Ócsa csupán a dabasi régió második legnépesebb, mondhatni nagyobb kisvárosa. Fejlettségét, színvonalát tekintve azonban nem mutat ennyire jó képet. Úthálózata korszerűtlen, fejletlen, járdázottsága kritikán aluli. Még a fő utcája sem bír összefüggő járdával. A vasútállomása elhanyagolt, lezüllött, környéke rendezetlen. Talponállók és konténerívók övezik, de a buszváróhoz nem jár eső- és szélvédő beálló. A városon át közlekedő buszoknak alig van kiépített megállója. A városon túl is ismert gimnáziumnál a buszmegálló gyakorlatilag a vízelvezetőben van, ahol vagy azon keresztül, netán átugorva lehet felszállni a járatosra, vagy a busz áll bele a lefolyó gödrébe és esős napokon így vágja telibe az utazni szándékozót, aki a földből kivájt mélyedésben áll, amit megállónak hívnak, és üzemeltetnek. Ócsa kisváros, és nem az ország közepe, mi több mint kilencezren mégis itt élünk. Élnénk. Igaz vannak települések, ahol jóval kevesebben kevesebb a lélek, kisebb pénzből gazdálkodnak, de mégis jobb körülmények, és rendezettebb viszonyok között élnek. Ők sem az ország közepei, de társultak és velünk ellenben fejlődtek az elmúlt évek során. Mi azonban se nem társultunk hozzájuk, se nem fejlődtünk fel hozzájuk. Ők vagy a vezetésük elgondolásuk jobb, korszerűbb és életképesebb a mienknél. Ők jó lóra tettek. Mi nekünk úgy tűnik csak szamárra futotta. Ők párban, társulva haladnak, miközben mi veszteglünk.
Az "Ország Közepe" Önkormányzati Társulás 1995 végén jött létre Dabas és a környező települések összefogásával. 2004-ben a társulás átalakulásából jött létre az Ország Közepe Többcélú Kistérségi Társulás. A társulásban jelenleg 10 önkormányzat vesz részt: Dabas, Örkény, Hernád, Inárcs, Kakucs, Pusztavacs, Táborfalva, Tatárszentgyörgy, Újhartyán, Újlengyel.
A kistérségi társulás közigazgatási területén több mint 42.000 ember él.
A társulás elsődleges célja Dabas vonzáskörzetére fejlesztési stratégiák és programok kidolgozása, ezek képviselete országos, regionális, megyei szervezetekben, kormányzati, megyei programokban.
A társulás kezdeményező szerepet vállal a régió gazdasági, infrastrukturális fejlesztésében, a tájegység értékeinek megőrzésében, a térségi identitástudat erősítésében. Tevékenységi körébe tartozik a turizmusfejlesztés, a természet és környezetvédelem térségi feladatainak koordinálása, a kistérség Európai Uniós felzárkózásának elősegítése stb.
A széleskörű feladatrendszer ellátása érdekében a társulás 1997-ben Térségfejlesztési irodát hozott létre dabasi székhellyel. Azóta az iroda folyamatosan működik, s a tervek szerint kialakításra kerül emellett párhuzamosan egy Kistérségi innovációs és információs központ, mely 2001-tól a Halász Bálint kúriában kapott helyet.
A társulás 2001 óta Ócsán működteti a kistérségi idegenforgalom koordinációs feladatait ellátó TOURINFORM irodát.
Ezt érezzük, látjuk, tapasztaljuk sajnos.
De van más csoportosulás is a fejlődésért. Talán tekintsük be hozzájuk.
Ők a Felső-Homokhátság Vidékfejlesztési Egyesület.
A Felső-Homokhátság Pest megye déli részén található, Bugyi, Dabas, Csévharaszt, Hernád, Inárcs, Kakucs, Örkény, Pusztavacs, Újhartyán, Újlengyel, Táborfala, Tatárszentgyörgy és Vasad településeit fogja át.
Egyesületünket az akcióterületünk önkormányzatai, civil szervezetek és vállalkozások alapították 2007-ben.
Azóta első sorban a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium által meghirdetett Leader program helyi koordinálásában veszünk részt. Megalkottuk a Helyi Vidékfejlesztési Stratégiát, melynek mentén a térségünkben zajló Leader fejlesztésekben próbálunk közreműködni. Munkaszervezetünk dabasi irodája Leader–pályázati információs központként a hét minden napján az ügyfelek rendelkezésére áll.
