Például: Dabas megőrzi értékeit ( - Ócsa felszámolja azokat)

Dabason a Tájháznak otthont adó Szalay-Halász kúria Dabas kisnemesi kúriákban leggazdagabb részén található.  A korai klasszicista, műemlékileg védett épület 1825 előtt épült. Benne kiállítás, környezetében folklór bemutatók és egyéb programok várják a turistákat.

A 2002-ben eredeti állapotába visszaállított épületben egy igen gazdag néprajzi gyűjtemény és egy kézműves műhely kapott helyet. Az időszakos kiállítások mellett a dabasi régió kézműveseinek munkáit bemutató kiállítás egész évben látható.

Helyi kézműves termék kirakodó vásár, mesterségbemutatók, kézműves foglalkozások, állatsimogató, népi körhinta, játszóház, népi étel kóstoló. 

Ócsán ez teljesen fordítva működik. A műemléki környezetben álló régi paraszti házat az önkormányzat annak ellenére nem újította fel, hogy arra már a testület által korábban tárgyalt felújítási terv volt. Horváth Tamás előterjesztésére a Kardos Zoltán vezette Gazdasági Bizottság javaslatára azonban a képviselők egy részének tudta és jóváhagyása nélkül elbontották, hogy a helyén Bukodi Károly ünnepeltesse magát.


Ez tavaly nyár végére vált igazán elborzasztóvá.
Az akkori elutasítottságot az ünnepi műsorra üresen maradt székek, valamint Szűcs Lajos megyei elnök távolmaradása jelezte.

Az üres házhelyre emelt pódium, a piros lepellel fedte a ház hűlt helyét.

Az előtte porladó homokban az üres első sor, magáért beszél.
 

Az önkormányzat és a városüzemeltetés aktív segedelmével, a választók pénzének felhasználásával, elbontatott korabeli népi lakóépület az elhíresült nevén Lakatosház, a műemléki templomi környezetében álló Tájház, és Ágas-ház közvetlen szomszédságában volt található. Ócsa legrégibb részén, az Ó-faluban (Öregfalu).  A Lakatosház nagyon eredeti, korhű lakház volt. Vályog falai fedése, padlózata, és építési stílusa, vályog és nádszerkezete mind példaértékű és megőrizendő értéket képviselt. Ócsa városvezetése a nevezett három személy közreműködésével, valamint az erre fizetett helyi vállalkozók asszisztálásával a műemléki felügyelőség előzetes értesítése nélkül elbontották és a városüzemeltetés teherautójával az akkor már védett (Uniform-Team által őrzött,) hivatalosan bezárt, szeméttelepre hordták. Az eldózerolt épület még hasznosítható fa szerkezeteit a önkormányzat által felfogadott vállalkozók maguk javára hasznosították.

A dabasi példából merítve ismét visszaigazolja azt, hogy ez a bontás egy nagyon súlyos gondatlanság, mondhatni hanyag kezelés következménye.   A város egy magas eszmei értéket képviselő, visszaállíthatatlan  eredeti parasztházat veszített el az Ágas-ház közvetlen környezetéből.  A ma is sebhelyes környezet az elmúlt egy év során sem gyógyult be. Az egybenyitott közös telken ott tátong a Lakatosház hiánya.  A helyén egy mélyedés, mint valami gödör, és a benőtt murva, amit a tavalyi parádéra hordtak oda. Az Ágas-ház műemlék jellegű rekonstruált fa kerítése nem zárja körbe a területet. A József Attila utcában egy csúnya oda nem illő drogfonat kerítésben folytatódik. Ez a Ágas-ház udvarára belépőknek azonnal szembetűnik, oda nem illőségével. 

 A gödrös házhelyet és annak udvarát rendezetlenül hagyták annak ellenére, hogy Horváth Tamás füvesítésről és rendezésről beszélt korábban. Ez máig nem valósult meg.  A hellyel, egy év távlatában ma már senki nem törődik A több milliós ráfordítás ellenére az Ágas-ház festése megindult, pattogzik. A telekrész kezd elhanyagolttá válni. 

A Lakatosház gödre sivár, értelmetlen csúnya látvány. Egészében nem nyújt látványosságot, vagy tájba illő összképet. Az idő (egy év) bebizonyította, hogy a műemléki környezetbe való behatolás, bontás, rombolás, a kiforratlan, hozzáértés nélküli beavatkozás milyen mély nyomot, sebhelyet és kárt okoz.  

 

A Lakatosház megőrzése nem csak Ócsa, hanem a Műemlékvédelem, és a Nemzeti Örökségvédelem érdeke is lett volna. Most mindenki lapít és szeretné feledni a történetet, miközben a környezeti pusztítás csúnyasága kitörölhetetlen fájdalmat hordoz.  

Dabas példája jól illusztrálja azt a szemléletet, mely az értékmegóvás, a városfejlesztés, az előrelépés, és a műemlékvédelem mellett szól, miközben a hasznosítás, a látogatottság, a városi vonzerő fokozatosan nő. 

Ócsa jelenlegi vezetés erre képtelen. Ezt számos hasonlóan fájó, vagy kárt okozó története során bizonyította.

*

Fásitási programot is hírdettek Tatárszentgyörgyön ( - mert így is lehet, például)

Tatárszentgyörgy Község Önkormányzata az élhetőbb, és zöldebb környezet érdekében hirdetett fásítási programot. Ennem a településmegújítási programnak a keretében kerít sort utcafásításra. 

A Kossuth és Rákóczi utcán lévő fasor rekonstrukciós feladatainak, alapja a fafelmérési, fakivágási terv, illetve a konkrét megújulást elősegítő fásítási terv. A terület felmérése és az ültetési terv szeptember közepéig elkészül, s még a tél beállta előtt szeretnék elkezdeni a fák ültetését is.

Egyben felkérik a környezetükért tenni akaró, a falu szépüléséhez hozzájárulókat, valamint azokat, akik szeretnének hozzájárulni a programhoz, hogy  azok egy fa megvásárlásával ehhez akár lehetőséget is kapnak. Kérik, hogy minél többen vegyenek részt ebben a feladatban, hiszen a környezet megóvása és megszépülése mindannyiunk érdeke.

Tatárszentgyörgy a térség sikeres településeinek egyike.  A község ugyanannyi pénzből, mint amennyit Ócsa is kapott, sikeresen le tudta zárni a szeméttelep rekultivációját.  Pedig ott jelentős munkát kellett végezniük a terveken felül is, mert az elmúlt évtizedekben itt elhelyezett hatalmas mennyiségű hulladék jelentősen túlterjeszkedett a lerakó hivatalos határain. Elmondták, hogy a tervezett 8 ezer négyzetméter földmunka helyett 16-20 ezer négyzetméternyi területet alakítottak át, amivel a terület visszanyerte a lerakó előtti természeti állapotát. A területet lezárták és őshonos gyeppel fedték, ami által a környezet rendezetté vált. A beruházás 2011 júniusában kezdődött és 2012 márciusában fejeződött be, vagyis egy év alatt legörgették az egészet.  Panaszról, kifogásról nem tudunk.

Ócsán ezzel szemben ez az összeg nem volt elég a tisztességes munkához. 

Ócsa a Körics Euroconsulting Kft-vel kötött projekmenedzsmenti feladatok elvégzésére szerződést nem kevés pénzért, amiért csupán egy ideiglenes zárást tudtak produkálni, azt is csak kifogásolható mértékben.  Most ennek kapcsán egyes zöld szervezetek szót emeltek és vizsgálatot kezdeményeznek, miközben a városvezetés azon munkálkodik, hogy az állami adóhatósági kötelezettségének eleget nem tevő céget, pontosabban annak vezetőjét előnyhöz juttassa az által, hogy a szerződést módosítva, az adóhatóságot kijátszva pénzt utalhasson. 

Holott ezt a pénzt itt helyben is el lehetne költeni. Akár olyan fejlesztésekre, mint Tatárszentgyörgy, ha már itt a szeméttelep rekultivációja sem jött össze megfelelőn.

Mert mint ismert, Ócsa a Tanyafejlesztési pályázatából is visszalépett. Holott Alsópakony tanyás környezetén, a vízellátáson, az ottani utakon lehetett volna mit javítani.  A vidékstratégia megalkotásával és végrehajtásával a kormány és a szaktárca a vidéki Magyarország egészének megújítására törekszik. A koncepció átfogó célkitűzései közül több is szorosan köthető a tanyás térségekhez, hiszen kiemelt feladat a helyi gazdaságok fejlesztése, a vidéki munkahelyek megőrzése és a vidéki életminőség javítása. Ócsa nem élt ezzel.  Bukodi Károly és Horváth Tamás javaslatára nálunk visszavonták a TP-1-2011 kódszámú Tanyafejlesztési program pályázaton történő részvételt.  De erről már írtunk.

Tatárszentgyörgy jelenleg újítja fel Katolikus templomát. Ennek keretében a Római Katolikus Szent Vendel Templom fűtési rendszerét is modernizálják és padlófűtés kerül kialakításra a misére járók örömére. Mindehhez a  Tatárszentgyörgyi Római Katolikus Plébánia az UMVP III. tengely vidéki örökség megőrzése jogcím keretében 35 570 236 Ft vissza nem térítendő támogatást nyert.  Mert ott számít a katolikus hittel bíró ember. 

Ócsa azonban ebben is másként áll a dolgokhoz. Itt csak a református egyházat támogatják. Nekik támasztják meg közpénzből az alapítványi épületet, és szintén a reformátusok villanyszámláját rendezik évről évre. A katolikusokkal a városvezetés nem törődik. 

Ez a megkülönböztetés idén, Ócsa népének közel egymillió forintjába kerül, miközben a település más dolgaira és részeire abszolút nem telik. 

Aztán  Tatárszentgyörgy belterületi úthálózatának fejlesztése csendben elkészült. A fejlesztés összesen több mint 7.500 m2 területet érintett. Az István Király utca burkolata 6 méter, a Szabadság téré 5 méter szélességben kerül kialakításra, amit mindenhol padkák szegélyeznek. 

A zöldfelületek fejlesztése során már 252 db fa került korábban kiültetése és 2.200 m2 területen füvesítés zajlott. Ezen kívül 410 méter járdaszakasz épült a Szabadság tér két oldalán, illetve 5 db új köztéri pad került kihelyezésre.

Ócsán ilyen a méregdrága Városháza előtti díszburkolat lerakásán kívül nem történt. A várossá válásunk évfordulójára is csupán egy értelmetlen, sehova nem vezető részt, amolyan sík kockát sikerült térkővel placcá alakítani. Ez mindennek mondható, csak értelmes fejlesztésnek nem, hiszen ettől a református templom járdával való megközelíthetősége sem javult. 

Kétségtelen, hogy Tatárszentgyörgy leköröz bennünket. Nemcsak hozzáállásban, hanem cselekvésben és a pénzek ésszerű felhasználásban is.  

Ha belegondolunk, hogy a 2000 fős tatárszentgyörgyi lakosság és a 9000 fős ócsai mennyi adóbevételt biztosít a településének, akkor válik igazán érezhetővé a különbség.

Ezért nem mindegy, hogy kik intézik egy adott település ügyeit, hogy kik alkotják a képviselő-testületet. Mert mint Tatárszentgyörgy példájából látható, nem mindegy kik, és miként használják ki a lehetőségeket, hogy összességében kik és mit képviselnek, amikor döntéseket hoznak a választók felhatalmazásával, de őket ebből kizárva, a nevükben és helyettünk.
Ugyanis a képviseletünk árát a döntéseiken keresztül többségében mindig mi fizetjük meg.

*

A szabályszegés és a kulturáltság kutya dolog ( - póráz a lakosságnak)

 Április 15-étől él az új szabálysértési törvény. Az ebek sétáltatását kormányrendelet szabályozza, azonban szankciókkal csak különleges esetekben élhetnek a hatóságok. Más ügyek kapcsán azonban vagy túlzottan a bírságok, vagy semmittevően hallgatnak.

Az a pletyka járja, hogy büntetni fognak a városban, mert hogy a közterület-felügyeletnek vannak mulasztásai. Az egyik alkalmazottat fegyelmi figyelmeztetésben részesítették. Finoman fogalmazó hírforrásunk alapján elképzelhető, hogy ezután javulni változni fog a érintettek hozzáállása. A lakosok szóbeszéd alapján már amúgy is elégedetlenek a munkájukkal egyrészt, más szempontból pedig aggódnak, hogy az új városi szabályozás alapján majd arra mondják ki a közösségellenes magatartást, amire és akire csak akarják. Az emberek nem a törvényességtől félnek, hanem a mögöttes szelekciótól. Attól, hogy akik eddig sem tartották be a közösség normáit, azok ezután sem fogják. Hogy akiknek eddig sem szóltak, azoknak ezután sem fognak.

