Organikus ötletek Alsópakonyra ( - az elképzelések változnak, a hely nem)

Legfrissebb információk szerint további késlekedést szenved az Alsópakonyra tervezett lakótelep.

A tavalyi sebbel-lobbal beharangozottakkal szemben még semmi változás nem történt Alsópakony térségében. A régi telepen élők is tovább tengetik mindennapjaikat Ócsa melletti elhanyagolt környezetükben. Pedig közigazgatásilag a kisvároshoz tartoznak. Mégis magukra maradnak. A tavalyi felbuzdulást ismét a lehangoltság váltotta. Ezzel némi iróniával kijelenthetjük, hogy visszaállt a megszokott régi rend. 

Pedig Horváth Tamás a megbízott városi projektben eljáró alpolgármester mindig azt hangoztatja, hogy a folyamat nem akadt meg. Állítólag az átmenősítéssel nem boldogulnak egyesek. Az egyszerű ember meg csak néz ki a fejéből, hogy mi tart eddig ebben a folyamatban, ha a tulajdonos és a hatalmat gyakorló is egy-ugyanazt akarja. Miért nem halad akkor a folyamat?

Elfogadható magyarázat nem létezik. Azt mondják, elhúzódik a papírmunka. Az átminősítés az oka.  Bürokrácia.

A korábban meghatározottakat ismét módosítva, az idei március helyett immár legkorábban már csak a nyáron készülhet el az első 80 ház Alsópakony térségében. Ez közel egy éves csúszást jelent. Ez az idei hír.

Ócsától az autópálya túloldalára eső Alsópakonyra tervezett szociális negyedben, a tavalyi kormánydöntés szerint a bukott devizahiteleseket fogadná be úgy, hogy az infrastruktúrát Ócsa városa biztosítja. Erről megállapodás is született a város és a kormány nevében eljáró Belügyminisztérium között. Azonban az építkezés- és átadás eredeti határidejét azért módosították ismét, mert állítólag elhúzódott a termőföld átminősítése. 

A napokban viszont közbeszerzés nélkül, meghívásos pályázaton, a nyilvánosság szinte teljes kizárásával választotta ki a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. cége, a BMSK Beruházási Zrt. az épületek tervezőjét, mondván, a tervezési feladatok költsége nem éri el a 25 millió forintos értékhatárt. A nyertes a Zsigmond László veresegyházi főépítész résztulajdonában lévő Kvadrum Építész Kft. – a Makovecz Imre nevéhez köthető Makona Egyesülés tagja – az organikus építészetet képviselő (akár az ócsai főépítész, Horváth Zoltán aki szintén hasonlatos és általa is alkalmazott) stílusban tervezi a házakat. (Az erre kiírt ötletpályázat bírálóbizottságának Horváth Tamás alpolgármester, és Horváth Zoltán építészmérnök is tagja volt.)

Az organikus építészet a természetes és a szerves anyagok alkalmazásával - nálunk többnyire a faszerkezetek előtérbe helyezésével és kiemelésével - valósítja meg a elképzeléseit. Az önmagában tetszetős  építményeket azonban a szakma sokszor nem alaptalan kritikával illeti, a belső kihasználtság és partikunok okán.  Egyesek szerint pedig az esztétika áldozatává válik a funkcionalitás.

Az ócsai tornaterem is inkább hasonlít hangverseny teremre, mintsem egy iskola tornai foglalkozásokra alkalmas termére. A kispályás labdajátékokhoz nem megfelelő sem kialakításban, sem méretében. A kapuk mögött húzódó falon a lambéria már többször megsérült egy-egy erősebb focirúgástól. Ráadásul zajos, dübörgő. Éppen ezért kellett a labdafogó háló is, valamint azért, hogy tovább ne sérüljön a kialakítás a kiszűrődő hangok miatt megszűnjön a szomszédos panaszáradat. Ez a kialakítás mindenképpen a funkcionalitás rovására ment, hiába tetszetős esztétikailag a létesítmény. De ugyanez a helyzet az Egészségházzal is. Erről is vannak tapasztalatok.

Ráadásul ez az építészeti eljárás nem az olcsóságáról ismert.

Alsópakony vonatkozásában már  eddig is számos elképzelés, variáció jött képbe, majd visszalépés és a pénzbeli visszafogottság lépett elő. A korábbi önellátóságot, az önfenntartást is beáldozták már az előkészítések és a tervezések folyamán. Az olcsóság és az organikus építészeti elképzelés került most előtérbe, aminek minta faluja talán Devecser és Kolontár lehet. Ebből merítve gondolhatják most úgy, hogy ez a modell Ócsa szomszédságában is működni fog.  Alsópakony azonban eltér attól a szerkezettől, mert soha nem volt önálló. Máig kiépítetlen, elhanyagolt, tanyasias. Nincs mögöttes tartalom, mint ahogy az iszapkatasztrófa helyszínén volt, s maradt. Itt ez eddig sem volt, és az első ütem után sem épül ki. Így hosszú évekig, évtizedekig nem lesz önálló, nem válik önellátó faluvá a telep. Ennek lehetőségét az Ócsához kötésével már meghatározták. Köldökzsinórral teszik kötötté, és függővé Alsópakonyt. Ráadásul a jelenlegi helyzetet tekintve kizárt, hogy a teljes valóságában és ütemezésében kiépül a telep, akár mint falu.  Nem is lesz megtartó ereje.

Papp László (74) szeretné megélni, hogy vezetékes víz is "érkezik" az új lakókkal

Félelmeim szerint ez csupán egy 80 lakásos, idővel magára hagyott torzó lesz, ami úgy marad Ócsa nyakán, mint a gondviselők által elfeledett idős hölgy a szociális gondozóban. Annak minden felelősségével, terhével és nyűgével, természetesen pénz nélkül. Ráadásul a városvezetés a Tanyafejlesztési programra leadott pályázatát visszavonta. Így nem hogy az ívőzellátás biztonságát, a vízügyi önállóságot, de még egy nyamvadt traktor sem tudnak a jelenleg is ott élőknek biztosítani.

Az alsópakonyi Szabó család , akik a tervezett lakópark megépítésétől boltot, tömegközlekedést és közműveket remélnek. (MTI Fotó: Szigetváry Zsolt)

A mostani újabb elképzelésben a Belügyminisztérium által menedzselt beruházáson közmunkásokat is foglalkoztatnak majd.  A tudósítók szerint az ócsai önkormányzat már elkezdte a toborzást. 

Erről azonban itt helyben még nem hallottunk. A város hivatalos honlapján erről nincs híradás. Csupán annyit tudni, hogy a közmunkások foglalkoztatása Ócsa városában is gondokkal terhelt. Erről a polgármester a Belügyminisztériumnak korában írt átiratában szólt. Ott 50 főben határozta meg a közmunkaprogramban részvevő munkások számát. A helyi ember (és az alsópakonyi) ebből nem sokat tapasztal.

Ez esetben is majd az idő hozza csak meg a látható változást. Addig nem marad más számunkra, mint a rendszeres tudósítás a híradás. Legyen az akár a mozdulatlanság, vagy haladás. 

*