A mi (kis)városunk - Ócsa

Ilyen város nincs még egy!
Itt minden máshogy történik, és általában az is rosszul. Ha egyszer lesz itt vezetőváltás, ez a blog lesz a vádirat.
(De kisvárosunkat mi így is szeretjük ... - Ámbár, megvan a saját véleményünk.)

2012. szeptember 25., kedd

Egy éve szinte megállt az élet Ócsa - Alsópakony térségében ( - sok hűhó és csak a pénzköltés)

 A kormány tavaly augusztusban nyilvánította nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé a szociális családiház-építési program keretében Ócsa területén megvalósuló építési beruházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyeket. 

Az ötlet, hogy az állam a Nemzeti Eszközkezelőn keresztül Ócsa mellett, Alsópakonyban lakóparkot építsen, tavaly nyáron született meg.

Ekkor mindenki azt hitte, hogy valami óriási lendülettel a kilábalás, a fejlődés beindul a térségünket illetően. Ezt látszott visszaigazolni a gazdasági szempontból kiemelt státusz.  Ócsa meg bedőlt ehhez.

Mára már három közbeszerzést írt ki a Belügyminisztérium a lakópark építésére, azonban egyiken sem hirdettek győztest. Sajtóinformációk szerint ennek az az oka, hogy a kormány irreálisan alacsony, 150 ezer forintos négyzetméteráron akarja megépíteni a házakat. Így egyelőre csak tervek és ígéretek vannak, hogy a kormány segít a bajbajutott devizahiteleseken.

Most, mondhatni ott állunk ahol tavaly, de ez így önmagában nem igaz, még akkor sem, ha tavaly ilyenkor is ezt ígérték; - alig változott valami.
Alsópakony ma is a kilátástalanság és az ígéret földje.  

Ez az alsópakonyi terület, melyet a lakópark részére kijelöltek, nem integrált része a városnak: ráadásul nem lesz ott óvoda, iskola, játszótér, csak a házak halmaza, ha a Horváth Tamás által többször vázoltak megvalósulnak. Legalábbis az első ütemben. Csakhogy ez az első lépés sem akar összejönni.  Tehát elképzelhetetlen, hogy ezen túl, ott még bármi megszülessen

Az eredeti tervek szerint a kormány pedig egy komplett, önellátó új falut hozott volna létre a bedőlt hiteleseknek. A tervek azonban lecsupaszodtak, kiürültek. Már sem önellátásról, sem önállóságról nincs szó. Csupán egy koloncról. Kolonc az ócsaiak nyakán. A városvezetés meg mindent erre áldoz be. Börcsödét épít, óvodát bővít, hálózatot fejleszt készülnek a szennyvíz befogadására. Annak a szennynek az idehozataláról van szó, amit maga a kormány sem akart Ócsára vezetni. Ezt a "sikert" a kijelölt tárgyalók érték el. Horváth Tamásék ötlete nyomán ajánlották fel a befogadást. Közben végig azt kommunikálja a helyi vezetés, hogy mindez nem Alsópakony kapcsán tört elő belőlük. Óvodára és bölcsődére amúgy is szükség lenne. Igaz, munkanélküliekből, nincstelenből amúgy van elég, munkahely ellenben kevés. A helyi emberek jelentős része a nagyvárosba ingázik. A járatok azonban ritkák, csúcsidőben tömöttek. De ez most nem számít. Alsópakonynak azonban még ez a közlekedés sem jut.
Ahogy a helyi képviselő-alpolgármester közbenjárásával eddig alakultak a dolgok, Ócsának csak a gondoskodást biztosító ellátás és a szennyezett víz marad pakonyt illetően. Erre azonban már nem lesz fedezet. A jelenlegi városvezetés a létesítendő telep nélkül sem képes tartani az éves költségvetési hiányát. Az első félévben sem volt képes erre. Ha így folytatják, a költségvetést negyedévente módosíthatják, mert a hiánycél is tarthatatlan. A város deficitje szeptemberre óriásira duzzadt. Az önkormányzat munkáját tekintve, a féken tartásra, a kilábalásra szikrányi esélyt nem hagynak a kormánypártiak. A Gazdasági Bizottság minden eszeveszett pénzköltést, helyi kiadást elfogadásra javasol, amit a túlsúlyos fideszes oldal előterjeszt. A képviselői többség úgy szórja a pénzt, mintha az útszéli parlagfű helyett az teremne a hivatalban. 

Többek szerint nem kellene tovább hitegetni a lakosságot a helyi pénzügyeket illetően, és az ócsai lakópark ígéretével sem, mint valami állami megváltással. Ez az elgondolás nem húzza ki a várost a pénzügyi csávából. Sőt semmiből. Kilábalás sehol.


Egyrészt azért, mert a terület szegregáltsága megakadályozza, hogy a beköltözők teljes értékű új életet kezdjenek: ezek az emberek már most is a depresszió határán vannak, de a kormány ily módon még a társas kapcsolataiktól is megfosztja őket. 
Másrészt, mert a hírek szerint a lakók számára kötelező lenne a kertgazdálkodás és az állattartás. Egy ipari munkás, aki elveszítette az állását, hogyan fog egyik napról a másikra mezőgazdasági munkát végezni? Befogadó üzem, ipari létesítmény, munkahely lehetőség a közelben nincs. Alsópakony elszigeteltségét nem oldják fel. Semmi jel nincs arra, hogy az ottani telep valaha is város részévé váljon. 


A beruházást felügyelő Belügyminisztérium és az ócsai alpolgármester, Horváth Tamás márciusban még azt a tájékoztatást adta: legkorábban a nyár végén költözhetnek be az első lakók, az infrastruktúra teljes kiépítése az év égére várható. Ez azonban ismét nem bizonyult megalapozottnak.
A nyár  elmúlt, már javában az őszt tapossuk, építkezésről, beköltözésről viszont só sincs - a Népszabadság augusztus 24-i körképe szerint gyakorlatilag egy kapavágás nem történt a területen.  Az Elműs póznákra még a gólyák sem képesek fészket rakni. A kijelölt terület továbbra is elhagyatott, piszkos és sivár. A kirakott prostikon kívül nem látni ott senkit.
A kényszeredett ma is ott lakók, a kijelőlttel átellenben, az út túloldalán vannak. Az alsópakonyi volt gazdasági területen élők, ma is ellátási nehézségekkel, vízhiánnyal, csatornázatlansággal, munkahelyi, közlekedési és megélhetési gondokkal küzdenek. Önkormányzati fejlesztés nincs a területen. A városvezetés az ottaniak gondjait olyan helyi problémaként kezeli, amit mindig csupán másodlagosnak tekint. Az utóbbi években ott semmi nem történt. Az elmúlt egy évben az Alsópakonyra tervezett állami telep megépítésére testálták a megváltást. Azonban eddig ez is csak egy újabb hitegetés. Minden maradt a régiben.

Bár a házak sehol sincsenek, azt már lehet tudni, mennyi lesz a bérleti díj, illetve a terveket is nyilvánosságra hozta a kormány.

A már korábban módosított határidő szerint, is eredetileg idén márciusban adták volna át az otthonukat elveszítő devizahiteleseket befogadó lakónegyedet Alsópakonyon, de ez valahogy ismét nem jött össze.

Alsópakonyra ráköszöntött az ősz. Ezzel a korábbi ígéretek egy darabig ismét álomba szenderülnek. Az pakonyi ember, meg jobb, ha felkészül a hosszú és elnyúló csendes télre. 
Az ócsaiaknak sincs jobb tanácsom, mint az, hogy felkészülni. Mindenki figyeljen, és vigyázzon értékeire, mert az év végére a város komoly gondokkal szembesülhet. 
*

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése