Idén, az önkormányzatunk ismét másutt tartotta ünnepi műsorát, mint eddig, vagy ahol tavaly.
Pedig egy évvel ezelőtt még egy tájjelegű, műemléki környezetben álló korabeli parasztházat is elpusztítottak. Úgy látszik ez a mostani váltás azt igazolja vissza, hogy az örökség rombolás nem hozta meg a várt eredményt. Az így kipusztított terület továbbra is alkalmatlan ebbéli ünneplésre.Ráadásul a házhelyet, és területet azóta sem rendezték megfelelően. A beígért füvesítés elmaradt, csupán a lepusztított sivárság, az üres, gazos telek gyógyítatlan sebhelye varasodik műemléki tájon.
De augusztus 20.-a nem csupán a frissiben hordozott emlékek napja és nem a tavaly sebtiben átfedett Ágas-ház meg a lerombolt Lakatosház emléke. Ez a nap a helyi kicsinyesnek tűnő fájdalmon túl mégis csak a keresztény államlapító emlékéről kell, hogy szóljon.
A váltott helyszínek bizonyára annak a vezetői útkeresésnek a része, mely azt próbálgatja, hogy a városunkban létezik-e arra alkalmas olyan központi hely, ahol a nagyközönség méltón megemlékezhessen, vagy ünnepeljen. Ahol a fellépők és az utca embere, a közönség is elfér, s méltó teret kap ennek.
Nos az idén talán így esett a választás a Millenniumi tér-re ahova Ócsa Város Önkormányzata, az ócsai történelmi egyházak, és az Egressy Gábor Szabadidőközpont nevében hívták meg az embereket.
A nemrég átadott játszótér szomszédsága, illetve az azzal kombinált kis tér szolgáltatta az idei környezetet, a rendezvényi hátteret. Az árnyas fák adta hűs jól jött a rekkenő melegben. Jó érzés volt, hogy nem a multik árnyékában és a reklámfelületek alatt kell ünnepelni. Bár a téret az ünnepségre jobban is felkészíthették volna. A kiszáradt fa aljak, a poros játszótéri környezet megért volna egy alapos öntözést legalább a megelőző napon, és a rendezvény előtti órákban. Most is tapasztalható volt a rendezvényszervezők ebbéli előkészítetlensége, ahogy a vezérlő pult ismételten hibás, látható térben való elhelyezése.
Amúgy az ünnepség Jarábik Klára, az Egressy Gábor Szabadidőközpont kulturális igazgatójának szervezésében színvonalasnak mondható volt.
A felvezető után, Bukodi Károly polgármester mondta el beszédét, majd a történelmi egyházak többsége helyett csupán a megszokottak szerint Hantos Péter református vezető lelkipásztor hirdetett igét, majd megszokott áldását adta az "új kenyér"-hez.
Ezt követően szabadidőközpont szervezésében zenés ünnepi műsor került bemutatásra, amin szintre házigazdaként volt jelen Kovács Nóri, P. Petőcz András, a Színjátszó kör tagjai, az Ócsai Népdalkör, valamint az Ócsai Küstörgő Néptánccsoport.
A rendezvényen jelen volt több önkormányzati képviselő, és képviseltette magát a Pest Megyei Közgyűlés az elnökkel, és a sajtóstábbal. Jelen volt még a helyi önkormányzati újság tudósítója is, valamint a megbízott városi főépítész a családjával. Többnyire a családon kívüli közéleti szerepvállalásukat kifejezve.
Viszont külön kiemelném, hogy Ócsa város jegyzője, a megszokottak szerint tette tiszteletét jelenlétével.
Ezt azért emelem ki, mert személye az aki minden ilyen jeles, kiemelkedő eseményen rendszeresen és visszatérőn részt vesz. Tudom, hogy ez sokak számára megszokott, de ezzel a kiemeléssel jelezni szeretném, hogy ez nincs minden településen így. Nem is kötelezettsége. Ócsán ez lehet akár megszokott, vagy immár hagyományos, de mindenesetre elismerésre, és tiszteletre méltó cselekedett. Valahol a kiállást és a kitartást is megtestesíti a vezetés, és a város mellett. Bár látnánk ezt az eredmények és a siker oldalán is.
*