A minap (az elmúlt hétvégén) például több mint két napon át dajdajoztak és hangoskodtak az egyik ismert utcában, de sem a közterület-felügyelők, sem a polgárőrök, de még a rendőrök sem lépek fel ellene. A szomszédban élők, meg egyszerűen képtelenek voltak a pihenésre. Szólni senki nem mert, hiszen azok akiknek erre lehetősége és jogköre van, inkább elnézték és eltűrték a cselekményt. Ekkor az egyszerű polgár mi tehet?  Ha közbe avatkozik, akkor mindjárt azzal jönnek, hogy erre szolgál az intézményesített rendszer. Ezért vannak. Pedig ezek az esetek igen csak arra vajaznak, hogy a Magyar Gárdának létjogosultsága, mert a magára hagyott falvakban és kisvárosokban, mint lásd Ócsa, elburjánozhatnak a dolgok, magukra maradnak az emberek. Ha meg beüt baj, akkor jönnek csöstűl a szervek.  Minek kiélezni a helyzetet, miért nem állnak annak magaslatát és teszik a dolgukat?  MI az a tolerancia, amit még el kell viselnie a többségnek, Hol a búcsú kulturálatlan hozadéka, hol más tekintet nélküli zajongása borzolja a lakosság idegeit. A helyi rendőrök, a közterület-felügyelők ilyenkor hol vannak, miért nem intézkednek? - tették fel a kérdést többen az érintett környékről. A hangoskodás, a zenebona, a zsivaj tömbökön át hallatszott éjszakán és nappalon át.

Máskor meg azért is szól a közterületis, mert valaki kövekkel meri elhatárolni a háza előtti részt, hogy legalább ott ne  zavarják, ne álljanak az ablaka alá, és füstöljenek az orra alá.  A buszos főleg ne tudjon a háza elé parkolni. Neki sem megengedett a közterületen tárolás.

Most erre még ez a tilalom nélküli ricsajozás, meg az ebugatta, ha nem pórázon vezetjük a kutyát. Azért ez nem ugyanaz a dolgok, mint amit itt egyesek megengedhetnek maguknak. Többen azt panaszolják, hogy már maguk sem tudják mi a megengedett, vagy a szabályos. A kamion zavartalanul csörömpölhet és fémhulladékkal teli zöröghet a kert végében, azért nem szól senki.

Ez felháborító! -  mondja minderre az egyik helyi lakos. A kutyákra meg rászállnak, hogy a befogónak több munkája legyen, és több pénzt vigyen. Ez a legfontosabb, ezért a szolgálat?

Az apró termetű kutyát nem szívesen kötném meg - panaszolta tovább egy másik állattartó. Az állat nem lenne sétáltatható a városban?

Pedig megkeresésre válaszolva, felhívták a figyelmet, hogy a közrendvédelem kiemelt fontosságú. A kedvtelésből tartott állatok tartásáról szóló törvény kimondja, hogy közterületen - kivéve az ebek futtatására kijelölt területet - kutyát csak pórázon lehet vezetni.  A helyi állattartási rendelet 12 § (1) ezt megerősíti. Ellenben Ócsán kijelölt ebfuttató nincs.

  Az új szabálysértési törvény, amely április 15-én lépett hatályba viszont említ eseteket, amikor büntethetik a gazdát. Ilyen például ha kóborolni hagyjuk az ebet, nem adunk szájkosarat közforgalmú közlekedési eszközön a kutyára, harapós állatot nem elzárva tartjuk, valamint játszótérre, boltba, közfürdő területére bevisszük kedvencünket. 

A nehézgépjárművek behajtását pedig  ezután is szigorúan ellenőrzik - állítólag.

A helyszíni bírságot a közterület-felügyelők szabhatják ki.

Ilyen esetről nem tudunk. A zajos munkagép, a rendszám nélküli vontatmány, a túlsúlyos nehézgépjárművek száma és a lakóépületek közötti megjelenése egyre nő.  Úgy csattognak le-fől, mintha valami nagyüzem, vagy ipari park lenne a házak közt.  Felügyelő persze erre nincs.

Ahogy arra se, hogy a szolgálaton kívüli időszakokban ki ellenőrzi a szabályok betartását. Erre senki nem adott még megnyugtató választ. Szeretnénk az illetékesek véleményét kikérni, álláspontjukat meghallgatni, hogy miként kívánják rendezni a helyzetet. A helyi rendeletek és a törvényi háttér biztosított. Akkor miként fordulhat elő mindez? A lakossági visszajelzések alapján az emberek szeretnék tudni, hogy az érdekeiket miként védik a szabályok betartatása által őket, ha a sorolt jelenség probléma formájában máig tapasztalható.  A büntetéssel fenyegetődzés, miért csupán a legvétlenebb egyént, a lakása elé termésköveket rakót és nem a behajtót sújtja? - tették fel a kérdést. Elvégre a közrend fenntartásának nem csupán a kutyasétáltatás szabályozásában és a szabálytalanul parkoló buszok elleni védekezést kifejtők elleni fellépésekben kellene érvényesíteni, hanem minden egyébben. Hogy ne fordulhasson elő, ne ismétlődhessen a visszatérő rendzavarás. Hogy ne csak 8-14 -ig nyilvánuljon a felügyelő, hanem a lakóközösség többségét érintő, valóban bosszantó és kimondottan zavaró, közösségellenes cselekedetek esetén legyen jelen, azokban intézkedjen, vagy számolja fel. Erre azonban még nincs precedens.

Hogy Ócsán erre mikor kerül rendezésre, és miként fog megvalósulni, azt senki nem tudja.

*

Mi a helyzet? ( - helyzetjelentés környzetüknről)

Ócsa város Környezeti és környezetvédelmi állapotának helyzetképe lakossági tapasztalatok, észrevételezések és véleményezések alapján 2010. augusztus hó.

A városi levegő állapota:

A város levegőjének élettani szerepe, jelentősége kiemelt fontosságú tényező.

A várost uraló levegő minősége érzékszervileg érezhetőn időszakonként változó.

A magasban uralkodó légtömegeket befolyásolja a főváros repterének a légi megközelítéséhez használt, térben elhelyezkedő légifolyosó. Az uralkodó széljárásnak megfelelőn ez a légifolyosó hol a leszálló, máskor meg a felszálló gépek átvezetésére szolgál. A repülőgépek város feletti átrepülése és annak magassága szintén e szerint változik. A felszálló ágban levő közlekedési eszközök aránylag hamar elérik a magasabb légtömegeket így azok némileg kisebb légszennyezést okoznak. Azonban a leszállásra besorolni érkező repülők ereszkedő és lassuló pályája a hosszabb légtérben tartózkodás mellett magasabb emisszió kibocsátással terhelik a levegőt. A növekvő forgalom, növekvő szennyezettséggel jár. Ez bizony a város légrétegeit, légterét terheli, részben veszélyezteti, szennyezi.

A közúti forgalom két részből tevődik össze. Ebből a helyi személy- és teherforgalom járműveinek káros anyag kibocsátásai rontják a levegő minőségét, valamint az átmenő forgalom jelent környezeti terhelést. A helyi forgalom némi növekedést mutat, ami a szaporodó gépjárműállomány következménye. A gépjárművek számának növekedése a betelepülések és a sok hazajáró parkolás következményeként alakult. Számos tehergépjármű-vezető hazajár a nem honos szállítójárművel, s reggelente ezzel vissza. Ez többlet teher.

A behozott szupermarketek nagy árubeszállítói ismételt többletterhelést jelentenek.

Az átmenő forgalom a tiltó táblák ellenére jelentős, és számbeli növekedést mutat, ami a kontroll hiánya okán növekszik. Így számos nagy teherbírású és tengelynyomású, sokszor pótos szerelvény veszélyezteti a közútjainkat, szennyezi levegőnket. A fokozottabb ellenőrzéssel, következetesebb, és rendszeresebb hatósági intézkedésekkel az indokolatlan áthajtások terhe visszaszorítható lenne.

Megemlítendő még a várost övező földekre kihajtó sokszor rendszám és közúti forgalmi engedély nélküli, elavult mezőgazdasági gépek levegő szennyezettség terhelése. A korszerűtlen eszközök zöldkártyával, nem rendelkeznek, káros anyag kibocsátását nem mérik, azokkal eddig nem is számoltak. Ezek az eszközök ugyanakkor szintén befolyásolják a helyi levegő minőségét.

Újabban jelenség a segédmotoros kerékpárok és a quadok megjelenése. Ezek a járművek önmagukban nem jelentős szennyezők, de kétütemű motorjaik, tömeges megjelenésük befolyásolhatják egy terheltebb nap légszennyezettségét.

A városi, helyközi közlekedést a Volán buszjáratai és a vasút dízel üzemű járművei biztosítják. Ezek a járművek az előző évekhez képest némi csökkenő környezeti terheléssel hatnak a levegő minőségére. Ez a buszok elfogadható állapotának és a vasút által beiktatott korszerűbb járművek megjelenésének köszönhető.

A város levegőjét időnként a városlakók grillezési kedvtelései, máskor a gulyásolások tűzgyújtásai ködösítik. Más időközökben az alkalomszerű szemét, vagy növényégetések okoznak füstösebb levegőt. Szintén visszatérő jelenség a korszerűbb fűtésekről való visszatérés a kandallós, vagy vegyes tüzelésű kazánokkal való fűtésre. Ezek a korábbi évekhez képest többlet terhet jelentenek a légkör számára. Visszaszorítására a jelen gazdasági helyzetben az ismert gáz árak tekintetében, valamint a közeli favételezési lehetőségek okán, nincs remény. A fűtési időszakban tehát növekvő füstkibocsátás várható.

A városban a széndioxidot, a szénmonoxidot, a nitrogéndioxidot, a kéndioxidot műszeresen nem mérik. Így az előírt határérték túllépés észlelésére nincs lehetőség. A bejelentések, és panaszok csak az egyén tolerancia küszöbére mért hatásban érthetők, mérhetők. A becsült és panaszos értékek nem meghatározhatók.

Irritációt okoz még időnként a még fellehető háziállat tartás szaghatása, illetve a város szélén levő ipari létesítményből áradó és feltörő, néha a város egy részét lefedő bűzhatás. Ez ügyben több lakossági észrevételezés, panasz volt már, érdemi intézkedés máig nem ismert. A levegő minőségéhez nem közvetlenül tartozó, de következmény, a bűzzel együttható és vele járó repülő kártevők, mint a légy, vagy szúnyogok felszaporodása, elterjedése. Ezek mindenképpen beavatkozást és cselekvést igénylő dolgok, mert a városi és lakóközösségi életet zavaró, a levegőt is szennyező együtthatók.

Összegzésül: kijelenthető, hogy ha közvetlen veszély még nem is, de némi minőségbeli változás fellehető. A levegő tisztaságának, frissességének, oxigén tartalmának védelme fontos közügy. Ezért a hivatalnak meg kell kezdeni a védelmi intézkedést a romlás megállítása érdekében. A szennyezést, a bűzölést közérdekből kifolyólag fel kell számolni.

Vízelvezetés:

A vízelvezetés a mai kor kiemelt feladatai közé sorolható. Két részből tevődik össze:

1. – a szennyvízelvezetés és kezelés;

2. – a csapadékvíz levezetés.

A város nagy része közművesített, csatornázott. Ennek ellenére egyes helyeken nyitott rendszerű emésztőgödrök fellehetők még, de több zárt rendszerű is napi használatban van. Ezek ürítését az önkormányzat szerződéses partnere meghatározott díjazás fejében végzi. Illegális ürítésről nem tudni.

A csatornázottság még nem éri el a teljes mértéket, a helyzet az új építésekkel és bekötésekkel statisztikailag javul, amúgy alig változik, inkább stagnál.

A felszíni vizek és a csapadék elvezetés csak részben megoldott. Az utak nincsenek bekötve a központi csatornahálózatba. A vízelvezetést a régebbi kialakítású utak mentén árkolással oldották meg, míg más helyütt erről nem gondoskodtak. Az újabban nyitott utcák, parcellázott területek mentén sem csatornabekötés, sem külső vízelvezetés nem található. Így számos utcában nincs árok. Sok helyütt ráadásul a kiadott építési engedélyek a mélyebben fekvő földterületeken vannak, amihez nem párosul semmiféle vízvédelem. Így ott sem árok, sem külső lefolyó, sem védelem nincs a vízelvezetésre. Ez mostanság és a megváltozott időjárás, a csapadék okán nagy gondot jelent a lakosság e területet érintő részén. Számos kifogás, és szó érte ezért a városvezetést. Ugyanakkor számos lakóépület tulajdonos a tető ereszének vizét egyszerűen kivezeti és kiengedi az utcára, másra terhelve annak hatását. Ez ügyekben a településőrök intézkedési, eljárási kötelezettsége felmerül.

A várost érintően patak, vízátfolyás, tó nem veszélyezteti a környezet.

Pangó vizekről a városban nem tudni. A tájvédelmi körzet vizes területei nem képezik a városi vízelvezetés részét, ebbéli megoldást nem igényel.

A közutak vízelvezetését, a lakóépületek ebbéli védelmét meg kell oldani.

Úthálózat:

A város szilárd, pormentes burkolatú közútjainak száma megfelelő.

A gyalogosjárdákra ez viszont már nem jellemző. A városi főútvonalakon sem biztosított az egybefüggő járda. A Bajcsy-Zsilinszky utca csak kisebb szakaszban borított járdával. Itt van olyan rész, ahol még a buszmegállóhoz sem vezet járdaszakasz. Ennek az útnak a járdával ellátottsága nagyon egyeletlen. Szintén ez jellemző a többi városi útra. Értendő ez a ki- és bevezető útszakaszokra és a belső utakra is. Az Üllői út hasonlóan rosszul biztosított. A Damjanich, a Széchenyi, vagy a Székesi utcában szinte mindenki a szűk keresztmetszetű közútra szorul. Itt halad a kerékpáros, a babakocsit toló anyuka, a rokkant kocsiba szoruló idős és a munkába járó -, vagy a belső forgalomban részvevő gyalogos. Ez roppant balesetveszélyes és városiatlan helyzetet eredményez. A lakosság a bibliográfia alapján már 2008 előtt is jelezte ezt a város irányítóinak, de javulás nem, csak forgalomnövekedés volt azóta tapasztalható. Tovább rontja a helyzetet, hogy a várost kettészelő vasútállomásához szintén nem biztosított odavezető hosszabb járdarész. Az állomás északi és déli végén levő két darab vasúti átjáróhoz nincs kiépített gyalogátkelő. Itt a fent sorolt közlekedők és a helyközi járat busza is a gyalogos forgalommal terhelt szűk keresztmetszetű átjárón zajlik. Ez kimondottan és fokozottan balesetveszélyes, intézkedést, kiépítést igénylő kereszteződés.

A városban jelentős a kerékpáros, illetve mostanában a segédmotoros, illetve kis motoros forgalom. Kerékpárút hiányában ez ismételten az úthálózatot terheli.

Az aszfaltozott utak szélesítésre, felfestésre szorulnának. A buszjárat megállóiban épített fellépő járdát kéne létesíteni, hogy az odavezetőkről ne ismételjük magunkat.

A közúti táblák elhelyezése áttekintésre, felülvizsgálatra szorulnának. Sok a hibás kihelyezés, a rongálás, vagy a nehezen észlelhetőség. A közútkezelője akár megyei, akár helyi, évek óta nem kezdett átfogó útfelújításba. Az úthálózat ezért erősen lestrapált, rongálódott. Rengeteg a kátyú és az úthiba. Egyes helyeken ez már kimondottan balesetveszélyes. Lakossági bejelentésre csak ellentmondó tájékoztatást ad a városvezetés, érdemi intézkedés nélkül. A belső szakaszokon még kátyúzás sem történt a nyáron.

Külön és fokozott veszély a hatósági jelzés nélküli mezőgazdasági munkagépek közlekedése a településen belül s kívül egyaránt. A veszélyt a közlekedési üzembiztonság, a megbízhatatlanság, a kiszámíthatatlanság, a világító berendezések hiánya, a túlméretes, vagy túl széles segédberendezések szállítása, vontatása jelentik.

Szintén kiemelt balesetforrás a sok kivilágítatlan kerékpáros a hajnali és esti órákban. De megemlítendő a belterületen leparkoló buszok és nehézgépjárművek terhelése. Több helyen hiányos a közvilágítás, ami az észlelhetőséget rontja.

A város környékén, lakott területen kívüli közutakon sok az illegális várakozó, (prostituált) a szabálytalanul közlekedő (strici) és az ezért megálló (kuncsaft, strici) gépjárművezető. A két tényező roppant balesetveszélyes forgalmi helyzetet hoz létre. Ráadásul indokolatlan forgalomterhelést okoz a bekötő szakaszra. Ez közigazgatási, hatósági eljárást igényel, de amíg az önkormányzat nem jár elő, addig nem várható javulás.

Környezeti állapot, közterületi tisztaság, környezet védelem:

A közterület tisztasága részben megoldott, bár köztéri hulladékgyűjtők nem találhatók a városban. Terhelést jelent az elhagyott cigarettavégek és az elhullajtott apróbb szemetek keveredése, és szabadjára hagyása. Különös gond ez a közlekedési eszközök kiépítetlen megállóiban.

A városban szervezett a lakossági hulladékgyűjtés, bár nem minden ingatlan rendelkezik erre előfizetéssel, szerződéssel. Feltételezhetőleg sok az illegális hulladék kikerülés. A települést környező utakon, értelmetlen körforgalmak vakágában, a lakott területen kívüli árkokban és az erdő széleken illegális szeméthalmok szennyezik a területet. Ezek nem csak csúfítják, hanem kimondottan veszélyeztetik is a környezetet. A felszámolás érdekében eddig többnyire csak magán- és lakossági kezdeményezés történt. Hivatali szinten nincs akcióterv, vagy megoldás. Lakossági hulladék elhelyezés csak korlátozott formában érhető el. Szelektív hulladékgyűjtés a korábbi két helyről a felére, egyre lett csökkentve, ami így nem elég a városnak. A távolabban élők számára, a vasúton túl lakóknak már kiesik, és aránytalanná, elérhetetlenné válik a hely. Ezért lakóközösségek, csoportok esnek ki ebből a gyűjtési formából. A meglévő, megmaradt egyetlen gyűjtőhely túlterhelt. Kihelyezett tárlóedények száma kevés, ezért azok hamar megtelnek, így a földre és a melléjük lerakott hulladék összekeveredik. A szelek szárnyára kelve, pedig másodlagosan visszaszennyezik a környéket. Így a szándék és cél nem felel meg az elvárásoknak és az igényeknek, de a megfelelő hulladékkezelési szabályoknak sem.

A település környékének és környezetének megtisztítása fontos és hivatalos kötelezettség kell, hogy legyen. Az illegális hulladékhalmok, lerakók felszámolása, a természet megóvása önkormányzati feladat. A településőrök bevonása szükséges.

„Hulladéklerakó rekultivációja Ócsa Városban” elnevezéssel 94.373.672,- Ft támogatást nyert a város.

A volt katonai üzemanyag bázis rehabilitációja ránk váró, hosszabb folyamat lesz.

A város parlagfüves terheltsége lakott területen belül az elhagyott füves területeken okoz időszakos gondot. Ez főleg a volt piac területén, az üres, kezeletlen telkeken és parlagon hagyott, járdázatlan területeken szokott felszaporodni. A lakossági bejelentések után többnyire intézkednek az illetékesek.

A környezet védelme a város tájvédelmi körzethez kapcsolódása okán is kiemelt szerep kell, hogy legyen.

A prostitúció és annak károkozása is része a környezet tisztasági állapotnak. A helyi környezetvédelem célja ennek felszámolása, vagy kiszorítása a tájról.

Összegzésül megállapítható, hagy van még mit tenni, ezen a területen. Ehhez kéne szándék, cselekvési program, felhatalmazás, hivatali eljárás.

Ócsa 2010-08-23.

Készült a teljesség igénye nélkül, állapot rögzítésre, áttekintésre, tanulmányozási és feladatkezelői célkitűzésként.
*