Megemlékezések országszerte és külföldön ( - Ócsa vezetésének ez nem számít)

Szomorú nap ez a mai. Szomorú, mert egyre többen mennek el mellette szótlanul. Teszik mindezt részben azért, mert a városunk vezetői is ezt példázzák. Október hatodikára ugyanúgy nem emlékeznek, mint június negyedikére. 

Országszerte és külföldön is megemlékezéseket tartottak az aradi vértanúk napján, amelyet 2001-ben a magyar nemzet gyásznapjává nyilvánítottak.     

Kelemen Hunor beszédet mond az aradi Szabadság szobornál

Az összefogás és a magyar nemzethez tartozás vállalásának fontosságát hangsúlyozták a gyásznap alkalmából Aradon tartott megemlékezéseken felszólaló magyarországi és romániai magyar politikusok.

Az aradi megemlékezések a belvárosi katolikus templomban kezdődtek, s a templomi megemlékezést az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kivégzett tábornokainak vesztőhelyénél koszorúzás követte.

Az egész napos megemlékezés-sorozat az aradi Szabadság szobornál zárult. 

Az aradi koszorúzásokon a magyar politikai pártok és szervezetek közül az MSZP, a Jobbik és a Fidelitas képviselői is részt vettek.

A vajdasági magyarok szerdán Zomborban, Schweidel József honvédtábornok szülővárosában emlékeztek meg az 1848-49-es forradalom és szabadságharc hőseiről, Nagybecskereken pedig Lázár Vilmos aradi vértanú, honvédtábornok emléktábláját koszorúzták meg.

Félárbocon a nemzeti tricolor 

Az aradi vértanúkra emlékezve közjogi méltóságok jelenlétében Budapesten már csütörtök reggel felvonták, majd félárbocra engedték a nemzeti lobogót a Parlament előtti Kossuth Lajos téren.

A megemlékezésen megjelent a köztársasági elnök, Kövér László, az Országgyűlés elnöke, valamint Pintér Sándor belügyminiszter, Martonyi János külügyminiszter, Simicskó István, a honvédelmi tárca parlamenti államtitkára és a magyarországi diplomáciai testület több képviselője.

A tiszteletadás keretében felolvasták az aradi vértanúk neveit.

Ócsán nincs hivatalos, vagy központi megemlékezés - a városvezetés nem akarja 

A tizenhárom aradi vértanú elsősorban az áldozathozatal dicső példája - mondta Réthelyi Miklós a fővárosi Fiumei úti sírkertben tartott megemlékezésen.

Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter fejet hajt Batthyány Lajos néhai miniszterelnök koporsója előtt az aradi vértanúk emléknapján, a nemzeti gyásznapon, a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben 

A nemzeti erőforrások minisztere úgy fogalmazott: áldozatot kell hozni a nemzetért, hiszen haza nélkül senkik sem lennénk. "Olyanokká válnánk, mint akiket száműztek múltjukból, hagyományukból, mindabból, ami biztonságot és méltóságot adhat az ember létének" - tette hozzá. 

Réthelyi Miklós kiemelte: a mártírhalált halt aradi hősök legyőzték a halált, örök tanúságot téve a nemzet iránti hűségről. Ebből a hűségből és elkötelezettségből ma is meríthetünk - folytatta a tárca vezetője, kiemelve: a vértanúk példaadásából erőt meríthetünk a mindennapokban, de nem csak mi, hanem a világ bármely szabadságszerető népe is.

Mint mondta, kötelességünk megemlékezni az aradi vértanúkról és az első felelős magyar kormány miniszterelnökéről, Batthyány Lajosról, akit 1849-ben ugyanazon a napon végeztek ki Pesten.

Ócsán azonban minden másként van. Ide nem jut el, vagy nem hallják a miniszter szavait. Itt nem kötelező megemlékezni és nincs is felelősségteljes vezetés. Ergo, ez a nap is csak olyan mint minden más ócsai nap. A zászlók nincsenek félárbocon és van ahol egyáltalán nincsenek. A köztereken, az ablakokban nem égnek mécsesek, az emberek ebbéli emlékezetét nem frissítik, hanem inkább feledtetik. Ezt váltja ki a helyi vezető hatalom akkor, amikor nem képes emléket állítani, vagy megemlékezni. 

Bukodi Károly polgármesternek, Horváth Tamás tanárnak, alpolgármesternek, és Bukodiné Jánosné  pedagógus tanítónak, az Oktatási-, Kulturális Bizottság elnök asszonyának mindez nem számít. Számukra ez nem fontos.  Nekik, úgy tűnik semmi nem az, csak a poszt,  amit érdemtelenül betöltenek és a hozzá tartozó javadalmazás, amit szintén hasonló mód magukénak éreznek. A nemzeti érzés nem fontos, a fő hajtás, a megemlékezés elmaradása nem számít. 

Mindenesetre Október 6-át, az aradi vértanúk napját, tőlük függetlenül a kormány 2001-ben a magyar nemzet gyásznapjává,  nyilvánította arra emlékezve, hogy 1849-ben e napon végezték ki Aradon a magyar szabadságharc 13 honvédtábornokát, Pesten pedig Batthyány Lajost, az első felelős magyar kormány miniszterelnökét.

*