Elkezdték gyűjteni az önkormányzatok a polgári védelmi szolgálatra alkalmas személyek adatait.
A felnőtt lakosság tudását is feltérképezik, hogy előre tudni lehessen, ki milyen területeken alkalmazható. A polgári védelmi szolgálatra alkalmas személyek közül vészhelyzet esetén bárki behívható 15 napra, amiért fizetés is jár.
Azonban több önkormányzat is elutasítja a polgári védelmi adatkérő levél kiküldését, nem tervezi a toborzást Budaörs, több fővárosi kerület és Pécs sem.
A tavaly elfogadott katasztrófavédelmi törvény az önkormányzatokra bízza, hogy kiválassza a védelmi szolgálatra kötelezhetőek. Vészhelyzet esetén akár 15 napra is behívható bárki, de gyakorlati, elméleti oktatásra is kötelezhető az, aki alkalmas a feladatra. A 18 év feletti felnőtt lakosság közül bárki számíthat arra, hogy az önkormányzat megkeresi. A polgári védelmi szolgálat alól azonban többen mentesülhetnek is, például a terhes nők, a hat évesnél fiatalabb gyermeküket otthon nevelő szülők, de az olyanok is, akik közös háztartásban élnek azokkal a rokonukkal, akik állandó ápolásra szorulnak. Az önkormányzatok postázzák azokat az adatlapokat, amelyekben személyes és munkahellyel kapcsolatos adatokat kérnek. A XI. kerületi Önkormányzat levelében az olvasható, hogy az adatlapot 15 napon belül vissza kell küldeni. Aki ennek nem tesz eleget, az pénzbírsággal sújtható.
A védelmi szolgálatba toborzáshoz szükséges adatküldésre felszólító levél rosszul előkészített, rosszul megfogalmazott és feleslegesen fenyegetőző volt - idézi Tóth Ferencet, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) polgári védelmi szolgálatának főigazgatóját a sajtó. Szerinte az önkormányzatoknak elsősorban önkénteseket kellene keresniük.
Úgy vélte, a XI. kerületben túl sok ember kapta meg a behívót – összesen 1300-an. Állítása szerint tévesen, mert a kerület rosszul értelmezte a jogszabályt. De azt mondta, biztos benne, hogy közülük senki nem kap szabálysértési bírságot vagy elzárást, ha nem jelez vissza.
Wittinghoff Tamás, Budaörs polgármestere a lapnak azt mondta, nem tervezi a toborzást, ugyanis a törvény azt nem is írja elő.
*
A katasztrófavédelemről szóló 2011. évi CXXVIII törvény szerint (és az új alaptörvény előírása alapján) meghatározott polgári védelmi kötelezettség terhel minden nagykorú, az öregségi nyugdíjkorhatárt még el nem ért, magyarországi lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárt. Az adatgyűjtésre (az állampolgárok összeírására) a helyi polgármesterek jogosultak: mindenkinek meg kell adnia nevét, születési helyét és idejét, anyja családi és utónevét, valamint a lakcímét, ha pedig valaki mentességet élvezne a szolgálat alól, annak az okát is.
Aki nem küldi vissza a kért válaszokat, akár 150 ezer forintos bírságra, 60 napos elzárásra vagy közmunkára számíthat.
Az arra alkalmas személyeket a helyi katasztrófavédelmi szerv védelmi feladatokra kötelezheti. Ez árvíz esetén lehet homokzsáktöltés és -pakolás, esetleg konyhai munka vagy bármi egyéb, amire az érintett fizikailag vagy a szakképzettsége alapján alkalmas. Ha szükség van rá, a kötelezett autója vagy egyéb járműve, berendezése is bevonható a feladatok ellátásába.
Aki nem küldi vissza a kért válaszokat, akár 150 ezer forintos bírságra, 60 napos elzárásra vagy közmunkára számíthat.
Az arra alkalmas személyeket a helyi katasztrófavédelmi szerv védelmi feladatokra kötelezheti. Ez árvíz esetén lehet homokzsáktöltés és -pakolás, esetleg konyhai munka vagy bármi egyéb, amire az érintett fizikailag vagy a szakképzettsége alapján alkalmas. Ha szükség van rá, a kötelezett autója vagy egyéb járműve, berendezése is bevonható a feladatok ellátásába.
*
Újabb "hivatalos" levél érkezik minden magyar állampolgárnak. Minden önkormányzat összegyűjti, hogy katasztrófahelyzetben kiket lehet mozgósítani a településen.
VálaszTörlésItt már nincs szarozás, ez nem a Nemzeti Konzultáció, nem megy a kukába levél, a haza védelme szent dolog: a kiküldött ívet az "adatokkal kitöltve 15 napon belül vissza kell küldeni a hivatalba, ellenkező esetben szabálysértési eljárás alá vonják az állampolgárt. Ez jelenthet akár 60 napos elzárást, pénzbírságot - 5000 forinttól 150 ezerig -, vagy közmunkát."
A nevet, a születési helyet és időt, az anya családi és utónevét, valamint a lakcímet mindenkinek meg kell adni, ezáltal mindenki kötelezően belép a polgári szolgálatba. Ha mentességet élvezne, akkor annak az okát is meg kell adni.
Nos, egy valamit le kell szögezni.
Az állam a következő adatokat biztosan tudja rólunk:
Név.
Születési hely és idő.
Anyja neve.
Lakcím.
Nézd már, hát nem pont ezeket az adatokat kell "önként megadni"?!
Sőt, az adatok visszaküldésével hozzájárulunk ahhoz is, hogy a katasztrófavédelmi igazgatóság is nyilvántartásba vegyen minket. Vagyis egy csapással két adatbázisba is be fogunk kerülni.