A jószomszédság az alap, a gőg, a harag rossz tanácsadó ( - vízügyeink okán a bolyongásról és a pályátlanságról Alsópakony kapcsán)

A nemzeti Fejlesztési Ügynökség folyamatosan nyitva tartja az Ivóvízminőség-javítás (KEOP - 1.3.0/09-11) programját, amiben június 12.-én még módosítás is történt.

Ócsa városa erre nem jelentkezett, annak ellenére, hogy Alsópakony kapcsán a korábbi "önellátó telep" elképzelést felváltotta a Horváth Tamás nevével fémjelzett "köldökzsinóros" változat.

Az alsópakonyiaknak nem jutnak megfelelő ivóvízhez

Mint ismertté vált Ócsa-Alsópakony településrészben évek óta rossz az ivóvíz ellátottság. Az ott élők kukacos, állott, és üledékes vízről számolnak be, ami emberi fogyasztásra érzékszervileg nem alkalmas. Így az ott élők számára a városi önkormányzat már korábban kitalálta azt, hogy a meglévő helyi víznyerésre alkalmas kutat kitisztítja és leválik az idegentulajdonú külső víztározóról, amit szivattyús rendszerben történő ellátással vált ki. Ezt a testület megszavazta, majd a tavalyi kivirágzás kezdetén amikor üstökösként beütött a hír, hogy Alsópakony térségében állami beruházásként egy új telep létesül, akkor a megszavazott beruházást a városvezetés ejtette.  Valószínűleg úgy gondolták, hogy a külszéli  alsópakonyiak ha már eddig húzták, akkor eztán is kibírják.  Csakhogy azóta eltelt több mint egy év. 

Az állami elképzelést, az önfenntartató ökopark gondolatát megtorpedózták. 

A városvetés tárgyalói könnyűszerrel rávették a kormányzatot képviselő tárgyalófelet, hogy a víz- és csatornaberuházás terén Ócsát vonják be akként, hogy a városra kötik majd az új telepet. Ennek első fordítása már eleve felszámolta az önellátás hirdetményét, de akkor még ez úgy hangzott, hogy a beruházást cserében az állam végzi. Azonban Horváth Tamás addig járt a kútra, míg ez a gondolat is megtört, és úgy módosult, hogy az ivóvíz- és a szennycsatorna terén Ócsa lesz a kezdett és a vég. 

Ezzel a régi Alsópakony elszigeteltségét és jelenbeli kiszolgáltatottságát konzerválták, míg az újtelepet Ócsa köldökzsinórjára fűzték.

Azonban ezzel a fordulattal, nem csak a régi telepet hagyták kiszolgáltatottan magára, hanem a városiakat is beáldozták. A létesítendő alsópakonyi telep, mintegy 80 lakásos új falú  fogja megszívni Ócsa városának víznyerő kútjait. Ez a mostanihoz képest egy jelentős többletfogyasztást fog jelenteni. Erről Bíró Vencel az önkormányzat előtt már értekezett. Beszámoló előadása szerint, - amit a képviselők többségiben elfogadtak - elmondta, hogy részben azért magasak a fenntartási költségek és részben azért emelkedett a vízdíj az inflációt meghaladó mértékben, mert a kutakat fel kell(ett) készíteni a pakonyi többletigényre. Ez egyes esetekben tisztítást, mélyítést, újraindítást jelent.  Ehhez kell koordinálni a szivattyús teljesítést és a tisztítási műveleteket is. Ez mind pénzt igényel. Ez a ráfordítás a vízdíjban mutatkozik.   A városlakó meg ráfizet.

Az Ócsai víztorony - jelkép

Közben kiderült, hogy amennyiben Alsópakony rákapcsolódik a városi gerinchálózatra, akkor az Ócsai víztornyot is fel kell erre készíteni, mert a mostani vízszintet meg kell emelni, hogy a több kilométeres új vonalon a víznyomást biztosítani tudják. Ez szintén előzetes tisztítást, gondoskodást és ráfordítást igényel. 

Aztán még az Alsópakony túloldalán élő korábbi lakók vízgondjairól nem is esett szó.  A városvezetéstől, egyetlen szó mukk nem hangzott el ennek vonatkozásában.  Mintha az újságírók is megfeledkeztek volna erről a ma is nomád körülmények közt ott élő, segítségre szoruló emberekről. 

És még ezzel mindig nincs vége a történetnek, mert az alsópakonyi szennyvíz befogadására alkalmatlan a helyi víztisztító mű. Elavult, korszerűtlen és alapüzemben sem képes a normális működésre. Ezt Bukodi Károly mostanság ismerte be. Ezért Alsópakony eredeti elgondolása a biológiai helyben szikkasztás ebbéli átvállalása több mint egy meggondolatlan felelőt bevállalás, ez már egy megbocsájthatatlan vétek, tolerancia nélküli bűn.

Egyértelműen rosszul és elhamarkodottan döntött a városvezetés akkor, amikor az önellátás helyett a rákötést ösztönözte. Az idő most kezd rámutatni, hogy a városháziak milyen hibás elképzelés mentén, tették le voksukat és miként tették kiszolgáltatottá Ócsa népét. A vétkes tárgyalópartner úgy adta át, és engedte be a közös tulajdonba a sajátos érdekeket képviselő, de számunkra ellenérdekelt feleket, mintha csak szuvenírt osztogatott volna az erőszakos helyfoglalónak. Nem kellett volna. Ócsa eddig is túl nagy árat fizetett már annak az egyesülésnek, amivel párt alkotott a város. Az ócsai vízmű gyakorlatilag elvesztette önállóságát, létjogosultságát és mára bebábosodott.  Horváth Tamás felügyelőbizottsági tagságán túl senki más nem élvez ebből hasznot. A lakosságnak mindez nagyon előnytelen.

Csupán az ócsai felsővezetés ragaszkodik a rossz céghez és a még rosszabb döntéshez

Ráadásul Ócsa vezetése még a két szomszédos településsel, Inárccsal és Felsőpakonnyal is konfliktusba került. A két korábbi jószomszéd többségi tulajdonát semmibe véve a polgármestereink úgy terjesztették be a DHRV-vel való átállást és a GYÁVIV-hez való csatlakozást, hogy a két többségi tulajdonostársat erről nem hogy nem kérdezték meg, de még csak előre sem értesítették. Ezzel teljesen kijátszották a két partnerünket, és magunkra, vagyis Ócsára haragították őket, mert hátrányt és előnytelenséget prognosztizáltak ezzel. És igazuk lehet, mert azt már évek óta tapasztaljuk, hogy itt a nagyobb városban mindig minden rosszul sül el.

Lehet számolni a veszteséget

Drágább az élet, az ivóvíz és a ezzel az összes közműdíj. Lassan már tényleg úgy érezzük, hogy mindez a rossz nem lehet pusztán a hozzá nem értés, vagy a véletlen műve. Az arrogancia, az erőltetettség és a mindenáron történő harácsolás, az álláshalmozás, a FEB tagság megtartása, vagy növelése a cél a köznéppel szemben. Ez üt vissza minden egyes történésen, vagy értekezésen. Soha egyetlen előre kivetített gondolat, egy előzetes vázlat, megbeszélés, vagy a nyilvánosság bevonása. De miként is várható mindez, ha még a saját képviselőinket sem értesítik a dolgokról. Sokszor maguk sem tudják, hogy mik történnek a hátuk megett, esetleg mihez használják fel őket, vagy adják a nevüket. 

Így van ez Alsópakony, a víz- és csatorna, a csatlakozások és minden egyéb kapcsán.

