Sajnos, a húsvétkor sokan élő állatokat ajándékoznak. Még az is vásárlási és meggondolatlan ajándékozási kedvet kap gyakran, akinek amúgy eszében sem volt ilyesmi, meglátva az utcán, nagyobb üzletek előtt, tereken- piacokon árult apró nyuszikat, csibéket... Jó üzlet ez ilyentájt, hiszen az apróságok egy felnőtt állat áráért, vagy akár annak többszöröséért kelnek el. Persze, nem gazember, aki hasznot szeretne termelni... a kérdés, hogyan teszi. Becsületes árus általában már előre összekészített kis élelmiszer csomagot is ad az állatka mellé, a tartási tanácsokról nem is beszélve. De, jó azt is tudni, hogy néhány gátlástalan és lelkiismeretlen ember - mit sem törődve azzal, hogy ez, hála az állatvédelmi törvény életbelépésének törvénybe is ütközik a jóérzés mellett - sokszor olyan apró nyulacskákat kínál eladásra, akik még képtelenek önállóan táplálkozni, gyakorlatilag halálraítéltek.
Az ünnepek alatt az ajándékállatok bájos esetlenségükkel pár pillanatnyi mosolyt varázsolnak a családtagok arcára. Ám a napok múlásával az állatkák (ha szerencsésen túlélték az első napokat) többnyire egyre nagyobb terhet jelentenek. Az óvodában, iskolában lévő gyerekek háta mögött a szülők sok esetben lassú kínhalálra ítélve egyszerűen kiteszik, hulladékkonténerbe dobják a magatehetetlen kis élőlényeket, mert már csak egy egyszerű, unott terhet jelent... pedig a gyerek lelki fejlődése szempontjából ez akkor is hátrányos, ha valami ügyes füllentéssel magyarázzák neki a nyuszi eltűntét!
Húsvét előtt gondoljuk végig, hogy valóban szívesen tartanánk-e állatot a lakásban, és hogyan fognak ettől megváltozni hétköznapjaink a későbbi években.
Mert, ha vállalható a dolog, nem feltétlenül ostobaság az ajándékozás. Ám erre fel kell készülni! Vagy egy jól megépített nyúlketreccel, nyúludvararl-kifutóval a kertben, vagy, törpenyúl esetén hatalmas szobai nyúlketreccel. Szabadon is tartható lakásban a nyuszi, megtanulja , hogy egyhelyre járjon a dolgát végezni, és nem szabad összerágni a bútorokat... ám ez hosszadalmas folyamat, és kitartó, következetes, nevelés szükséges hozzá, sok törődéssel, odafigyeléssel. Ha ezt nem tudjuk vállalni, ne vegyünk, ajándékozzunk élő állatokat! Akkor mit ajándékozzunk húsvétra? Bármi mást. Az ünnep jelképeiként porcelán, műanyag, csoki, vagy festett igazi tojást, plüss nyuszit, csibét, kacsát, kis tavaszi cserepes virágokat, pld krókuszt, jácintot, más finomságokat, dísz és emléktárgyakat, csecsebecséket.
Az is lehet, hogy már megvásárolta valaki az ajándéknak szánt kisállatot, és csak ezután eszmél rá a nyakába vett terhekre. Van megoldás! A Fővárosi Állatkert idén (2006-ban) is befogadja az ünnepet követő 1 hónapon át a feleslegessé vált húsvéti nyuszikat, és hasonló akciót néhány állatvédő szervezet is indít. Megoldást jelenthet egy környékbeli nyúltenyésztő is - némi érdeklődés után nyilván nem nehéz találni.
Húsvétkor is figyelembe kell vennünk az állatok kiszolgáltatott helyzetét, és azt, hogy ezzel az ember nem élhet vissza.
Ne vásároljon élő állatot játéknak, és ne ajándékozzon élő állatot húsvétkor, főleg ne gyereknek.
Az állati élet nem játék, az állattartás felelősséggel jár!
*
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése