Köszönjük Eszter, elég volt! ( - labdajáték)

Kapitányként minden lehetséges negatív rekordot megdöntött a válogatott élén.
Most vele bukik egy kedvelt sportág? 

Mátéfi Eszter több rekordot is tart a magyar kézilabdázásban, pedig csak két éve (évig volt?) szövetségi kapitány. Ő (volt?) az első nő ezen a poszton Magyarországon, ezért természetesen respekt. Első tornáján, a 2009-es Világkupán a magyar női válogatott története legsúlyosabb vereségét szenvedte el Norvégiától (33-13). Második tornáján, a kínai világbajnokságon a magyar női válogatott története leggyengébb vb-szereplését produkálva 9. helyen zárt. Az Eb-selejtező csoportunkat megnyertük, így kijutottunk a 2010-es északi Eb-re, de ott újabb két pofon jött. Nem elég, hogy újabb történelmi méretű zakóba futottunk bele ismét a norvégok ellen (34-13), a magyar női válogatott története (holtversenyben) leggyengébb Eb-szereplését produkálva 10. lett.

Igazából itt jött a harmadik pofon is: a rossz eredmények miatt összesorsoltak minket a lehető legnehezebb vb-selejtezős ellenféllel, Németországgal. A főpróbának szánt hazai rendezésű tornán viszont a brazilok úgy elvertek bennünket, mint jég a határt (értsd: öt évnyi veretlenség után először kaptunk ki hazai pályán), így megcsappant önbizalommal vártuk a ki-ki meccseket, bár szokás szerint mindenki fogadkozott. „A csapat nagyon együtt van…mindenki 100%-osan koncentrál…mindenki akarja a sikert”. Hát, lehet, hogy akarta, de ebből semmi nem lett. Az eredmények ismertek, előbb idegenben 26-24-re, majd Győrben megalázó játékkal 27-22-re kaptunk ki a németektől, így a magyar női válogatott 18 (!!!!!!!) év után először nem jutott ki a soron következő világversenyre, s mivel a brazíliai vb-ről lehetett volna kijutni Londonba is, Görbiczék tévén, max lelátóról figyelhetik csak az olimpiát.

Persze, mégiscsak a játékosok voltak a pályán, nem a kapitány tehet arról, ha Bulath nem tudja bejátszani beállóba a labdát, de azt látni, kell, hogy a vb, az Eb, és a vb-selejtező kulcsmeccsein olyan gyámoltalan taktikával léptünk pályára, ami Békéscsabán (Mátéfi volt klubcsapatánál) még elmegy, de a nemzeti csapatnál nem! Tekintély nélkül nem lehet a magyar válogatottat vezetni! A norvégok, az Eb-selejtezőkön oda-vissza vert svédek, legutóbb a németek, de a brazilok, vagy a hollandok is taktikailag úgy felülmúltak bennünket, hogy az ellen nem hat Mátéfi többször ismételt ukáza az időkéréseknél: "Jól van csajok, pihenjetek, igyatok egyet!"

Legalábbis én másra nem emlékszem. Az eredményekre viszont egy életre fogok.
 

Szomorújáték   (- és még a korábbiakat szapulták)

Köszönjük, Eszter! Nekünk elég volt.

*