Nem kerültünk közelebb a járáshoz ( - például Ócsa ismét nem lépett)

A járások 1983-ban bekövetkezett megszűnésekor a környéken Monor volt a járási székhely, ahová 1898 és 1983 között hosszabb-rövidebb időre, összesen 34 települést csatoltak. Néhány évig még Kispest és Pestszentlőrinc is e járást gyarapította. Az új rendelet értelmében 2013-tól több székhely tagolja majd a térségünket.

Az eredeti terv szerint a régióban Gyál, Monor és Nagykáta lehetett volna járási központ, de több racionális érv és a lakosság igénye is amellett szólt, hogy célszerű lenne egy vecsési székhelyű járást is kialakítani, - vélte egy polgármester.

A kormány eredeti elképzelése szerint Vecsés a gyáli járáshoz tartozott volna, ezzel azonban a város vezetése több ponton is vitába szállt.

– Nem azért akartunk kiválni a gyáli járásból, mert a gyáliakkal különösebb gondjaink lennének – mesélte lapunknak Szlahó Csaba, Vecsés polgármestere –, hanem azért mert a döntés a lakosság számára kedvezőtlen volt. Hiába csak 3 kilométer  választja el egymástól a két város lakóterületét, ha nincs közvetlen közlekedés a települések között. Ezen kívül gazdaságilag is elég fejlettnek tartjuk Vecsést ahhoz, hogy önálló járásközpontot alakíthassunk ki.

Ahogy az eredeti tervezet napvilágot látott, Vecsés azonnal egy önálló járásközpont kialakítását célzó tárgyalásokba kezdett. A koncepció az volt, hogy Üllővel és Ecserrel közösen alakítsanak egy új járást, amelynek Vecsés lesz a központja. Az említett települések közül Üllőt eredetileg a monori járáshoz, Ecsert pedig a gyálihoz sorolták. Ecser később Monorhoz is kapcsolódhatott volna, majd amikor Gyömrőn is felmerült, hogy önálló járást alakítanának ki, e város vezetése is megkereste az ecserieket. Mivel ez a kezdeményezés később zátonyra futott, ezért Ecser szempontjából is a vecsési járás tűnt ésszerűbbnek, mivel a közlekedés az ottani lakók életét is jelentősen megnehezítette volna, ha az ügyek intézése végett Gyálra kell utazni. 

Vecsés kitartó munkáját végül siker koronázta, a parlament elfogadta a járások kialakításáról szóló törvénycsomagot, amelyben már a vecsési kezdeményezésnek is lett helye. Így 2013-tól Vecsés Üllővel, Ecserrel – és a kormány döntésének megfelelően – Maglóddal kiegészülve alakíthat önálló járást. 

Ócsa, mint már többször említettük, nagyon rossz közlekedéssel bíró, rosszul prosperáló, elesett  város. 

Erről visszatérőn és ismételten tanúbizonyságot tesz a városvezetés.

Ha valamit el lehet cseszni, rontani, akkor azt Ócsán  megteszik.  

Így van és volt ez Alsópakony tervezett lakótelepi építése kapcsán. A hozzákapcsolódó szennyvíz átvezetéssel, és bevállalt egyéb kisded dolgokkal. 

Ez tapasztalható a szemétlerakó rekultivációja során is, ahol az önkormányzat három kétes cégen keresztül futtatva a projektet nem volt képes normális megoldást alkotni, miközben más kisebb települések (mint köztük lásd Tatárszentgyörgy) ugyanennyi pénzből képes volt végleges és jó megoldást találni bonyolultabb és nehezebb körülmények közt is.

Nincs ez másként a bűnüldözéssel, a rendőrségi hozzáállással, a városfejlesztéssel, és a járások kialakításával sem. 

Ócsáról közúton Gyál, még úgy ahogy elérhető, de közlekedési szempontból teljesen kiesik. Gyakorlatilag nincs összeköttetése Ócsának Gyállal, a megbízhatatlan és ritka vasúton kívül. Azonban a vonat sem biztosít közvetlen eljutást a gyáli hivatalokhoz, vagy más közintézményekhez. A vasúti menetrend sem erre épül. 

Buszjárat gyakorlatilag nincs Gyál és Ócsa közt. Közvetlenül tehát Volán buszokkal nincs bekapcsolva a vérkeringésbe Ócsa. Így hiába tartozunk a Gyáli kistérségen belül járásilag is Gyálhoz, ha ehhez nincs megfelelő közlekedés.

Ezért Ócsa városvezetésének, - ahogy a példánkban is olvasható, és ahogy már ezt magunk is kifogásoltuk, Vecséshez hasonlóan - fel kellett volna lépnie a város érdekében.  Azonban ezt mind az polgármester, mint az alpolgármester, de még az itt élő megyei elnök is elmélázta, elhagyta. Ezzel 9000 ócsai állampolgárt hagyott hátra a ránk kényszerített maradó nehézségben.

Pedig most a járási rendszer kialakításakor hangot adhattak volna  annak, hogy mind közlekedési, mind pedig társadalmi szempontból a Gyáli kötődés hátránnyal jár a városnak.  Vecséshez hasonlóan vagy új járási központként kellett volna Ócsát meghatározni, vagy pedig a gyáli összeköttetés javítását kiharcolni.

Ez utóbbi összhangban is lett volna azzal a törekvéssel, hogy az M 5 irányában új buszjárat jöjjön létre, ami egyben Alsópakonyt, Gyált és a főváros déli részét (Auchan, Tesco, Nagykőrösi út, Méta utca, XVIII. kerület; XIX. - XX. kerületeket és a Metrót is bevonta volna) a megközelíthető/elérhető közlekedési hálózatba. Ezzel nem csak egy szélesebb perspektívát nyithatott volna a városvezetés, hanem új munkahely lehetőségeket is teremthetett volna azáltal, hogy ebbe az irányba is nyit.

Mivel ezt nem tették, meg az ócsai ember joggal érezheti úgy, hogy ismét nem az érdekeit szolgálták. Vecséshez hasonlatosan nem törekedett Ócsa, hogy javítsa a helyben élők körülményeit. Így hiába épül Gyálon több mint egymilliárd forintból 864 négyzetméteres Kistérségi szolgáltatóközpont, ha azt nem érjük el. Elvégre arra nem hivatkozhat a polgármester és egyetlen képviselő sem, hogy közlekedjenek majd személygépkocsival. Ügyet intézni, betegellátásra járni járásközpontba közlekedni nem lehet csupán magán jelleggel szekérrel, vagy személyautóval közlekedni. Ehhez megfelelő háttér, infrastruktúra, vagyis kiépítettség és rászervezés kell.  

Ócsa városvezetése ezt nem szervezte meg, ezért nem szólt, míg más települések ezt megtették. Erre ad példás választ Vecsés esete.

Ócsa még azzal is jobban járt volna, ha Dunaharasztihoz csatolják, ha már nem volt képes önálló tárgyalásokba kezdeni és összefogást kezdeményezni Bugyi, Inárcs, Felsőpakony településekkel, ha már amúgy is annyi minden összekapcsol, vagy kényszerházasként összeköt minket.   

Csakhogy ehhez élőbb rendezni kéne a rossz viszonyt. És nem csak a szomszédokkal, hanem az itt élő lakosokkal is. Erre pedig a jelenlegi vezetés éretlen. 

Ezért nem jutunk sehova.

*