Tatárszentgyörgy Község Önkormányzata az élhetőbb, és zöldebb környezet érdekében hirdetett fásítási programot. Ennem a településmegújítási programnak a keretében kerít sort utcafásításra.
A Kossuth és Rákóczi utcán lévő fasor rekonstrukciós feladatainak, alapja a fafelmérési, fakivágási terv, illetve a konkrét megújulást elősegítő fásítási terv. A terület felmérése és az ültetési terv szeptember közepéig elkészül, s még a tél beállta előtt szeretnék elkezdeni a fák ültetését is.
Egyben felkérik a környezetükért tenni akaró, a falu szépüléséhez hozzájárulókat, valamint azokat, akik szeretnének hozzájárulni a programhoz, hogy azok egy fa megvásárlásával ehhez akár lehetőséget is kapnak. Kérik, hogy minél többen vegyenek részt ebben a feladatban, hiszen a környezet megóvása és megszépülése mindannyiunk érdeke.
Tatárszentgyörgy a térség sikeres településeinek egyike. A község ugyanannyi pénzből, mint amennyit Ócsa is kapott, sikeresen le tudta zárni a szeméttelep rekultivációját. Pedig ott jelentős munkát kellett végezniük a terveken felül is, mert az elmúlt évtizedekben itt elhelyezett hatalmas mennyiségű hulladék jelentősen túlterjeszkedett a lerakó hivatalos határain. Elmondták, hogy a tervezett 8 ezer négyzetméter földmunka helyett 16-20 ezer négyzetméternyi területet alakítottak át, amivel a terület visszanyerte a lerakó előtti természeti állapotát. A területet lezárták és őshonos gyeppel fedték, ami által a környezet rendezetté vált. A beruházás 2011 júniusában kezdődött és 2012 márciusában fejeződött be, vagyis egy év alatt legörgették az egészet. Panaszról, kifogásról nem tudunk.
Ócsán ezzel szemben ez az összeg nem volt elég a tisztességes munkához.
Holott ezt a pénzt itt helyben is el lehetne költeni. Akár olyan fejlesztésekre, mint Tatárszentgyörgy, ha már itt a szeméttelep rekultivációja sem jött össze megfelelőn.
Mert mint ismert, Ócsa a Tanyafejlesztési pályázatából is visszalépett. Holott Alsópakony tanyás környezetén, a vízellátáson, az ottani utakon lehetett volna mit javítani. A vidékstratégia megalkotásával és végrehajtásával a kormány és a szaktárca a vidéki Magyarország egészének megújítására törekszik. A koncepció átfogó célkitűzései közül több is szorosan köthető a tanyás térségekhez, hiszen kiemelt feladat a helyi gazdaságok fejlesztése, a vidéki munkahelyek megőrzése és a vidéki életminőség javítása. Ócsa nem élt ezzel. Bukodi Károly és Horváth Tamás javaslatára nálunk visszavonták a TP-1-2011 kódszámú Tanyafejlesztési program pályázaton történő részvételt. De erről már írtunk.
Tatárszentgyörgy jelenleg újítja fel Katolikus templomát. Ennek keretében a Római Katolikus Szent Vendel Templom fűtési rendszerét is modernizálják és padlófűtés kerül kialakításra a misére járók örömére. Mindehhez a Tatárszentgyörgyi Római Katolikus Plébánia az UMVP III. tengely vidéki örökség megőrzése jogcím keretében 35 570 236 Ft vissza nem térítendő támogatást nyert. Mert ott számít a katolikus hittel bíró ember.
Ócsa azonban ebben is másként áll a dolgokhoz. Itt csak a református egyházat támogatják. Nekik támasztják meg közpénzből az alapítványi épületet, és szintén a reformátusok villanyszámláját rendezik évről évre. A katolikusokkal a városvezetés nem törődik.
Ez a megkülönböztetés idén, Ócsa népének közel egymillió forintjába kerül, miközben a település más dolgaira és részeire abszolút nem telik.
Aztán Tatárszentgyörgy belterületi úthálózatának fejlesztése csendben elkészült. A fejlesztés összesen több mint 7.500 m2 területet érintett. Az István Király utca burkolata 6 méter, a Szabadság téré 5 méter szélességben kerül kialakításra, amit mindenhol padkák szegélyeznek.
A zöldfelületek fejlesztése során már 252 db fa került korábban kiültetése és 2.200 m2 területen füvesítés zajlott. Ezen kívül 410 méter járdaszakasz épült a Szabadság tér két oldalán, illetve 5 db új köztéri pad került kihelyezésre.
Ócsán ilyen a méregdrága Városháza előtti díszburkolat lerakásán kívül nem történt. A várossá válásunk évfordulójára is csupán egy értelmetlen, sehova nem vezető részt, amolyan sík kockát sikerült térkővel placcá alakítani. Ez mindennek mondható, csak értelmes fejlesztésnek nem, hiszen ettől a református templom járdával való megközelíthetősége sem javult.
Kétségtelen, hogy Tatárszentgyörgy leköröz bennünket. Nemcsak hozzáállásban, hanem cselekvésben és a pénzek ésszerű felhasználásban is.
Ha belegondolunk, hogy a 2000 fős tatárszentgyörgyi lakosság és a 9000 fős ócsai mennyi adóbevételt biztosít a településének, akkor válik igazán érezhetővé a különbség.
Ezért nem mindegy, hogy kik intézik egy adott település ügyeit, hogy kik alkotják a képviselő-testületet. Mert mint Tatárszentgyörgy példájából látható, nem mindegy kik, és miként használják ki a lehetőségeket, hogy összességében kik és mit képviselnek, amikor döntéseket hoznak a választók felhatalmazásával, de őket ebből kizárva, a nevükben és helyettünk.
Ugyanis a képviseletünk árát a döntéseiken keresztül többségében mindig mi fizetjük meg.
*
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése