Mindenki számára általános tapasztalat a leromlott vasútállomások látványa bármerre is járunk az országban. Ez alól Ócsa városa sem kivétel.
Pedig egy magára adó település, ahol a polgármesternek és a képviselőinek is fontos a városkép, ott ezt rendben tartják.
A megnyerő és élhető környezet kialakítása mindenki számára fontos lenne. A vasút talán ezt nem engedheti meg magának, vagy nem is érdekli, de az ócsai vasútállomás és környéke, maga a pusztulat.
Igénytelenség és lesújtó kép tárul elénk (- a legelső látvány, rossz érzés) |
A városvezetés eddig és a ciklusprogramot olvasva, ezután sem ebben, és a környék rendezésében gondolkodik. Pedig a vasútállomás az odaérkezők számára a legelső megérzést nyújtja az adott településről. Ami azonban itt első benyomásként éri a látogatót, az minden csak nem lelkesítő.
Felmerül a kérdés, miért van ez így és mi lehet a megoldás?
Az első teendő, talán az illetékesek felhívása, a közterületesek odavezénylése és a környék rendbetétele. Ugyanis mióta szeretett közterület-felügyelőink kerékpárról Lada Nivára váltottak, láthatatlanná váltak. Ennek láthatatlanságnak a következményeként úgymond eltűntek a közéletből, így felváltotta, betöltötte helyüket a közterületi szemét.
Mindenhol csak a szemét (- nem éppen nívódíjas városkép) |
Hiába a tiltás, ha senki nem figyel rá (- nem érdekli őket) |
Aztán, vagy közben lehetne érdemben foglalkozni a vasúttal a közlekedéssel, és az állomással, meg a környezetével. Elvégre ez is a városi infrastruktúra része. No meg persze az itt élő, sorsára hagyott emberek.
A települések lehetnek a vasútállomások új gazdái
A VTSZ (Vasutas Települések Országos Szövetsége) új elnöke gyökeres változásokat hirdetett.
A mostani Tisztújítás során Dr. Gyenes Leventét, Gyömrő város polgármesterét választották a VTSz elnökévé. (Az 1994-ben alapított szervezet elsődlegesen érdekképviseleti tevékenységet folytat, helyi és regionális érdekegyeztető fórumokat működtetnek. A szövetség célja, hogy erősítse azon települések egymás közötti, valamint a magyar vasutakkal való együttműködésének kialakítását, melyek nagymértékben köszönhették fejlődésüket az elmúlt 150 évben a vasútnak, s a vasút jelenleg is meghatározó tényezője a település arculatának, közlekedésének.)
Gyenes Levente elmondta, hogy nagy örömmel vállalta a felkérést, hiszen az utóbbi időben már egyfajta összekötőként dolgozott a 120/A vasútvonal menti települések vezetői, valamint a MÁV között. Elnökként is folyatatni kívánja ezt a munkát, és még erőteljesebben szeretne azon dolgozni, hogy a lakosok a lehető legjobb vasúti szolgáltatásokban részesüljenek az egész országban.
Az új elnök megbízásában komoly szerepet játszott a Gyenes Leventéhez és Gyömrő városához köthető ún. Gyömrői-modell, mely a vasútállomás üzemeltetésének újfajta koncepcióját takarja.
Ennek az eddig egyedülálló és sikeres modellnek a lényege, hogy a település és a MÁV közösen újítja fel a vasútállomást, majd az önkormányzat átveszi az üzemeltetést.
Biztonságosabb és szebb vasútállomás a Gyömrőieknek.
Az önkormányzat átvette a pályaudvar üzemeltetését, új térfigyelő kamerákat telepített és havi 200-250 ezer forint bevételre tesz szert. Ebből ugyan 150-180 ezer forint megy el karbantartásra, de cserébe biztonságosabb pályaudvaron várakozhatnak a helyiek
Gyömrőn a közelmúltban a település és a MÁV közösen újította fel a vasútállomást, majd az önkormányzat átvette az üzemeltetést. A polgármester elmondta, a pályaudvar karbantartását a szolgáltató egységek bérleti díjából fedezik.
„A gyömrői állomáson képek lógnak a falon és a mosdóba is tudunk kéztörlőt biztosítani. Ezek egy átlagos magyarországi pályaudvaron mind hiányoznak“ – tette hozzá.
Ennek költségét az állomás területén található büfé bérleti díjából fedezik. A koncepció olyan jól működik, hogy jelenleg is tucatnyi településsel tárgyal a MÁV ennek megvalósításáról.
Ócsán is valahogy így kéne rendezni a vasút környékét. Ehhez azonban tenni akarás, és nógatás kell, mert ismerve képviselőinket, és a városvezetést, a két polgármester önszorgalomból nem fog kezdeményezni. Mint ismert, Bukodi Károly évek óta nem képes a vasúti kereszteződések, és a közutak ismert, és egyre tarthatatlanabb ügyét rendezni. Ezért kétes, hogy egy ilyen horderejű dologban megfelelő képviseltet, szándékot tud önmaga felmutatni. Így szükségét látjuk a külső segítségnek, az ösztönző támogatásnak. Ezért most erre hívnánk fel a polgármester és az ócsaiak figyelmét.
A Budapest - Lajosmizse vasútvonal az ország egyik legrégebben (több, mint 120 éve) üzemelő vasútvonala. Nem is csoda, hiszen a főváros megközelítése minden korban elsődleges fontossággal a bírt. Mostanság sincs ez másként. Igaz az utóbbi időben eléggé leértékelődött és lehasználódott sínpályás közlekedés. Talán a jelen kor szemléletváltása, ismét életre kelti a lestrapált és magára hagyott állomást, ami mégiscsak Ócsa központi része.
Csikk, szemét és pusztulat ( -gondtalanul) |
Nem véletlenül nőtt a vasút köré a település. Itt a könyvtár, a takarékszövetkezet, a piac és a városi forgalom nagy része. Az elhanyagoltság ellenére ma is jelentős személy és áruforgalom bonyolódik a környéken. Nem véletlen, hogy több vállalkozó és üzemeltető is a vasút mellett nyitott üzletet. Sokan járnak ide lángosért kávézni, vagy csak találkozni.
Bodegák (-akár egy nyomortelep) Kell ez nekünk? |
Gyenes Levente és a "gyömrői modell" is pont erre a forgalom ösztönző szerepre, a kiemelt fontosságra alapoz. Nekünk is ezt a példát kéne követnünk.
Rend és tisztaság ( - Gyömrő vasútállomás) |
Tárgyalni kell a vasút üzemeltetőjével, s ha önmaga nem teszi rendbe a város vasútállomását, akkor nekünk kell átvenni azt üzemeltetésre. A jelenlegi rendezetlenséget fel kell váltani a fejlesztéssel, ha kell pályázati pénzek bevonásával. Ki kell építeni a bódésorok elbontásával és betelepítésével, integrálásával az állomáshoz tartozó P+R és B+R parkolót. (A B+R központ működése a P+R parkoló logikájától annyiban tér el, hogy míg az első a helyközi/távolsági tömegközlekedési forgalmat szolgálja ki, addig a második a helyi tömegközlekedésre hordja rá az utasokat.)
A megszüntetett konténer és bodega helyett kulturált, az állomás részeként, vagy egységeként üzemelő az utasváróbban elérhető szolgáltatás, és önfenntartás jön létre.
Ezzel a helyközi és távolsági közlekedés vonzóbbá válik, hiszen, az állomások elérhetővé válnak a kerékpáros és az egyéni, vagy családos autós közlekedés számára is. Feltétele az állomások közelében kialakított biztonságos kerékpárparkolók, illetve kerékpártárolók kialakítása, a busz csatlakozás biztosítása, és a szükséges gépkocsi parkoló kialakítása a környezett rendbetétele.
A közúti közlekedés visszaszorításából tehát számos előny származhat közösségi, társadalmi és globális szinten egyaránt a fővárosi bevezető utak tehermentesítése, a torlódások mérséklődése, a károsanyag-kibocsátás csökkenése stb.
A P+R-, illetve a a B+R-parkolók építése a BKSZ, a MÁV Zrt. és az érintett települési önkormányzatok szoros együttműködésével, az Európai Unió támogatásával valósul meg.
Budapest - Ócsa - Lajosmizse hol marad? ( - miért nem vagyunk sehol) |
A parkolólétesítési projektet – a Közép-Magyarországi Operatív Program részeként – az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) és a hazai központi költségvetés vissza nem térítendő támogatás formájában, együttesen 90 %-os támogatási aránnyal finanszírozza. A projekt elszámolható költségének 10 %-át, vagyis az önrészt az önkormányzatok adják. A 2010. június 30-ával záruló projekt összköltsége csaknem 624 millió forint volt
Az elővárosi közlekedés fejlesztésére a BKSZ Budapesti Közhasznú Kft., a MÁV Zrt. és 13 Pest megyei önkormányzat konzorciumi összefogásával került sor a Budapest – Szob, Budapest – Cegléd – Szolnok és a Budapest – Újszász – Szolnok elővárosi vasútvonalak mentén. Az érintett településeken 851 P+R-parkolóhely (ebből 25 mozgáskorlátozottak részére), és 540 B+R-parkolóhely létesült.
A rendelkezésre álló forrásból több településen autóbuszmegállók és autóbusz-fordulók is épültek, amelyek az érintett települések lakóin kívül a vasúti kapcsolattal nem rendelkező környező településeken élőket is kiszolgálják. A projekt keretében megvalósuló létesítmények fenntartását öt éven keresztül az érintett önkormányzatok végzik majd.
A gyömrői példa ennél is többet mutat. Önfenntartóvá és finanszírozhatóvá, vonzóvá teszi a beruházást a közösségi közlekedést és a várost, ahol élünk.
Tucatnyi önkormányzat gondolkodik már az ötlet átvételén, amit eredetileg a MÁV kezdeményezett.
A példa adott a lakossági elvárás megvan, a feladat, a cél kitűzve; - így nincs más, munkára fel!
*
A minta adott, de Gyömrő nagyobb város, az ottani polgármester pedig nem pojáca, és talán jobban ért a városvezetéshez, mint mi Karcsi fiunk, aki alapjában véve nem olyan rossz gyerek, csak hát nem ért ehhez.
VálaszTörlés