Káosz Ócsán ( - nem csak a fejekben)

Pénzpazarló hülyeség

Biztos ami biztos (- az egyik kötelez, a másik tilt)

Nem egyedülálló problémáról van szó, amikor a város közlekedése és ezzel a KRESZ táblák
kihelyezése kerül szóba.  

A Bajcsy mentén több betarthatatlan, vagy értelmezhetetlen kihelyezés van.   

Az ember fia, meg hiába emel szót, ezzel is annyit foglalkoznak, mint itt, mint más városbeli dolgokkal.

Az önkormányzat a helyén van. A polgárőrök járőröznek, a közterület-felügyelőkre nem tartozik és a rendőr is erre kanyarodik ki, amikor az irodájába megy.  

Sőt, már a képviselő-testület  előtt is ismert a probléma, de hiába, valaki ragaszkodik a hülyeséghez.

*

Búcsúzóul egy kis szórakoztató jogsérelem ( - feljegyzés az előjárónak)

Hazánk egyes részein népi hagyomány a pünkösdzáró búcsú. Ócsán is él még a szokás.

Minden év nyárelőjén, felbolydul a kisváros. Nagy csinnadrattával, dübörgéssel, csörgéssel pótós nehézgépjárművek, kamion lepik el a lakóövezetté sorolt volt piaci területet.  Ezzel jelezve az érkezést.

Önkormányzati tulajdonú utakon történő súlykorlátozás megszegése
13.§
(1) Tiltott, kirívóan közösségellenes magatartást követ el annak a járműnek a vezetője, aki 7,5 t, azaz hét és fél tonnánál nagyobb össztömegű járművel Ócsa Város közigazgatási területén, súlykorlátozással érintett önkormányzati útra engedély nélkül – Ócsa Város Önkormányzatának a járművek közlekedésének önkormányzati tulajdonú utakon történő súlykorlátozásáról, a behajtási engedélyek kiadásának és felhasználásának rendjéről szóló 26/2010. (XII.24.) számú önkormányzati rendelet 9. § (3) bekezdése kivételével – behajt.

A meghatározott nap előtt már lassan egy héttel megkezdődik a bevándorlás. Az első betelepülők, feltehetőleg az előző este összepakolt más település búcsújából közvetlenül ide érkezvén parkolnak be a lakóházak közé. Igaz, a nehézgépjárművek behajtását a KRESZ és az önkormányzati rendelet is tiltja, de hát a helyi népszokás ezt feloldja. Így számukra nincs előírás, vagy vonatkozó rendelet, mert a búcsú mindet felülír. Ezért nem számít a behajtási engedély, a lakóövezeti besorolás, a túlzott zajterhelés, és az ott élők nyugalma. A városvezetők szerint a népnek cirkusz kell a mindennapok nyűgeinek elfedéséhez és a keletkező feszültségek levezetéséhez.

Holott a feszültséget pont az önkormányzati engedélyező kelti azáltal, hogy a nem ide illő rendezvényt ráerőszakolja a lakóövezeti besorolással bíró területre. Ezzel számos itt élő jogát sértve, nyugalmát, pihenését felzavarva jár el.  Erről  tavaly is blogoltunk.  A hét közben munkában fáradt ember otthonában megpihenni szeretne. A volt piac területére telepített búcsú ebben sérti az ott élőket. Panaszosok elmondása szerint a hivatali válaszok többségében csak mellébeszélés volt. A búcsú zajongásainak esetében például, hogy az magánterületen van, és az önkormányzatnak nem sok köze van hozzá, állítja a felelősség alól kibúvó tisztségviselő. Mások tudomása szerint azonban a volt piaci területet az önkormányzat használja, akár tulajdonosa annak, akár csak a haszonélvezője.  Mindez nem szórakozás.

Az ócsai búcsú  területe az önkormányzati besorolás szerint a tervezett házakkal - nem ezt a célt szolgálja

 16/2004.(XII.2.) ÖK. rendelet ÓCSA VÁROS MÓDOSÍTOTT HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL 
8 § 
(4) értelmében övezet területén a lakóterületre vonatkozó környezeti normatívákat meghaladó (pl. nagy szállításigényű, zajos, bűzös, vagy porszennyeződést okozó) tevékenységek nem végezhetők.

Két dolog azonban biztos: 

1. A búcsú, és bármilyen más tömegrendezvény, nem létesülhet (nem jöhet létre) a városvezetés, vagyis az önkormányzat tudta és a hivatal engedélye nélkül ott, azon a területen.

2. Az önkormányzati dolgozók, a városüzemeltetés, a közterület-felügyelő és még sokan mások bábáskodnak a terület körül, a ha az érdekük éppen úgy tartja. 

Egy ekkora rendezvényhez három eldugott helyre telepített mobil-WC nem elég - következményei lesznek

A búcsú pont egy ilyen esemény. Mobil WC-t, lomos konténert telepítenek, kaszálnak ha kell és kitárják a kapukat az érkezők előtt. Teszik mindezt nem magánemberként és civil tulajdonosi jó szándékból. Sokkal inkább városi közreműködéssel, önkormányzati hivatali jelleggel. Tehát nem egy magán területen tartott családi buliról beszélünk, hanem egy össznépi városi rendezvényről. Ez az évente ismétlődő ócsai búcsú.

Zörgés, csörgés, kamionokkal és nehéz-pótkocsikkal búcsúzóul - szemét közt települve

"Nem kapirgáljátok? Ott a régi piac területe. Elköltöztettétek, azóta sem tudtok mit kezdeni vele, nem hogy hasznosítani. Csak a gond van vele. A vállalkozótok lelépett. Cirkusz van, meg búcsú esetleg beesik egy Ócsa-parádé." - olvasható írás az Interneten, Ócsa ebbéli kulturális eseményéről.

Maradványok - zaj, kosz, hulladéknyomok

Az itt élő, kulturáltabb körülményekre vágyó ember, meg szív, mint a borz, mert a városvezetés szarik az egészre. A közterületis az ilyen jeles események alkalmával egész nap a családot hurcolja fel és alá a torkos Nivával, mert ügyebár az adóbefizetők általi üzemanyag járandóság ingyen van nekik.

Mást nem is nagyon tesznek. Fő a jókedv, a szórakozás. No meg az a bizonyos anyagi, ami a háttérben ilyenkor gazdát cserél.

A mulatság ugyanis senkinek nem jár ingyen. 

Páros kukkolós pisálás - higiénia és kultúra nélkül, csak úgy parasztosan

Ingyen csak a járulékos szemét, a zajterhelés és az ott élők kirekesztése van. Az összes többit amúgy is a parádés ócsai fizeti. Köztük kéretlenül többed magunk is.

A tömeg emberének a kultúrától függetlenül szükségletei vannak. Ha a búcsú ezeket a szükségleteket nem elégíti ki, akkor az utca embere kifordul önmagából és természetesen közegéhez az utcába fordul.

Ez azonban sem az eljáró hivatalnokokat, sem a közrendért felelősöket nem érdekli. Ahogy az sem, hogy a mások orra alá szennyező parasztlegények a nemi szerveiket mutogatják a kisgyermekes érkezőknek, miközben a savanyú sörtől dagadó prosztatájuk sújtotta hólyagjukat szórakozás közben nagy nyilvánosság előtt kiürítik.

 ÓCSA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT 15/2012.(IV.27.) önkormányzati rendelete  

A tiltott, kirívóan közösségellenes magatartások szabályozásáról

Tiltott, kirívóan közösségellenes magatartás miatt kiszabható jogkövetkezmények
2.§
(1)Az e rendeletben meghatározott tiltott, kirívóan közösségellenes magatartás elkövetőjével szemben ötezer forinttól százötvenezer forintig terjedő közigazgatási bírság szabható ki.

Egyéni behugyozás, diszkrét faroklengetéssel - ócska korcs módjára a hugyos

Végtermék

És még ők, vagyis ezek vannak megsértődve ha a szomszédos 3 gyerekes anyuka leparasztozza az ócsai búcsúból érkezőket.  És hogy senki ne higgye azt, hogy elszigetelt egyedi esetekről van szó. Tanúskodnak a képek, de azért elmondom, hogy alig  két óra alatt, több mint tizenöt súlyos, megbotránkoztató, közrendvédelmi és szeméremsértő, vagy magánterület sérelmére elkövetett esetet rögzítettek az itt élők. És ebbe nem tartozik még bele a közterületen lezajló rendzavarások sokasága.
Természetesen most nem volt itt a helyi seriff a kék villogós autójával, és a magát nagyra tartó közterület-felügyelő sem.
Biztos kifogyott a nyál a Lada Nivából, vagy befejezte a családi portyázást és elfáradt az eseményeket ekként követni. Így csak a Székesi, a Vadvirág és a Nefelejcs utca lakói élhették át azt a primitív, magából kivetkező, kulturálatlan viselkedést, amit a városvezetés hivatali hatalmával visszaélve  búcsú néven évről évre erre a lakóközösségre zúdít. 

Nem engedhető meg, hogy a közterületeken tartott rendezvények zaja sértse az egészséges környezethez való jogot. A jövő nemzedékek országgyűlési biztosa egyszer már elemezte, megelőzhetők-e a fesztiválok és más rendezvények zavaró hatásai. A hangos koncertek miatt eddig is  rengeteg panasz érkezett az ombudsmanhoz. Ne keljen Ócsáról is hozzáfordulni pusztán azért, mert az önkormányzat nem megfelelő helyre helyezi a nyilvános és nagy tömegeket vonzó zajos koszos, (szaros) rendezvényeit.

Fülöp Sándor jövő nemzedéki ombudsman szerint az egészséges környezethez való jog védelme, vagyis a túlzott mértékű zajjal szembeni fellépés az önkormányzatok felelőssége. Ennek érvényesítésére a helyi rendeletekben garanciákat kell kidolgozni, amelyek biztosítják a zavaró hatások minimumra csökkentését, illetve kizárását. Azonban a rendeletet nem elég megalkotni, azt be is kell tartani és a végrehajtás meg kell valósítani. Ha ezt a felelősséggel bíró, eljárni köteles nem teszi meg, a panaszost kártérítés illeti.

Az ombudsman közleménye szerint a vizsgálat előzménye, hogy a közterületi rendezvényekkel, fesztiválokkal kapcsolatban 2008. és 2011. között az ombudsmanhoz számos panasz érkezett.

Ócsa város hivatala nem egy esetben volt kénytelen kártérítést fizetni már közel hasonló jogsértő cselekedetei okán. A közpénzek ebbéli, bírságként való felhasználása és kifizetése azonban nem ad megfelelő visszataszító erőt a hivatal számára, mert személyi vonzata, egyéni felelőssége nincs az ebbéli kifizetésnek. Ezért nem is foglalkozik mindezzel senki.

Lószar az egész - senki nem törődik vele

  Nesze neked városi szórakozás.  Trágyadomb a lakókörnyezeteben. A polgármester erre nem kíváncsi. A közterület-felügyelő meg finnyás az ilyenre, pedig neki akár ötvenezret is érhet, ha alkalmazzák a rendeletet, amit a lakossággal szemben nemrég alkottak. De hát így mire való az egész, ha csak nem arra, hogy egyeseket sakkban, vagy megfélemlítésben tartsanak, mint az tartozást halmozókat a nyilvános listázással, vagy a jegyzői 200 ezres bírságfenyítéssel.

Lovaglás 500,- Ft  - a pénz gazdát cserél és eltávozik

.. a lószar meg hátra marad - kinek címezzem?

 Egyes tiltott, kirívóan közösségellenes magatartások
6.§
Tiltott, kirívóan közösségellenes magatartást követ el az az állattartó, aki

d) almos trágyát ingatlanán szabadon, fedetlenül tárol,

...  állat által okozott szennyezés megszüntetéséről nem gondoskodik.

 Ma még azt sem  tudni, hogy a búcsúként szolgáló területet a Fecó boltos, Tamás Péter vállalkozó, vagy a városüzemeltetés, netán a szervezésben részt vállaló önkormányzat fogja-e majd megtisztítani.

Az viszont biztos, hogy Bukodi Károly polgármester tervez valamit, mert aktív szereplőként intézkedik.

Bukodi Károly instruál,  szervezkedik,  Jarábik Klára áttekint, elgondolkodik  - mi lesz még itt

A szennyező fizet elve alapján ugyanakkor a rendezvény szervezője visel felelősséget azért, hogy a rendezvény ne sértse az előírásokat. A szervező anyagi és egyéb érdeke, a résztvevők kikapcsolódása nem vezethet az érintett lakosság pihenésének megakadályozásához. Az önkormányzat feladata, hogy mindennek jogi feltételeit megalkossa és érvényesítse az emberek egészséges környezethez való jogát, ezáltal biztosítsa, hogy ne lehessen olyan rendezvényt tartani, amely az alapjog sérelmét jelenti.

Visszásságot eredményez tehát az olyan szabályozás, illetve az olyan hatósági gyakorlat, amely minderre lehetőséget ad - állapította meg az országgyűlési biztos, aki felhívja az önkormányzatok figyelmét, hogy a helyi szabályozás kialakításánál, továbbá az engedélyek kiadásánál maradéktalanul teljesíteni kell a környezetvédelmi feltételeket.

Elgondolkodtató -  mibe lépjünk, avagy újabb rendezvényre készülnek

 Az ombudsman szerint a területi rendezvényekről nem szerződésben, hanem engedélyezési eljárás keretében kell rendelkezni; alapos körültekintéssel és a környező lakosság bevonásával kell eljárni. A helyi igényeknek megfelelően meg kell határozni a rendezvények megtartásának időkorlátait. Indokolt a részletes technikai feltételek meghatározása is, például elő lehet írni határértéket, hangárnyékoló eszközök alkalmazását, meg lehet határozni pontosan milyen teljesítményű hangerősítőből meddig és hányat lehet használni. 

Ez nem tiltott, és nem kirívóan közösségellenes magatartás - nem piszkítós kép

A rendőrségnek, a közterület-felügyeletnek, illetve az önkormányzatnak is feladata, hogy valamennyi jogi eszközzel fellépjen az ilyen, vagy a hasonló jogsértésekkel szemben. 

*

Álságos harc az állatok jogaiért - uniós szabályozás, helyi térnyerés, piaci kiárusítás

A tyúkketrecek után a sertésólakat is drágítaná tágítaná az Unió.

A tojás radikális drágulása után egyre valószínűbb, hogy hasonló  forgatókönyv szerint alakul majd a sertéshús ára is. Az Európai Unióban  ugyanis nemcsak a tyúkokat, hanem a sertésállományt is nagyobb, tágasabb  hely illeti meg. Ezt kell biztosítaniuk a tenyésztőknek.

De a rossz hírek sora ezzel nem ért véget: már most 30–40 százalékkal többet fizetünk a cukorért és a kávéért. Drágult a tej, a rizs és a marhahús is.

Egy uniós rendelet miatt év eleje óta csak nagyobb ketrecekben élő tyúkok tojásait lehet emberi fogyasztásra eladni. Mivel számos cég képtelen volt időben átállni, a tojásárak csak az elmúlt egy hónapban 70 százalékkal emelkedtek, januárhoz képest a drágulás még jelentősebb. Év elején nyolc cent körül lehetett venni egy tojást, ma már darabja sok helyütt a harminc centet is éri.

„Ha valamelyik üzletben olcsóbb tojást raknak a polcokra, azt pillanatok alatt felvásárolják, a pultokon már csak drága, biotojások maradnak” – panaszolta egy olvasónk. Az üzletekben érezni a tojás hiányát, a pultok sok helyütt üresen állnak, s mivel sokan tudatosítják, hogy a húsvéti ünnepek miatt nem válogathatnak, a sütés miatt megveszik a drágább tojást is. Emiatt jelentősen nő a húsvéti sütemények ára is.

A tojás miatt egyébként a tésztafélékre is drágulás vár, például a négytojásos tészta kilójának előállítása már 80 centtel többe kerül. Tény, hogy ezt a vevők egyelőre nem érzékelik, de csak idő kérdése, mikor jelenik meg a drágább előállítás a végtermék árában is.

Elemzők szerint a sertéstartást szabályozó uniós rendelet is dráguláshoz vezet, ami a háztartásokat még érzékenyebben érintheti. Statisztikai adatok szerint egy fő évente átlagban több mint harminc kiló disznóhúst fogyaszt, melynek ára kilónként jelenleg körülbelül 4 euró.

A tenyésztőknek jövő januártól kell nagyobb teret biztosítaniuk az állománynak, s bár a hazai farmok többsége megfelel a szigorúbb követelményeknek, nem lehetünk nyugodtak. Az országos piac ellátása ugyanis távolról sem a magyar tenyésztők vállán nyugszik. A nálunk kapható sertéshús csupán 37 százaléka származik itthonról, a többi import. Ezért a hazai árakat a nyugat-európai piac befolyásolja. A nyitott határokon át jut a dán, a holland, a német, a francia vagy a spanyol hús olyan európai országokba, mint hazánk is, amelyek nem képesek ellátni saját piacukat.

Ha az uniós normát nem tudják teljesíteni a tenyésztők, akkor jövő januártól egyik napról a másikra be kell majd zárniuk telepjüket.

Ha valóban sok tenyésztő jut erre a sorsra, a sertéshús tíz-húsz százalékkal is drágulhat.

Látjuk, hogy a tojásnál is ugyanezt eredményezte az uniós rendelet.

Az élelmiszerért egyébként máris jóval többet fizetünk, mint egy évvel ezelőtt. 

*

Eljárási szabályozatlanság, vagy csak hatalmi önkény?

Többekkel előfordult, hogy panasszal, bejelentéssel fordultak a helyi önkormányzathoz, vagy annak hivatalához, esetleg a körzeti megbízotthoz, mint rendőrhöz, és úgymond, lerázták, vagy elhajtották őket. A lényeg, hogy érdemi lépés, megoldás nem született.
Hasonló esetek előfordultak az alpolgármestert illetőn is, amikor személyesen hozzá fordultak kéréssel, panasszal, bejelentéssel, óhajjal, vagy megoldáskereséssel.
Most a konkrét ügyek kiemelése és részletezése helyett csak pár, címszavakban jelzett összefoglalót közölnék.
Ilyen ügy volt a közvilágítás hiányának bejelentése, a parlagfüves terület megléte, a vasúti átjáró hiánya, a víz-és csapadék elvezetési gondok bejelentése, a kátyúzatlan és leromlott útviszonyok, a téli takarítatlan járdák és átkelők állapota, s még sorolhatnánk.
A dolog lénye azonban az a hatalmi arrogancia, ahogy ezeket az eseteket kezelték és kezelik.
Az alpolgármester számos ilyen felvetést, jelzést kapott már csak az internetes fogadóórán. Ő azonban nem az előírtak szerint járt el., amikor másnapra virradóra a hivatalában ezen ügyekben nem járt el, nem tett semmit. Ez nem más, mint parasztvakítás, népszerűséghajhászás, és nem érdemi ügyintézés, de nem is szabályszerű ténykedés, csak amolyan blöff.
De a hivatalba betelefonálók sem jártak mindig jobban, amikor a telefon másik végén a fizetett közalkalmazott mondott valami bárgyút, s nem cselekedett érdemben, vagyis nem foglalkozott a panaszos bejelentéssel. Ez sem korrekt.
Olyan is volt, hogy a telefonon értesített rendőr a megadott számon egyszerűen közölte, hogy nincs szolgálatban, szóljunk át a szomszéd városba.
Az elérhetőségekre biztosított megadott szám nem magáncélú (akár önkormányzati, akár más,) és nem arra szolgál, hogy lerázza a segítséget kérőt.
De valójában miért is a felvetés, és mi is a baj, mit kéne tenni, vagy mit mond erre a jogszabály?
A további szószaporítás helyett olvassuk magát a szabályozást, lássuk a jogi hátteret.


"A közigazgatási törvény alapján a rendőrségnek minden hozzá befutó bejelentést kezelnie kell, hiszen nem egyszer előfordult már, hogy a csendháborítással egy időben bűncselekmény vagy szabálysértés is történt" - tájékoztatta a szerkesztőséget az ORFK. "
fogyasztok.hu/cikk/20090819/birtokhaboritas_hang_es_szag_altal

Illetve 2004. évi XXIX. törvény:

"A közérdekű kérelmekkel, panaszokkal és bejelentésekkel kapcsolatos eljárás
141. § (1) Az állami és helyi önkormányzati szervek a panaszokat és a közérdekű bejelentéseket e törvény szerint kötelesek elintézni.
(2) A panasz olyan kérelem, amely egyéni jog- vagy érdeksérelem megszüntetésére irányul, és elintézése nem tartozik más - így különösen bírósági, államigazgatási - eljárás hatálya alá.
(3) A közérdekű bejelentés olyan körülményre hívja fel a figyelmet, amelynek orvoslása, illetőleg megszüntetése a közösség vagy az egész társadalom érdekét szolgálja. A közérdekű bejelentés javaslatot is tartalmazhat.
(4) Panasszal és a közérdekű bejelentéssel bárki - szóban, írásban vagy elektronikus úton - fordulhat a tárgykörben eljárásra jogosult szervhez. A szóbeli bejelentést az eljárásra jogosult szerv köteles írásba foglalni.
(5) Ha a panaszt, illetőleg a közérdekű bejelentést nem az eljárásra jogosult szervhez tették meg, azt nyolc napon belül oda át kell tenni. Az áttételről a bejelentőt egyidejűleg értesíteni kell.
142. § (1) A panaszt és a közérdekű bejelentést a beérkezéstől számított harminc napon belül kell elbírálni.
(2) Ha az elbírálást megalapozó vizsgálat előreláthatólag harminc napnál hosszabb ideig tart, erről a panaszost (bejelentőt) a panasz (bejelentés) beérkezésétől számított tizenöt napon belül - az elintézés várható időpontjának egyidejű közlésével - tájékoztatni kell. ..."


A törvényben foglaltak magukért beszélnek.
A közalkalmazottnak, a közszolgálatot vállalónak, azt teljesítőnek, ellátónak pedig csak ezt a törvényi kötelezettséget kéne betartani, hogy panaszmentesen és jól menjenek a dolgok.