Kijelölt gettó - az élhető környezet és az ivóvízminőség javítása már luxus, így nem létszükség

 
Most itt állunk egy lassan egy éve húzódó beruházás előtt. Ismertek a járulékos problémák. Tudjuk, hogy szűkös lesz a víz, és nem vagyunk képesek úgy befogadni a szennyvizet, hogy azt megtisztítva engedjük el. Kiderült, hogy a tisztítómű nem működik megfelelően, a puffertározóként épülte medence használhatatlan. Mégsem kötelezte az üzemeltetőt senki az éves beszámolóra. A városiak azt sem tudják mi folyik ott évek óta. A városvezetés mégis belement ebbe a hazárdir játékba, amibe több mint 9000 ócsait rántott magával.

Most, amikor azzal hitegetnek, hogy már végre indul az építkezés, mi még nem rendelkezünk azzal az infrastruktúrával, amire az őszi időkben szüksége lenne az átadásra szánt új-telepnek.

A víz, kincs - itt nem számít

Itt van például ez a KEOP - 1.3.0/09-11 Ivóvízminőség-javításra szolgáló pályázat, amiből 260 millióig könnyített eljárással fejleszthetnénk, esetleg vizet adhatnánk a ma Alsópakonyon élőknek. De, nem ezzel nem élünk, holott a környezetünkben alig van település, aki ezt ne használná ki. Ráadásul EU-s előírás a megfelelő vízminőség biztosítása. Ezért a pénz. Ócsának minderre úgy tűnik nincs szüksége. Az alsópakonyi ember türelmes, nem veri a tam-tamot.  A kukac jól érzi magát a langymelegben, a mikrobák meg kimondottan jól szaporodnak. Ideális a környezet a számukra.

Csakhogy, itt emberek sokasága él az élősködőkön túl.

Horváth Tamás a FIDESZ ócsai alpolgármestere a majdani telepi körülményekre, illetve az egyébként is gondokkal küzdő településünkkel kapcsolatos kritikákra válaszolva kijelentette: a felvetést azért tartja alaptalannak, mert nem "luxus lakónegyed",  hanem átmeneti lakhatást biztosító szociális lakópark létesül.

Nem véletlen az MSZP-s  Korózs Lajos, elnökségi tag reagálása:  Se víz, gáz, villany, se kiépített úthálózat, munkahelyekről, óvodai, illetve iskolai férőhelyekről nem is beszélve. A kormány által Ócsa határába tervezett, szociálisnak hazudott lakópark szerencsére továbbra is csak egy rossz álom.  Másképp fogalmazva: ha eddig nem kezdtek hozzá a gettósításhoz, már ne is fogjanak bele.

Somogyi Béla, a pályázó Bugyi független polgármestere elmondja mi várható náluk a jövőben:  "Lesz egy gépház, melyben mechanikailag és vegyileg is tisztító műtárgyak fognak épülni. Ezek egy épületben nyernek elhelyezést. Minőségbeli változás fog történni, kivonják azokat az anyagokat az ivóvízből, amelyek károsnak minősülnek. Az épület mellett nyílt árokülepítő készül, ezen kívül a pályázat kismértékű hálózatfejlesztést is magába foglal."

A KEOP-1.3.0 konstrukció keretében a pályázók munkájának megkönnyítése érdekében további egyszerűsítéseket hajtottunk végre, ezért amennyiben a megvalósításra benyújtani kívánt pályázat tervezett bruttó összköltsége a 260 millió forintos értékhatárt nem éri el, a pályázó egyszerűsített dokumentációs követelmények szerint készítheti el pályázatát - áll a kiírásban.

Magyarország számos településén az ivóvíz minősége nem felel meg az európai uniós és az ezzel összhangban lévő hazai előírásoknak. Kiemelt fontosságú ivóvízminőségi jellemzők határértékeinek teljesítésére a Csatlakozási Szerződés határidőket is megállapít.

A konstrukció általános célja: A lakosság egészséges ivóvízzel való ellátása a 98/83/EK irányelv és a hatályos 201/2001. (X.25.) Korm. rendeletben rögzített határértékek, illetve az OKI (Országos Környezetegészségügyi Intézet) szakvéleménye alapján, egyedi, illetve térségi ivóvízminőség-javító projektek keretében, a Korm. rendelet szerinti Ivóvízminőség-javító Programnak megfelelő ütemezéssel.

A bruttó 260 millió Ft alatti összköltségű projekteknél a támogatási arány egységesen 90 %. Ezeknél a projekteknél a költség-haszon elemzést a kötelezően alkalmazandó. 

Bugyi nagyközség hivatalában a polgármester úr ismerteti, hogy a közeljövőben a szennyvíztisztítók felújítására, építésére is lesznek pályázati lehetőségek. Két megvalósítási javaslat közül döntöttek, mellyel bővíteni kívánják a kapacitást. Hamarosan megjelenik egy újabb pályázat, mely új tisztító megépítésére fog lehetőséget adni.
Másik dolog, amit megemlít, hogy az ivóvíz beruházás kapcsán egy kevés hálózatfejlesztési lehetőség is lesz, amely során megszüntetik a végzárakat és más településrész is vezetékes vízhálózatot kaphat.

Ócsán erről persze mit sem hallani. A város a fülledt levegőben esténként terjedő lápos bűzben nehezen lélegzik. A városatyák azonban ettől még jól érzik magukat és nem zavarják az általuk teremtett rossz körülmények. A pénz itt más értelmet kap. Ócsán ez egy olyan eszköz, amiből a lakosságnak soha nem jut, a vezetőink pedig mindig másra használják. Ezért rossz a lakosság hangulata és ennek okán haragos a két szomszéd aki korábban még hitt nekünk és bízott bennünk. 

Most ez a bizalom is oda van, ahogy a pályázatunk az eblőrejutásunk és az alsópakonyiak ivóvize.

*

Csak a díjak emelkednek, más nem változik ... ( - árral vagy vele szemben)

Sokszor, sok helyen hallani, hogy az ócsai lakosok háborognak a magas víz-és csatornadíjak miatt, de ez sajnos megmarad az utcai viták szintjén. 

Hiába a puffogás, a nemtetszés, érdemi lépést, cselekvést nem von maga után. Joggal kérdezhetjük azt is, hogy a képviselő-testületben helyet foglaló néhány képviselő, köztük polgármesteri álmokat is dédelgetők, ha már a programjukban külön kiemelték a víz-és csatornahálózat helyzetének rendezését, akkor most miért nem tesznek érdemi lépéseket? A decemberi közmeghallgatáson is rákérdeztem, miért szükséges közel 6%-kal megemelni ezeket a díjakat, miközben a környéken így is Ócsán a legmagasabbak? Nem tudok még egy települést mondani, ahol a 4,2 %-os infláció mértékét meghaladó emelést fogadott volna el  a képviselő-testület. Ráadásul, így Ócsán a víz-és csatornadíj együttesen 816 forint/m3 január 1-től. Ugyanez az ár például a szomszédos Inárcson 612 forint. Sem a közmeghallgatáson, sem máshol a testület tagjai közül, egy ember nem akadt, aki szintén hangot adott volna annak a ténynek, hogy bizony a DHRV nem a legjobb opció a városunknak. Kicsit utána is néztem, ugyan mit írnak a Dunaharasztiban élők, akik jobban ismerik a Kft-t és annak vezetését. Érdekes oknyomozó cikkre bukkantam a Magyar Hírlapban, melyet Lánczi Richárd jegyez.

Dunaharaszti város szocialista polgármestere megválasztása után az addig teljes egészében önkormányzati irányítású közműszolgáltatásba új befektetőt vont be. A cég éppen csak nyereséges, bár a közüzemi díjak a tulajdonosi szerkezet változása után átlag 85 százalékkal emelkedtek. 

Dunaharasztinak 2002-ben szocialista polgármestere lett Dr. Szalay László személyében (a mai napig ő a polgármester). A városvezető első döntései között szerepelt a Haraszti Vízközmű Kht. átvilágítása. A vizsgálat végeredményeként az addig százszázalékos önkormányzati tulajdonban álló Kht.-t a veszteséges üzemeltetésre hivatkozva megszüntették, majd létrehozták a Dunaharaszti Regionális Városüzemeltetési Kft.-t (DHRV Kft.). Az ötvenegymillió forint jegyzett tőkéjű cégbe új befektetőt is bevontak. A megváltozott szerkezet szerint az önkormányzat 51 százalékot birtokol, míg a társként beszálló Bíró Vencel és ifj. Bíró Vencel pedig 49 százalékot vásárolt meg a DHRV-ben 24,9 millió forintért. Az új társaság a régi, főkönyv szerinti több mint 90 millió forint értékű vagyont 32 millió forintért vett át, ami ellen az egykori kht. igazgatója több esetben is szót emelt. A társasági szerződés érdekessége, hogy az ügyvezetőt a kisebbségi tulajdonosok jelölhetik, és visszahívni csak háromnegyedes többséggel – gyakorlatilag sehogy sem – lehet. A felügyeletet az önkormányzat a háromtagú felügyelőbizottságból két fővel gyakorolja. Bár a testületben három közgazdász végzettségű képviselő is dolgozik, ennek ellenére két teljesen más területen tevékenykedő – esztergályos, zöldséges – tag látja el a felügyeletet a cégben. Az ügyvezető most is ifj. Bíró Vencel. A cég rövid időn belül milliárdos forgalmú vállalkozássá nőtte ki magát, ugyanis az összes közműszolgáltatást – víz, szennyvíz, szemétszállítás – bevonták a DHRV-be. A közüzemi díjak az elmúlt öt évben csaknem kilencven százalékkal emelkedtek. Ennek ellenére a vállalkozás csak szerény eredményeket képes produkálni, mérlege szerint a megnövekedett bevételt rejtélyes költségnövekedések emésztik fel. Egy 2004-es, a DHRV Kft. és az önkormányzat közötti koncessziós megállapodás szerint bizonyos építési, bontási, útkarbantartási, csapadékcsatorna-tisztítási munkálatokat, évi 60-100 millió forint értékben kiszerveznek a közbeszerzés alól. Ezeket korábban, többnyire alvállalkozóként a jelenleg ukrán tulajdonban lévő Malaro Kft. végezte. Az önkormányzati lap kiadását egy Bristol Solution nevű vállalkozás végzi, amelyet részben egy offshore cég tulajdonolt, Proginfo International néven. Ez vált a DHRV Kft. informatikai és marketing partnerévé is.

A helyiek szerint a cégből történő gigászi pénzkiáramlás többek között ezeknek a megrendeléseknek és a furcsa gazdálkodásnak köszönhető. 

Aki Dunaharaszti és Ócsa vonatkozásában azonosságokat vél felfedezni, nos az nem jár messze az igazságtól. Érdekesség az is, hogy alpogármester úr azzal a válasszal indokolta a 6%-os emelést, hogy a cég rengeteg pénzt fordított a víz-és csatornarendszer karbantartására (pl.: víztorony tisztítás), ami felemésztette a bevételeket, és gyakorlatilag nem tudunk nyereségről beszélni. Nehezemre esik ezt elhinni akkor, amikor a szociális lakópark építése kapcsán éppen az volt az egyik kulcsfontosságú momentum, hogy a csatornahálózatunk elavult és puffertározó építésére van szükség. Én inkább azt gondolom, hogy a DHRV rossz gazdálkodása (meg egyes emberek mentalitása) Ócsán sem javult, nálunk is csak a díjak emelkednek...

dunaharasztima.hu nyomán - Magyar Péter

 (Megjelent a Pest megyei Jobbik honlapján)

*