HÚSVÉT és az állatok ( - felelősséggel tartozunk)

Sajnos, a húsvétkor sokan élő állatokat ajándékoznak. Még az is vásárlási és meggondolatlan ajándékozási kedvet kap gyakran, akinek amúgy eszében sem volt ilyesmi, meglátva az utcán, nagyobb üzletek előtt, tereken- piacokon árult apró nyuszikat, csibéket... Jó üzlet ez ilyentájt, hiszen az apróságok egy felnőtt állat áráért, vagy akár annak többszöröséért kelnek el. Persze, nem gazember, aki hasznot szeretne termelni... a kérdés, hogyan teszi. Becsületes árus általában már előre összekészített kis élelmiszer csomagot is ad az állatka mellé, a tartási tanácsokról nem is beszélve. De, jó azt is tudni, hogy néhány gátlástalan és lelkiismeretlen ember - mit sem törődve azzal, hogy ez, hála az állatvédelmi törvény életbelépésének törvénybe is ütközik a jóérzés mellett - sokszor olyan apró nyulacskákat kínál eladásra, akik még képtelenek önállóan táplálkozni, gyakorlatilag halálraítéltek.

Az ünnepek alatt az ajándékállatok bájos esetlenségükkel pár pillanatnyi mosolyt varázsolnak a családtagok arcára. Ám a napok múlásával az állatkák (ha szerencsésen túlélték az első napokat) többnyire egyre nagyobb terhet jelentenek. Az óvodában, iskolában lévő gyerekek háta mögött a szülők sok esetben lassú kínhalálra ítélve egyszerűen kiteszik, hulladékkonténerbe dobják a magatehetetlen kis élőlényeket, mert már csak egy egyszerű, unott terhet jelent... pedig a gyerek lelki fejlődése szempontjából ez akkor is hátrányos, ha valami ügyes füllentéssel magyarázzák neki a nyuszi eltűntét!

Húsvét előtt gondoljuk végig, hogy valóban szívesen tartanánk-e állatot a lakásban, és hogyan fognak ettől megváltozni hétköznapjaink a későbbi években.

Mert, ha vállalható a dolog, nem feltétlenül ostobaság az ajándékozás. Ám erre fel kell készülni! Vagy egy jól megépített nyúlketreccel, nyúludvararl-kifutóval a kertben, vagy, törpenyúl esetén hatalmas szobai nyúlketreccel. Szabadon is tartható lakásban a nyuszi, megtanulja , hogy egyhelyre járjon a dolgát végezni, és nem szabad összerágni a bútorokat... ám ez hosszadalmas folyamat, és kitartó, következetes, nevelés szükséges hozzá, sok törődéssel, odafigyeléssel. Ha ezt nem tudjuk vállalni, ne vegyünk, ajándékozzunk élő állatokat! Akkor mit ajándékozzunk húsvétra? Bármi mást. Az ünnep jelképeiként porcelán, műanyag, csoki, vagy festett igazi tojást, plüss nyuszit, csibét, kacsát, kis tavaszi cserepes virágokat, pld krókuszt, jácintot, más finomságokat, dísz és emléktárgyakat, csecsebecséket.

Az is lehet, hogy már megvásárolta valaki az ajándéknak szánt kisállatot, és csak ezután eszmél rá a nyakába vett terhekre. Van megoldás! A Fővárosi Állatkert idén (2006-ban) is befogadja az ünnepet követő 1 hónapon át a feleslegessé vált húsvéti nyuszikat, és hasonló akciót néhány állatvédő szervezet is indít. Megoldást jelenthet egy környékbeli nyúltenyésztő is - némi érdeklődés után nyilván nem nehéz találni.

Húsvétkor is figyelembe kell vennünk az állatok kiszolgáltatott helyzetét, és azt, hogy ezzel az ember nem élhet vissza.

Ne vásároljon élő állatot játéknak, és ne ajándékozzon élő állatot húsvétkor, főleg ne gyereknek.

Az állati élet nem játék, az állattartás felelősséggel jár!

*

Álságos harc az állatok jogaiért - uniós szabályozás, helyi térnyerés, piaci kiárusítás

A tyúkketrecek után a sertésólakat is drágítaná tágítaná az Unió.

A tojás radikális drágulása után egyre valószínűbb, hogy hasonló  forgatókönyv szerint alakul majd a sertéshús ára is. Az Európai Unióban  ugyanis nemcsak a tyúkokat, hanem a sertésállományt is nagyobb, tágasabb  hely illeti meg. Ezt kell biztosítaniuk a tenyésztőknek.

De a rossz hírek sora ezzel nem ért véget: már most 30–40 százalékkal többet fizetünk a cukorért és a kávéért. Drágult a tej, a rizs és a marhahús is.

Egy uniós rendelet miatt év eleje óta csak nagyobb ketrecekben élő tyúkok tojásait lehet emberi fogyasztásra eladni. Mivel számos cég képtelen volt időben átállni, a tojásárak csak az elmúlt egy hónapban 70 százalékkal emelkedtek, januárhoz képest a drágulás még jelentősebb. Év elején nyolc cent körül lehetett venni egy tojást, ma már darabja sok helyütt a harminc centet is éri.

„Ha valamelyik üzletben olcsóbb tojást raknak a polcokra, azt pillanatok alatt felvásárolják, a pultokon már csak drága, biotojások maradnak” – panaszolta egy olvasónk. Az üzletekben érezni a tojás hiányát, a pultok sok helyütt üresen állnak, s mivel sokan tudatosítják, hogy a húsvéti ünnepek miatt nem válogathatnak, a sütés miatt megveszik a drágább tojást is. Emiatt jelentősen nő a húsvéti sütemények ára is.

A tojás miatt egyébként a tésztafélékre is drágulás vár, például a négytojásos tészta kilójának előállítása már 80 centtel többe kerül. Tény, hogy ezt a vevők egyelőre nem érzékelik, de csak idő kérdése, mikor jelenik meg a drágább előállítás a végtermék árában is.

Elemzők szerint a sertéstartást szabályozó uniós rendelet is dráguláshoz vezet, ami a háztartásokat még érzékenyebben érintheti. Statisztikai adatok szerint egy fő évente átlagban több mint harminc kiló disznóhúst fogyaszt, melynek ára kilónként jelenleg körülbelül 4 euró.

A tenyésztőknek jövő januártól kell nagyobb teret biztosítaniuk az állománynak, s bár a hazai farmok többsége megfelel a szigorúbb követelményeknek, nem lehetünk nyugodtak. Az országos piac ellátása ugyanis távolról sem a magyar tenyésztők vállán nyugszik. A nálunk kapható sertéshús csupán 37 százaléka származik itthonról, a többi import. Ezért a hazai árakat a nyugat-európai piac befolyásolja. A nyitott határokon át jut a dán, a holland, a német, a francia vagy a spanyol hús olyan európai országokba, mint hazánk is, amelyek nem képesek ellátni saját piacukat.

Ha az uniós normát nem tudják teljesíteni a tenyésztők, akkor jövő januártól egyik napról a másikra be kell majd zárniuk telepjüket.

Ha valóban sok tenyésztő jut erre a sorsra, a sertéshús tíz-húsz százalékkal is drágulhat.

Látjuk, hogy a tojásnál is ugyanezt eredményezte az uniós rendelet.

Az élelmiszerért egyébként máris jóval többet fizetünk, mint egy évvel ezelőtt. 

*