Eljárási szabályozatlanság, vagy csak hatalmi önkény?

Többekkel előfordult, hogy panasszal, bejelentéssel fordultak a helyi önkormányzathoz, vagy annak hivatalához, esetleg a körzeti megbízotthoz, mint rendőrhöz, és úgymond, lerázták, vagy elhajtották őket. A lényeg, hogy érdemi lépés, megoldás nem született.
Hasonló esetek előfordultak az alpolgármestert illetőn is, amikor személyesen hozzá fordultak kéréssel, panasszal, bejelentéssel, óhajjal, vagy megoldáskereséssel.
Most a konkrét ügyek kiemelése és részletezése helyett csak pár, címszavakban jelzett összefoglalót közölnék.
Ilyen ügy volt a közvilágítás hiányának bejelentése, a parlagfüves terület megléte, a vasúti átjáró hiánya, a víz-és csapadék elvezetési gondok bejelentése, a kátyúzatlan és leromlott útviszonyok, a téli takarítatlan járdák és átkelők állapota, s még sorolhatnánk.
A dolog lénye azonban az a hatalmi arrogancia, ahogy ezeket az eseteket kezelték és kezelik.
Az alpolgármester számos ilyen felvetést, jelzést kapott már csak az internetes fogadóórán. Ő azonban nem az előírtak szerint járt el., amikor másnapra virradóra a hivatalában ezen ügyekben nem járt el, nem tett semmit. Ez nem más, mint parasztvakítás, népszerűséghajhászás, és nem érdemi ügyintézés, de nem is szabályszerű ténykedés, csak amolyan blöff.
De a hivatalba betelefonálók sem jártak mindig jobban, amikor a telefon másik végén a fizetett közalkalmazott mondott valami bárgyút, s nem cselekedett érdemben, vagyis nem foglalkozott a panaszos bejelentéssel. Ez sem korrekt.
Olyan is volt, hogy a telefonon értesített rendőr a megadott számon egyszerűen közölte, hogy nincs szolgálatban, szóljunk át a szomszéd városba.
Az elérhetőségekre biztosított megadott szám nem magáncélú (akár önkormányzati, akár más,) és nem arra szolgál, hogy lerázza a segítséget kérőt.
De valójában miért is a felvetés, és mi is a baj, mit kéne tenni, vagy mit mond erre a jogszabály?
A további szószaporítás helyett olvassuk magát a szabályozást, lássuk a jogi hátteret.


"A közigazgatási törvény alapján a rendőrségnek minden hozzá befutó bejelentést kezelnie kell, hiszen nem egyszer előfordult már, hogy a csendháborítással egy időben bűncselekmény vagy szabálysértés is történt" - tájékoztatta a szerkesztőséget az ORFK. "
fogyasztok.hu/cikk/20090819/birtokhaboritas_hang_es_szag_altal

Illetve 2004. évi XXIX. törvény:

"A közérdekű kérelmekkel, panaszokkal és bejelentésekkel kapcsolatos eljárás
141. § (1) Az állami és helyi önkormányzati szervek a panaszokat és a közérdekű bejelentéseket e törvény szerint kötelesek elintézni.
(2) A panasz olyan kérelem, amely egyéni jog- vagy érdeksérelem megszüntetésére irányul, és elintézése nem tartozik más - így különösen bírósági, államigazgatási - eljárás hatálya alá.
(3) A közérdekű bejelentés olyan körülményre hívja fel a figyelmet, amelynek orvoslása, illetőleg megszüntetése a közösség vagy az egész társadalom érdekét szolgálja. A közérdekű bejelentés javaslatot is tartalmazhat.
(4) Panasszal és a közérdekű bejelentéssel bárki - szóban, írásban vagy elektronikus úton - fordulhat a tárgykörben eljárásra jogosult szervhez. A szóbeli bejelentést az eljárásra jogosult szerv köteles írásba foglalni.
(5) Ha a panaszt, illetőleg a közérdekű bejelentést nem az eljárásra jogosult szervhez tették meg, azt nyolc napon belül oda át kell tenni. Az áttételről a bejelentőt egyidejűleg értesíteni kell.
142. § (1) A panaszt és a közérdekű bejelentést a beérkezéstől számított harminc napon belül kell elbírálni.
(2) Ha az elbírálást megalapozó vizsgálat előreláthatólag harminc napnál hosszabb ideig tart, erről a panaszost (bejelentőt) a panasz (bejelentés) beérkezésétől számított tizenöt napon belül - az elintézés várható időpontjának egyidejű közlésével - tájékoztatni kell. ..."


A törvényben foglaltak magukért beszélnek.
A közalkalmazottnak, a közszolgálatot vállalónak, azt teljesítőnek, ellátónak pedig csak ezt a törvényi kötelezettséget kéne betartani, hogy panaszmentesen és jól menjenek a dolgok.