Megkönnyebülés ( - groteszk)

Már a kora reggeli órákban kígyózó sorok álltak az önkormányzat előtt szombaton. 

Mindenki a polgármester felhívására jelent meg, hogy beszolgáltassa elavult, megunt, vagy leharcolt számítástechnikai eszközeit.  Tették ezt a a városi honlapon közzétetteknek megfelelően.

Tisztelt Lakosok!

Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy 2012. február 25-én, 8.00-12.00 óra között a Polgármesteri Hivatal udvarán leadhatják használt, leselejtezett számítógépeiket és alkatrészeiket (monitor, billentyűzet, stb.).

Ócsa, 2012. február 20.

Tisztelettel:
Bukodi Károly

Fél órával a kezdés előtt már ott állt a polgármester és az alpolgármester a hivatal előtt, hogy minden kétséget kizárólag ők lehessenek az elsők. A kezdésre vártak. Hónuk alatt szorongatva kis fekete táskájukkal várták a gyűjtés kezdetét és az érkező társakat..  Ismerősként köszöntötték egymást, majd csevejbe kezdtek.

- Na ez végre jó ötlet volt tőled Károly, - kezdte dicsérve a beszélgetést az alpolgármester.

- Tudom, és ezzel legalább kompenzáljuk a választások előtti baklövésedet, amivel ránk sóztad azt a sok ócska laptopot - viszonzott Tamásnak a  városvezető. 

- Még hogy rátok sóztam! - méltatlankodott a jobb sorsra kárhoztatott dölyfös ember. - Bezzeg akkor mind nagy ötletnek tartottátok és amolyan méltó juttatásként fogadtátok a cuccot. Mind megszavaztátok amolyan emlékként, mert azt sem tudtátok, hogy visszakerültök- e még. 

- Persze, mert ez amolyan ellenállási mozgalom volt.  Te találtad ki, hogy amennyiben a más nyerne, akkor azzal szembesüljön, hogy nincs munkaeszköz. 

- Ne szórakozz már Buksi, jól tudod, hogy az öreget ezzel nem lehet megfogni. Ő papíralapon sokkal jobb, mint Te ezzel a technikával együtt - okvetlenkedett a második ember. 

- Én viszont sokkal korszerűbb vagyok. Mondhatnám, a kor embere. Népszerűségemet is ezzel az eszközzel szereztem. Jártas vagyok az internet világában. Én már akkor is online dolgoztam, amikor Te még csak a Lajos oldalágán hirdetted magad. 

- Nem magam hirdettem, hanem a mentorodat propagáltam. Most is csupán azért vagyok itt, hogy a nimbuszodat javítsam - replikázott az almester.

- Foglalkozz csak a magadéval, hiszen a hülye ötleteid végett kell most ezeket az ócskaságokat is beszolgáltatnunk. 

- Ne kezd már megint Karesz. Akkoriban örültét az ingyen laptopnak. Jó volt hazatelepíteni. Emlékezz, hogy a gyerekek is milyen boldogok voltak.

- Most azonban mégis beszolgáltatjuk. Te találtad ki, hogy elavultnak és alapjaiban amortizáltnak, munkára alkalmatlannak minősíttessék.

- Persze mert, máskülönben hogyan juthattál volna hozzá? Akkor bezzeg lelkes voltál. Neked is tetsző jó dolog volt. Az érte adott apró nem terhelt meg. A fél város fújjol érte. Szerinted ez nekem jó? Mások szerint messze meghaladta a valós használati értéke a megszavazott árat. A gyerekek, a család máig ezt nyüstölte, ha jól tudom. 

- Nem egészen, Tamás, de hagyjuk az egészet, amúgy is jönnek a kollégák. Jobb ha csendben maradsz.

És valóban egyesesével kezdtek szállingózni az egykori, az elavult laptopokkal átvert képviselők.

Az egyik a melóból jött el, mert a kertészet szombaton is nyitva van, nem úgy mint az önkormányzat. Neki sajna dolgozni kell, mostanság nem könnyű a megélhetés.  Igaz, a felügyelő-bizottsági tagságáért még kap havonta költségtérítésként úgy harminc ezret. Di ez kevés. Amúgy többen is vannak így ezzel, de nem mindegyikőjüket verték át ezekkel a silány laptopokkal. Most ők azok, akik jól jártak, mert nekik nem kell itt sorakozót tartani. 

Közben újabb érintett tag érkezik, hónaljában egy azonos laptoppal. 

- Szia Zsoca! - szólt oda egykori társának. 

- Szevasz! -  válaszolt amaz vissza, nem éppen kitörő örömmel.

- Végre eljött ez az idő is. Mit szólsz hozzá? Nem egy könnyebbség ez most?

- Könnyebbség?  Neked, mert Ti mind megkaptátok az újabbakat, minket pedig megtukmáltatok ezzel a selejtezési begyűjtéssel. Ne hidd, hogy nem tudom mire megy ki az egész...

- Ne legyél már sértődött, nézd meg hányan jönnek.

- Neked lehet, hogy mindegy, nekünk hoppon maradottaknak nem az. 

És igaza volt. a régiek egyre csak jöttek, és mind hozta a saját selejtjét, ami Ócsa népének több milliójába került akkoriban. 

És mostanság is. 

Tizenkét gépes projekttel, 3,5 millió elherdálásával a hátuk mögött, most megszabadulnának a tehertől. 

Mert micsoda megterhelés ez egy felelős képviselő számára. Most ezen a derűs szombaton, ettől a felelősségtől kívántak megszabadulni. Hónaljból ezt a felelősséget kívánták leadni, amikor a nyitás előtt felsorakoznak az önkormányzatnál.  Amolyan búcsúzásként a közpénzből kiprivatizált laptopokkal kéz a kézben mind azt várták, hogy ezzel a beszolgáltatással mentesüljenek az égető érzéstől, amit az a sok piszkos laptop okozott.    

*