A fenti címmel tette közzé a Tudózsidó az alábbi, Svájcban megjelent grafikai (plakát) felhívást
“Mentsd meg Svájcot… célozz pontosan” szlogennel, ezzel a hazafias érzelmekre hatva kívánják ösztönözni az embereket a nemzeti ünnep alkalmából tartandó fesztiváljukra.
Az alanti ábrázolás svájci történelmi eseményen, a Tell Vilmos legendán alapszik, ahol a szabadságharcosnak a saját gyermeke fejére állított almát kellett eltalálnia, hogy életben maradhassanak.
Most ez a megjelenítési forma nem kicsit áttételezve Svájc életben- és fennmaradására is utal a mai globális világ liberális társadalmai közt. Ehhez még persze hozzátársul, hogy azon a vidéken a liberalizmus többnyire az izraelita, zsidó irányzatot jelenti. Nem véletlen, hogy a Tudózsidó egyből "heil"-t kiáltott és nácizásba kezdett, miszerint már svájci nácik is vannak.
Fontos eljátszani a gondolattal, hogy mindez Magyarországon esetleg Trianon, vagy más nemzeti ünnep kapcsán egy hasonló aspektusban vázolt ábrázolás miként verte volna ki a biztosítékot. Biztos, hogy a hazai liberálisok, az LMP, az MSZP egységeben találta volna magát és megszólította volna a külföldön (persze csupán a nyugatabbra szakadt) fellelhető kettős állampolgárságot élvezőit, hogy végveszélyt, barna esőt és fasizmust vizionáljanak, vagy mint a svájci példát látva az országunkat nácinak kiáltsák. (Judapestről indulva, Brüsszelen, TelAvívon át egészen Washingtonig.)
Szerintem a svájci ábrázolás, mint figyelmeztető jelzés, és felhívás, - telitalálat.
*
A legenda szerint 1307. november 18-án történt az eset. A hírneves lövész kétszer célzott számszeríjával és nyila mindkétszer talált. Az egyik kilõtt nyíl megmentette az életét, a másik pedig kirobbantotta a svájci függetlenségi háborút legalábbis így mesélték és hitték el századokon át.
Uri kantonban uralkodó zsarnok Gessler arra kényszerítette az ijász Tell Vilmost, hogy az a saját fia fejére helyezett almát nyilával átlője. Tell hiába könyörgött kegyelemért, a zsarnok megparancsolta, hogy célozzon. Az íjász egy nyilat tett az íj idegére, majd egy másikat is a keze ügyébe készítet. Tell nyila 100 lépés távolságból hasította ketté az almát. Gessler gratulált a nagyszerű lövéshez és azt kérdezte Telltől, hogy miért készítette elő a második nyílvesszőt is. Tell azt válaszolta, hogy ha az első nyila a fiút találta volna el, akkor a másodikkal magát Gesslert ölte volna meg. A zsarnok dühében börtönbe vetette az íjászt, ám az a Vierwaldstätti-tavon kitört vihar közben megszökött. Tell bosszút forralva Gessler vára felé indult. Egy völgyszorosban lesből lelőtte a zsarnokot, aki haldoklása közben még hallotta, amint Tell felfedi kilétét. Tell Vilmos második nyíllövése szabadságharcot robbantott ki Svájcban, ami az ország függetlenné válásához vezetett.
A gyermeke fején nagyon apró célpontot eltaláló hős legendája a germán mitológiából származik. Több germán nép körében található hasonló történet, így Németország, Norvégia, Dánia, Izland és Anglia szájhagyományaiban is.
A legenda a 15. század első felében két változatban tűnt fel.
A svájciak sokáig vakon hittek a legenda valóságában és törvény büntette azokat, akik kétségbe merték vonni. Idővel azonban a történettudomány arra a meggyőződésre jutott, hogy Tell Vilmos kitalált alak, soha nem is élt.
*
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése