A tyúkketrecek után a sertésólakat is drágítaná tágítaná az Unió.
A tojás radikális drágulása után egyre valószínűbb, hogy hasonló forgatókönyv szerint alakul majd a sertéshús ára is. Az Európai Unióban ugyanis nemcsak a tyúkokat, hanem a sertésállományt is nagyobb, tágasabb hely illeti meg. Ezt kell biztosítaniuk a tenyésztőknek.
De a rossz hírek sora ezzel nem ért véget: már most 30–40 százalékkal többet fizetünk a cukorért és a kávéért. Drágult a tej, a rizs és a marhahús is.
Egy uniós rendelet miatt év eleje óta csak nagyobb ketrecekben élő tyúkok tojásait lehet emberi fogyasztásra eladni. Mivel számos cég képtelen volt időben átállni, a tojásárak csak az elmúlt egy hónapban 70 százalékkal emelkedtek, januárhoz képest a drágulás még jelentősebb. Év elején nyolc cent körül lehetett venni egy tojást, ma már darabja sok helyütt a harminc centet is éri.
„Ha valamelyik üzletben olcsóbb tojást raknak a polcokra, azt pillanatok alatt felvásárolják, a pultokon már csak drága, biotojások maradnak” – panaszolta egy olvasónk. Az üzletekben érezni a tojás hiányát, a pultok sok helyütt üresen állnak, s mivel sokan tudatosítják, hogy a húsvéti ünnepek miatt nem válogathatnak, a sütés miatt megveszik a drágább tojást is. Emiatt jelentősen nő a húsvéti sütemények ára is.
A tojás miatt egyébként a tésztafélékre is drágulás vár, például a négytojásos tészta kilójának előállítása már 80 centtel többe kerül. Tény, hogy ezt a vevők egyelőre nem érzékelik, de csak idő kérdése, mikor jelenik meg a drágább előállítás a végtermék árában is.
Elemzők szerint a sertéstartást szabályozó uniós rendelet is dráguláshoz vezet, ami a háztartásokat még érzékenyebben érintheti. Statisztikai adatok szerint egy fő évente átlagban több mint harminc kiló disznóhúst fogyaszt, melynek ára kilónként jelenleg körülbelül 4 euró.
A tenyésztőknek jövő januártól kell nagyobb teret biztosítaniuk az állománynak, s bár a hazai farmok többsége megfelel a szigorúbb követelményeknek, nem lehetünk nyugodtak. Az országos piac ellátása ugyanis távolról sem a magyar tenyésztők vállán nyugszik. A nálunk kapható sertéshús csupán 37 százaléka származik itthonról, a többi import. Ezért a hazai árakat a nyugat-európai piac befolyásolja. A nyitott határokon át jut a dán, a holland, a német, a francia vagy a spanyol hús olyan európai országokba, mint hazánk is, amelyek nem képesek ellátni saját piacukat.
Ha az uniós normát nem tudják teljesíteni a tenyésztők, akkor jövő januártól egyik napról a másikra be kell majd zárniuk telepjüket.
Ha valóban sok tenyésztő jut erre a sorsra, a sertéshús tíz-húsz százalékkal is drágulhat.
Látjuk, hogy a tojásnál is ugyanezt eredményezte az uniós rendelet.
Az élelmiszerért egyébként máris jóval többet fizetünk, mint egy évvel ezelőtt.
*