A honlapunk egy átfogó kulturális és információs portál, mely kézzel fogható közelségbe hozza az ÚMVP pályázati lehetőségeit, naprakész hírekkel szolgál a környékbeli rendezvényekről, eseményekről, ugyanakkor számos intézmény és szervezet elérhetősége is megtalálható itt.
Amellett, hogy az itt élőket tájékoztatjuk az aktuális eseményekről, fontosnak gondoljuk, hogy tevékenységünket a külföldről hozzánk látogatók is megismerhessék, ennek érdekében három nyelven is elérhetővé tesszük cikkeinket.
Teret kívánunk adni továbbá a helyi szolgáltatók, vállalkozások bemutatásának is, ezért kérem, hogy amennyiben meg kíván jelenni honlapunkon, vegye fel a kapcsolatot munkatárainkkal.
Hisszük, hogy vidékfejlesztési törekvéseinknek összefogásokon kell alapulniuk. Részt kívánunk venni értékeink felkutatásában, fejlesztésében. Utakat keresünk a jó ötletek megvalósításához. Kérem, legyen ebben partnerünk, és forduljon hozzánk bizalommal.
*
Nos az Ország Közepe Társulás és a Felső-Homokhátság Vidékfejlesztési Egyesület két olyan összefogáson alapuló csoportosulás, és közreműködés, amivel a tagok közösen, az összefogás által segítik és gyarapítják javaikat. Akár közösen fejlesztenek, pályáznak, vagy éppen kulturálisan, avagy közlekedés ügyileg lépnek előre. Mi egyiket sem tesszük. Ezen együttműködéseknek összefogásoknak számos nálunk nem tapasztalható eredménye van már. A benevezett települések mind leelőztek bennünket. Sorolhatnánk a fejlettségüket, elért vívmányaikat, színvonalukat, de nem jutnánk az oldal végére. Mi kilógunk a sorból. Nálunk elmaradt a hozzájuk mért fejlődés. Mi még csak nem is számolunk velük. Nem tervezünk, nem lépünk, nem valósítunk meg semmit. Ők képesek voltak tovább lépni, programokat megvalósítani. Járdaberuházásokkal, útfejlesztésekkel, kerékpárutakkal biztonságosabbá és kulturáltabbá tették az emberek életét a környékük közlekedését. Járdákat, közutakat, közparkokat, létesítményeket hoztak létre, vállalkozásokat támogattak.. Településfejlesztést, iparosodást hajtottak végre. Infrastruktúrát teremtettek. Sikerrel és megelégedéssel jártak. Előreléptek és fejlődtek. Mi nem társultunk és nem egyesültünk. Nem fejlődtünk velük. Szomorúak is vagyunk érte. Ugyanis hiába van több testvérvárosunk, mint másoknak, ha nem bírunk akkora fejlettséggel, mint egy kisebb fentebb sorolt település egyike, vagy bármelyike. Nem a testvérvárosok száma teszi naggyá és ismerté városunkat, ha a kátyúk a gödrök hátán fetrengenek, és a busz döcögve áll be a sár lepte megállóba. Sokkal inkább arról híresülünk el, hogy nem tartozunk sehova és kilógunk a sorból. A fejlettség láncolatából. Lassan olyanokká válunk, mint lyuk a nemzeti trikolóron. Nem csupán átnéznek rajtunk, hanem ki is esünk a középből. Hiába vagyunk akkorák, mint a zászlón a lik, ha a körülövező rész színes, feszes, és lobogó. Mi pedig csak a tátongó hiányt ábrázoljuk, és csapódunk a környezetünk körül, avagy a tér közepén, mint homok a hátságon. És hiába, nem vagyunk az ország közepe, ahogy másoknál sem, a lényeg mégis csak, hogy ők tárultként jobbak, szebbek és fejlettebbek immár nálunk.
Ezért és a jövőnkért mégis csak át kéne gondolni, hogy mit választunk és miként lépünk, vagy képviseljünk magunkat. Fel kéne végre nőni önmagunkhoz, a ránk váró feladatokhoz, hogy ne csak egy fiókirodaként említsék nevünket a fejlettebb térségek közt, mint olvashattuk. Nos, mi ez ügyben kihez fordulhatunk bizalommal?
Egyetlenül, társtalanul bolyongunk tovább a tanácstalansággal?
*
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése