Váljék Alekosszá ( - orvelli abszurditás, az ország meg abszurdisztán)

“Olyan mélységbe süllyedtünk, ahol már az egyértelműt is megkérdőjelezi az intelligens ember.” (George Orwell)

Valótlan Világ ez.

Liberalizált piacgazdaság által értékelődik át hazánk. Ennek egyik húzóágazata a kereskedelmi-politikai vélemény, és tudatformáló média. Szennycsatornákat hozott felszínre a nemzetellenes liberális réteg. Volt komcsik álltak be a sorba, és váltak szószólóivá a kenderfogyasztásnak. Kendepéterek, gréczyzsoltok és hasonszörű társai lettek az öszödi böszme megmondó emberei. A tévében egy egész műfaj, egyház  és kabaré is épült fel erre. Itt képesek bírósági ítéleteseket felmenteni és újra hasznosítani. Rekultiváltan jár Sas, Hunvald, meg Németh és társai a tv-be.

Gagyi gagyi hátán.  Mónika verseng Joshi Bharat igénytelenségével. 295 és 320 forintért lehet hívásokat kezdeményezni aktivizálódni és SMS szavatokat küldeni, kiválasztani, beszavazni.

A gyesre és a gyedre gyúró élvezethajhász munka elől menekültek biztos támogatás mellett termelik a lakatos-nikolaszokat és rácz-alekoszokat.  Az elit krémje meg idő előtt nyugdíjba vonul. Értelmiségre nincs szükség. Újságírókat, médiaszakembereket már nem keresnek, ezekre nincs szükség. A castingon több száz érett jelentkező közül győzikét választják be, mert provokatív és hülye, ráadásul  cigó is.  Kell ennél jobb? Nincs kultúrája, értelme és még beszédhibás is, nem hordozza, és nem alkalmazza a magyar anyanyelvet.  Idegenül, és nem is magyarul beszél és cselekszik. Rákényszerítenek,- mint ahogy a lányokat lekurvázó, zenei csatornáról származó balázs a rá nem kíváncsi lányokat a - való-világra. Így termelődnek ki az alekoszon felcserepedő, számolni se tudó műemberek. Nincs szükség kultúrára, nem kell értelmiségi műsor. Alekosz és társai mindet megelőznek. Mellettük nem rúghatunk labdába.  Jönnek a semmiből, vagy pornográf múltjukból elkurvítani, el durvítani a közéletet. Épkézláb munkával nem keresni annyit, mint amit ezek a celebek a teljes ellátás mellé kapnak.  

 

 

Abszurd ez az egész, ahogy a provokatív bulvár, a kirívó, a más, és torz hatalomra tör.  A minap olvasom, hogy egyik felkapott buggyant szőkeség közli, hogy lány létére egy nővel csókolódzott elsőre.  Annácska meg riportba adja, hogy miként könnyít hím kutyája kanosságán, ha éppen szükségét látja. Erre és ezekre épít a szivárványos libsik eszmerendszere. Velük lájkol a vad-kapitalizálódott szocialisták apraja-nagyja, és aki számít. Róluk szól a hír, körülöttük forog a globalizáció. Őket erőltetik a tévében és hangjuk, mint ige folyik át az éteren keresztül a fül nélküli agyunkon.

Ezek a szirénhangok és ezek a doyenek nem egyebek, mint a közélet alekoszai, akik csak  játékszerek csupán, irányítható,  figurák, célt szentesítő eszközök, parasztáldozatok az emberek, a társadalom, manipulálására. Fogyasztókká tesznek és aláznak mindenkit. És ez a lényeg. Ránk erőltetni, megetetni velünk az elfogadhatatlant, hogy az orwelli ország megvalósuljon.

"Tudni és nem tudni, tudatában lenni a teljes igazságnak, s közben gondosan megszerkesztett hazugságokat mondani, egyidejűleg két egymást kizáró vélemény birtokában lenni, tudva, hogy ellentmondanak egymásnak és mégis hinni mindkettőben, logikát alkalmazni logikával szemben, elutasítani az erkölcs fogalmát, s mégis közben igényt tartani rá, hinni, hogy a demokrácia nem is létezhet, s ugyanakkor, hogy a Párt a demokrácia őre, elfelejteni valamit,amikor felejteni kell, aztán ismét emlékezni rá, amikor arra van szükség, majd azonnal ismét elfelejteni, s ezen felül még azt a módszert alkalmazni magával a módszerrel szemben is, tudatos tudattalanságot előidézni - ez utóbbi volt a legkörmönfontabb az egészben."

“Minden nemzedék azt képzeli magáról, hogy intelligensebb az előtte járónál és bölcsebb az utána következőnél.” (George Orwell)

*