűkebb pátriájában is hasznosíthatna. A lakóhelyén ezt még nem érdemelte ki a közönség. Ezért a mintaszerű közkedveltség, a jószándék mit sem változik.
Most például felújították a csapadékvízgyűjtő árok- és a csatornarendszert, így megoldódott 8000 ember csapadékvíz elvezetési problémája. Ez nem semmi.
A 114 millió forint értékű beruházás a belterületi csapadékvíz elvezetést szolgálja, mérsékelve a csapadékvíz okozta káresemények kockázatát, az ingatlanokban okozott károkat. A nyomvonalak jelentős részén - a helyi terepviszonyok, adottságok és költséghatékonyság okán - zárt csapadékcsatorna került kiépítésre. Ennek teljes hossza 1219 fm. A további szakaszokon pedig árokkorrekciókat végeztek, illetve szikkasztókat építettek ki. A projekt eredményeként közvetlenül 54 hektáron, 434 ingatlan, és 8000 lakos, s közel 200 vállalkozás csapadékvíz problémája oldódott meg hosszútávon. Az eseményen részt vett dr. Szűcs Lajos, Pest Megye Közgyűlésének elnöke.
Szűcs Lajos, gyerekek gyűrűjében, boldogan az átadáson
Szűcs Lajos, a volt Közép-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács elnöke elmondta, hogy az ilyen pályázatokat felügyelő fejlesztési tanácsok megszűntek, a területfejlesztéssel január óta a megyei önkormányzatok foglalkoznak. A változás célja az, hogy a pályázatokon a helyben élők igényeit valósítsák meg úgy, mint Árpádföldön, ahol az egyik legnagyobb problémát a csapadékvíz elvezetése jelentette.
Kovács Péter, a XVI. Kerület polgármestere az ünnepélyes átadón megköszönte az Árpádföldön élők türelmet, mint hangsúlyozta, a beruházás elkészültével már nem ismétlődhet meg az a helyzet, ami nagyobb esőzések után alakult ki régebben, amikor mindenfelé folyt a víz az utcákon.
A megnyitó után az árpádföldi óvodások ping-pong labdákat dobtak az Állás utcai csatornába majd megnézték, hogy érkeznek azok a pár száz méterre lévő Szilas patakba.
Ócsa, Szűcs Lajos otthona. Ócsa az a város, amit közösen élünk. És Ócsa az a település, ahol Szűcs Lajos cselekedeteiről véghezvitt tetteiről csak más helyek által értesülünk. Pedig nekünk is nagy szükségünk lenne rá. Még jó, hogy nálunk ritkában esik az eső, mint a kilométerekre levő fővárosi kerületben, Árpádföldön.
Ez bizony (nem Árpádföld, hanem) Ócsa, - esőt követően a város több pontján hömpölyög a víz
Bukodi Károly polgármester vélhetőleg nincs jó, vagy legalábbis beszélő viszonyban Szűcs Lajossal. Csupán ez lehet az oka annak, hogy egy ilyen pályázatról nem értesült kimagasló vezetőnk. Pedig online fogadóóra-beli elmondása szerint, amit publikáltunk: "Folyamatosan figyeljük a pályázatokat, amint a felszíni vízelvezetéssel kapcsolatban megjelenik kiírás, azonnal pályázunk, ismerve és megértve a település más területét is érintő hasonló gondokat."
A vízelvezetés nem megoldott, az árok kevés, és nem összefüggő - nem úgy, mint Árpádföldön
Tehát nem beszélnek. Máskülönben tuti, hogy szólt volna a Lajos, hogy gyerekek, Karcsikám, itt a nagy lehetőség, hiszen Árpádföld is pályázik. Ne hagyjátok ki. Vagyis, ha beszélő viszonyban lennének, akkor Ócsán is tudnának a nagy lehetőségről. A polgármesterünknek meg nem kéne hasztalan, és hiába figyelnie azokat fránya pályázatokat. De nem is értem, hogy a nagy odafigyelés ellenére, ezt miként nézhettük el. Most milyen jól jönne a lehetőség, vagy ha nem állna mindenhol a víz. Az árkolásra, a csatornára és Szűcs Lajosra bizony még várni kell.
Árpádföld 8000 lakosa örülhet. A mostoha Ócsán meg 9000 ezer ember tapsolhatna Szűcs Lajos hasonló bulijának, mert egy maihoz hasonló esős nap után, a város vízben áll. És még nincs is ősz.
Eső után köpönyeg - ma sem különb a helyzet, de mikorra várható megoldás?
Tegnap szóltunk Orbán Viktor példabeszédéről, a tisztavatás során, miszerint a rendőrség megújul és megtisztul.
A miniszterelnök a példaértékű rendőrökről és a korrupció, a megvesztegethetőség felszámolásáról, a tisztességes rendőri munkáról beszélt. Összeegyezhetetlennek tartotta a rendőr és a bűnöző kapcsolatát.
Miniszter szigorú tekintettel
Egy nap sem telt mára virradóra, amikor már arról számol be a sajtó, hogy Pintér Sándor állományába tartozók ma is olyanok, mint voltak. Hiába tartóztattak le három magas beosztású rendőri vezetőt, a kényszerintézkedés ellenére is fennmaradt a bűnözők érdekeltségeinek illegális rendőri védelme.
Ma erről cikkez a Népszabadság, Nem csak a rendőrségen keresik az árulókat címmel, hiszen a tisztító razziák ellenére az állomány továbbra is fertőzött.
Egy egész könyvnyi anyag
A lap szerint valaki a hét végén, két órával a hat hatóság bevonásával Budapest 13 frekventált, és a gyanú szerint egytől egyig Vizoviczki László érdekeltségébe tartozó szórakozóhelyén végrehajtott, mindenre kiterjedő ellenőrzések előtt figyelmeztette az érintetteket a készülő akcióról.
Mint írták, a szórakozóhelyeken pontosan tudták, mikor és hol lesz ellenőrzés, így azt is, hogy mire kell számítaniuk. „Már vártuk magukat” – a lap szerint így fogadták a vizsgálatra kijelölt szórakozóhelyeken a hatóságokat. Belügyi források a Népszabadságnak ezt a rendőrség által is elismert hírt úgy kommentálták, hogy „erőteljes belső vizsgálatok folynak mindenütt, már keresik az árulókat”.
"Túlkapó" rendőr vs sajtómunkás
A lap forrásai szerint Vizoviczki rendőreinek a többsége a főnök bukása után is rendőr marad, és megbosszulhatják, ha valakinek túl sokat jár a szája.
És ekkor gondoljunk bele, hogy mennyi ilyen rendőr bújhat a védelmet jelentő rendőri ruházatba és állhat még szolgálatba vidéken.
A rendőri "túlkapások", "visszaélések", a felszín alatti érdekviszonyok ma is mindennaposak lehetnek az állomány egyes tagjainál. Ezek kiszűrése a közöljövő feladata. Ha hinni lehet a miniszterelnök tegnap ismertté vált beszédének.
Itt pont a Népszabadság fotósát, Eberling Andrást ütve támadja egy elszabadult rendőr garázda
Nem véletlen a lakosság előítélete és fokozott félelme a kéteshírű rendőrség kapcsán.
Csak becsületesen dolgozó, magasan iskolázott és a végsőkig elkötelezett rendőröket akar az utcán látni Orbán Viktor.
A miniszterelnök szerint vége annak a világnak, amelyben a jog a bűnelkövetők pártját fogta, és annak is, amikor bárki azt gondolhatta, hogy a bűnözők összefonódtak a rendőrséggel.
Orbán Viktor vasárnap reggel a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Rendészettudományi Karának tisztavató ünnepségén elmondott beszédében hangsúlyozta azt is, hogy sok még a teendő, messze még az az idő, amikor azt mondhatnánk, mindennel meg vagyunk elégedve. Még mindig sokan vannak ugyanis - folytatta -, akik nem érezhetik kellő biztonságban családjukat, vagyonukat, ezért sok és nehéz munkájuk lesz az új rendőröknek.
Nem rendszeresített viperás rendőr
Mint közismert, a rendőrséggel szembeni a bizalom az elmúlt években erősen megingott az emberekben. 2006 óta mást sem tapasztalni, és hallani, mint hogy a rendőri állomány tele van megbízhatatlan, kétes, helyenként a hatalmukkal visszaélő, alakokkal. Őket a tisztességes állomány máig nem közösítette ki. Ez a feladat a rendészeti dolgozókra vár. A megtisztulás azonban elkezdődött, még ha ezt a rendőreink mindegyike nem is érzi.
Pénzes "vállalkozó"
Egy ország akkor lehet erős és sikeres, ha megfelelő államberendezkedéshez és gazdasági rendszerhez az állami szolgálatot teljesítők becsületessége és odaadása társul - hangsúlyozta Orbán Viktor, aki szerint az elmúlt két évben a magyarok sokat tettek azért, hogy az ország meg tudjon állni a saját lábán.
Megjegyezte ugyanakkor: mindez tiszavirág-életű lenne, ha a rendőrök - akik az eltelt két évben sokat tettek "a felbomlóban lévő közrend" helyreállításáért - nem végeznék el becsülettel a munkájukat. "A legjobb törvény sem ér egy fabatkát sem, ha nincsenek hazaszerető és elkötelezett védelmezői a rendnek" - mondta.
A miniszterelnök szerint csak közös erővel lehet véget vetni annak a világnak, amelyben büntetlen maradhatott bűn, amelyben sokszor kifizetődőbb volt a görbe út, mint az egyenes, és ahol egyesek úgy gondolhatták, mindent megtehetnek.
A tiszta állomány
Orbán Viktor szerint annak a világnak is vége, amikor jó karban lévő, 40 évesen nyugdíjba vonulókat láttak az emberek a rendőrökben, amikor a rendőr a jámbor egyszerűség szinonimája volt, és amikor bárki azt gondolhatta, hogy a bűnözök összefonódtak a rendőrséggel.
A korábbi Rendőrtiszti Főiskola az idén január 1-jétől az NKE egyetemi karaként működik. A főiskolai hagyományok folytatásaként az NKE Rendészettudományi Kara is a budai Várban tartja tisztavatási ünnepségét. A végzett hallgatók a Szent Korona másolata és a történelmi zászlók előtt, Orbán Viktor miniszterelnök, Pintér Sándor belügyminiszter, Hende Csaba, a honvédelmi tárca vezetője és a tábornoki kar jelenlétében tették le a tiszti esküt.
A nemzeti Fejlesztési Ügynökség folyamatosan nyitva tartja az Ivóvízminőség-javítás (KEOP - 1.3.0/09-11) programját, amiben június 12.-én még módosítás is történt.
Ócsa városa erre nem jelentkezett, annak ellenére, hogy Alsópakony kapcsán a korábbi "önellátó telep" elképzelést felváltotta a Horváth Tamás nevével fémjelzett "köldökzsinóros" változat.
Az alsópakonyiaknak nem jutnak megfelelő ivóvízhez
Mint ismertté vált Ócsa-Alsópakony településrészben évek óta rossz az ivóvíz ellátottság. Az ott élők kukacos, állott, és üledékes vízről számolnak be, ami emberi fogyasztásra érzékszervileg nem alkalmas. Így az ott élők számára a városi önkormányzat már korábban kitalálta azt, hogy a meglévő helyi víznyerésre alkalmas kutat kitisztítja és leválik az idegentulajdonú külső víztározóról, amit szivattyús rendszerben történő ellátással vált ki. Ezt a testület megszavazta, majd a tavalyi kivirágzás kezdetén amikor üstökösként beütött a hír, hogy Alsópakony térségében állami beruházásként egy új telep létesül, akkor a megszavazott beruházást a városvezetés ejtette. Valószínűleg úgy gondolták, hogy a külszéli alsópakonyiak ha már eddig húzták, akkor eztán is kibírják. Csakhogy azóta eltelt több mint egy év.
Az állami elképzelést, az önfenntartató ökopark gondolatát megtorpedózták.
A városvetés tárgyalói könnyűszerrel rávették a kormányzatot képviselő tárgyalófelet, hogy a víz- és csatornaberuházás terén Ócsát vonják be akként, hogy a városra kötik majd az új telepet. Ennek első fordítása már eleve felszámolta az önellátás hirdetményét, de akkor még ez úgy hangzott, hogy a beruházást cserében az állam végzi. Azonban Horváth Tamás addig járt a kútra, míg ez a gondolat is megtört, és úgy módosult, hogy az ivóvíz- és a szennycsatorna terén Ócsa lesz a kezdett és a vég.
Ezzel a régi Alsópakony elszigeteltségét és jelenbeli kiszolgáltatottságát konzerválták, míg az újtelepet Ócsa köldökzsinórjára fűzték.
Azonban ezzel a fordulattal, nem csak a régi telepet hagyták kiszolgáltatottan magára, hanem a városiakat is beáldozták. A létesítendő alsópakonyi telep, mintegy 80 lakásos új falú fogja megszívni Ócsa városának víznyerő kútjait. Ez a mostanihoz képest egy jelentős többletfogyasztást fog jelenteni. Erről Bíró Vencel az önkormányzat előtt már értekezett. Beszámoló előadása szerint, - amit a képviselők többségiben elfogadtak - elmondta, hogy részben azért magasak a fenntartási költségek és részben azért emelkedett a vízdíj az inflációt meghaladó mértékben, mert a kutakat fel kell(ett) készíteni a pakonyi többletigényre. Ez egyes esetekben tisztítást, mélyítést, újraindítást jelent. Ehhez kell koordinálni a szivattyús teljesítést és a tisztítási műveleteket is. Ez mind pénzt igényel. Ez a ráfordítás a vízdíjban mutatkozik. A városlakó meg ráfizet.
Az Ócsai víztorony - jelkép
Közben kiderült, hogy amennyiben Alsópakony rákapcsolódik a városi gerinchálózatra, akkor az Ócsai víztornyot is fel kell erre készíteni, mert a mostani vízszintet meg kell emelni, hogy a több kilométeres új vonalon a víznyomást biztosítani tudják. Ez szintén előzetes tisztítást, gondoskodást és ráfordítást igényel.
Aztán még az Alsópakony túloldalán élő korábbi lakók vízgondjairól nem is esett szó. A városvezetéstől, egyetlen szó mukk nem hangzott el ennek vonatkozásában. Mintha az újságírók is megfeledkeztek volna erről a ma is nomád körülmények közt ott élő, segítségre szoruló emberekről.
És még ezzel mindig nincs vége a történetnek, mert az alsópakonyi szennyvíz befogadására alkalmatlan a helyi víztisztító mű. Elavult, korszerűtlen és alapüzemben sem képes a normális működésre. Ezt Bukodi Károly mostanság ismerte be. Ezért Alsópakony eredeti elgondolása a biológiai helyben szikkasztás ebbéli átvállalása több mint egy meggondolatlan felelőt bevállalás, ez már egy megbocsájthatatlan vétek, tolerancia nélküli bűn.
Egyértelműen rosszul és elhamarkodottan döntött a városvezetés akkor, amikor az önellátás helyett a rákötést ösztönözte. Az idő most kezd rámutatni, hogy a városháziak milyen hibás elképzelés mentén, tették le voksukat és miként tették kiszolgáltatottá Ócsa népét. A vétkes tárgyalópartner úgy adta át, és engedte be a közös tulajdonba a sajátos érdekeket képviselő, de számunkra ellenérdekelt feleket, mintha csak szuvenírt osztogatott volna az erőszakos helyfoglalónak. Nem kellett volna. Ócsa eddig is túl nagy árat fizetett már annak az egyesülésnek, amivel párt alkotott a város. Az ócsai vízmű gyakorlatilag elvesztette önállóságát, létjogosultságát és mára bebábosodott. Horváth Tamás felügyelőbizottsági tagságán túl senki más nem élvez ebből hasznot. A lakosságnak mindez nagyon előnytelen.
Csupán az ócsai felsővezetés ragaszkodik a rossz céghez és a még rosszabb döntéshez
Ráadásul Ócsa vezetése még a két szomszédos településsel, Inárccsal és Felsőpakonnyal is konfliktusba került. A két korábbi jószomszéd többségi tulajdonát semmibe véve a polgármestereink úgy terjesztették be a DHRV-vel való átállást és a GYÁVIV-hez való csatlakozást, hogy a két többségi tulajdonostársat erről nem hogy nem kérdezték meg, de még csak előre sem értesítették. Ezzel teljesen kijátszották a két partnerünket, és magunkra, vagyis Ócsára haragították őket, mert hátrányt és előnytelenséget prognosztizáltak ezzel. És igazuk lehet, mert azt már évek óta tapasztaljuk, hogy itt a nagyobb városban mindig minden rosszul sül el.
Lehet számolni a veszteséget
Drágább az élet, az ivóvíz és a ezzel az összes közműdíj. Lassan már tényleg úgy érezzük, hogy mindez a rossz nem lehet pusztán a hozzá nem értés, vagy a véletlen műve. Az arrogancia, az erőltetettség és a mindenáron történő harácsolás, az álláshalmozás, a FEB tagság megtartása, vagy növelése a cél a köznéppel szemben. Ez üt vissza minden egyes történésen, vagy értekezésen. Soha egyetlen előre kivetített gondolat, egy előzetes vázlat, megbeszélés, vagy a nyilvánosság bevonása. De miként is várható mindez, ha még a saját képviselőinket sem értesítik a dolgokról. Sokszor maguk sem tudják, hogy mik történnek a hátuk megett, esetleg mihez használják fel őket, vagy adják a nevüket.
Így van ez Alsópakony, a víz- és csatorna, a csatlakozások és minden egyéb kapcsán.
Kijelölt gettó - az élhető környezet és az ivóvízminőség javítása már luxus, így nem létszükség
Most itt állunk egy lassan egy éve húzódó beruházás előtt. Ismertek a járulékos problémák. Tudjuk, hogy szűkös lesz a víz, és nem vagyunk képesek úgy befogadni a szennyvizet, hogy azt megtisztítva engedjük el. Kiderült, hogy a tisztítómű nem működik megfelelően, a puffertározóként épülte medence használhatatlan. Mégsem kötelezte az üzemeltetőt senki az éves beszámolóra. A városiak azt sem tudják mi folyik ott évek óta. A városvezetés mégis belement ebbe a hazárdir játékba, amibe több mint 9000 ócsait rántott magával.
Most, amikor azzal hitegetnek, hogy már végre indul az építkezés, mi még nem rendelkezünk azzal az infrastruktúrával, amire az őszi időkben szüksége lenne az átadásra szánt új-telepnek.
A víz, kincs - itt nem számít
Itt van például ez a KEOP - 1.3.0/09-11 Ivóvízminőség-javításra szolgáló pályázat, amiből 260 millióig könnyített eljárással fejleszthetnénk, esetleg vizet adhatnánk a ma Alsópakonyon élőknek. De, nem ezzel nem élünk, holott a környezetünkben alig van település, aki ezt ne használná ki. Ráadásul EU-s előírás a megfelelő vízminőség biztosítása. Ezért a pénz. Ócsának minderre úgy tűnik nincs szüksége. Az alsópakonyi ember türelmes, nem veri a tam-tamot. A kukac jól érzi magát a langymelegben, a mikrobák meg kimondottan jól szaporodnak. Ideális a környezet a számukra.
Csakhogy, itt emberek sokasága él az élősködőkön túl.
Horváth Tamás a FIDESZ ócsai alpolgármestere a majdani telepi körülményekre, illetve az egyébként is gondokkal küzdő településünkkel kapcsolatos kritikákra válaszolva kijelentette: a felvetést azért tartja alaptalannak, mert nem "luxus lakónegyed", hanem átmeneti lakhatást biztosító szociális lakópark létesül.
Nem véletlen az MSZP-s Korózs Lajos, elnökségi tag reagálása: Se víz, gáz, villany, se kiépített úthálózat, munkahelyekről, óvodai, illetve iskolai férőhelyekről nem is beszélve. A kormány által Ócsa határába tervezett, szociálisnak hazudott lakópark szerencsére továbbra is csak egy rossz álom. Másképp fogalmazva: ha eddig nem kezdtek hozzá a gettósításhoz, már ne is fogjanak bele.
Somogyi Béla, a pályázó Bugyi független polgármestere elmondja mi várható náluk a jövőben: "Lesz egy gépház, melyben mechanikailag és vegyileg is tisztító műtárgyak fognak épülni. Ezek egy épületben nyernek elhelyezést. Minőségbeli változás fog történni, kivonják azokat az anyagokat az ivóvízből, amelyek károsnak minősülnek. Az épület mellett nyílt árokülepítő készül, ezen kívül a pályázat kismértékű hálózatfejlesztést is magába foglal."
A KEOP-1.3.0 konstrukció keretében a pályázók munkájának megkönnyítése érdekében további egyszerűsítéseket hajtottunk végre, ezért amennyiben a megvalósításra benyújtani kívánt pályázat tervezett bruttó összköltsége a 260 millió forintos értékhatárt nem éri el, a pályázó egyszerűsített dokumentációs követelmények szerint készítheti el pályázatát - áll a kiírásban.
Magyarország számos településén az ivóvíz minősége nem felel meg az európai uniós és az ezzel összhangban lévő hazai előírásoknak. Kiemelt fontosságú ivóvízminőségi jellemzők határértékeinek teljesítésére a Csatlakozási Szerződés határidőket is megállapít.
A konstrukció általános célja: A lakosság egészséges ivóvízzel való ellátása a 98/83/EK irányelv és a hatályos 201/2001. (X.25.) Korm. rendeletben rögzített határértékek, illetve az OKI (Országos Környezetegészségügyi Intézet) szakvéleménye alapján, egyedi, illetve térségi ivóvízminőség-javító projektek keretében, a Korm. rendelet szerinti Ivóvízminőség-javító Programnak megfelelő ütemezéssel.
A bruttó 260 millió Ft alatti összköltségű projekteknél a támogatási arány egységesen 90 %. Ezeknél a projekteknél a költség-haszon elemzést a kötelezően alkalmazandó.
Bugyi nagyközség hivatalában a polgármester úr ismerteti, hogy a közeljövőben a szennyvíztisztítók felújítására, építésére is lesznek pályázati lehetőségek. Két megvalósítási javaslat közül döntöttek, mellyel bővíteni kívánják a kapacitást. Hamarosan megjelenik egy újabb pályázat, mely új tisztító megépítésére fog lehetőséget adni.
Másik dolog, amit megemlít, hogy az ivóvíz beruházás kapcsán egy kevés hálózatfejlesztési lehetőség is lesz, amely során megszüntetik a végzárakat és más településrész is vezetékes vízhálózatot kaphat.
Ócsán erről persze mit sem hallani. A város a fülledt levegőben esténként terjedő lápos bűzben nehezen lélegzik. A városatyák azonban ettől még jól érzik magukat és nem zavarják az általuk teremtett rossz körülmények. A pénz itt más értelmet kap. Ócsán ez egy olyan eszköz, amiből a lakosságnak soha nem jut, a vezetőink pedig mindig másra használják. Ezért rossz a lakosság hangulata és ennek okán haragos a két szomszéd aki korábban még hitt nekünk és bízott bennünk.
Most ez a bizalom is oda van, ahogy a pályázatunk az eblőrejutásunk és az alsópakonyiak ivóvize.
