Az Antall-kormány 1990. október 25-én, csütörtökön benzináremelést jelentett be. Az áremelést az Öbölháború miatti olajár-növekedés és a szovjet olajszállítás akadozása okozta. A kormány ezzel az intézkedéssel próbálta elrettenteni az embereket a nagymértékű felvásárlástól, mivel az országnak csak 3-4 napra volt elég olajtartaléka. A kormány képtelen volt kezelni a válságot: a kórházban lévő miniszterelnököt Horváth Balázs belügyminiszter helyettesítette.
A taxisok kivonultak a Országház elé és kérték, hogy vonják vissza a döntést, mert így a megélhetésük kerül veszélybe. Siklós Csaba közlekedési miniszter azonban elutasította a követelésüket, mondván, nincs erre mód, az ország kényszerhelyzetben van. Erre a taxisok az utcára vonultak, és az ország több pontján megbénították a forgalmat.
Elkezdődött a taxisblokád.
Ekkor bukott el a demokrácia. Innentől hosszú évekre meghatározták Magyarország jövőjét. Az eseményt azonnal felkarolta az MSZP és az SZDSZ. Kihasználva gyenge ország betegséggel küzdő miniszterelnökét, amolyan szocialista hazaárulással álltak ki a jogsértő fuvarozókért. Így kovácsolva politikai erőt önmaguknak. Az Antall-kormány gyakorlatilag ekkor bukott el. A média a liberálisok ráhatása alatt kormányellenes hangulatot sugallt. A taxisblokád sikere nagyban köszönhető annak, hogy a baloldali politika ráhajtott az eseményekre és, hogy akkoriban Budapesten több taxis volt, mint New Yorkban. Országosan közel húszezren dolgoztak engedéllyel és legalább ötezren feketén, valamint annak, hogy olyan kommunikációs hálózatuk volt, amivel akkor csak a rendőrség, a mentőszolgálat és a hadsereg rendelkezett.
Az elégedetlenségi mozgalomba bekapcsolódtak a pártok is: az ellenzékben lévő SZDSZ politikusai a barikádokon szónokoltak.
Az Országgyűlés tavaszi ülésszakán Göncz Árpád köztársasági elnök a parlament elé terjesztette a közkegyelem gyakorlásáról szóló törvényjavaslatot. A törvénynek aktualitást adó taxisblokádnak országosan több százezer résztvevője volt, akik a hatályos törvények alapján bűncselekményeket követtek el, mivel a tüntetést nem jelentették be 72 órával annak kezdete előtt, illetve közérdekű üzem működését bénították meg. A közkegyelemről szóló törvény megalkotásával az állam lemondott a felelősségre vonásról.
A taxisok ekkor, és ezzel akkora előjogot kaptak, hogy azt máig nem sikerült normalizálni. A taxisok azóta is fölényeskedő, erőszakos és a jogszabályokra fittyet hányó gyülekezetet képviselik. Még most is megengedhetik maguknak a mindennapi szabálytalanságokat. A tiltott helyen várakozást, a járdán parkolást, vagy a különböző privilégiumokat.
Innentől nyílt dologgá vált, hogy az elkövetkező választásokat a szocialisták fogják nyerni. Az MDF a kormányfő 1993 decemberében bekövetkezett halálával megváltozott, meggyengült. A kormány minden vezető erejét és szerepét elvesztette. Csupán árnyéka volt a korábbinak. A tagság nagy része vissza ment a "pártba". Az MSZMP utódpártba. Hornékhoz.
Az akkor kialakult rendezetlen állapotok nagyrészt ennek a jelenségnek, a szociál-liberalizmus hatalomra törésének köszönhető. A taxisok hozták össze és kovácsolták egybe azt a kártékony politikaii erőt, mely képes volt napjainkig hatalmon maradva a közéletet meghatározni és uralni. (Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere is csak most fejezte be ámokfutását.) A romok, a korrupció, az eladósodás, a törvénysértések és a befejezetlen ügyek a hátrahagyott hozadékok. Az MDF gyakorlatilag megszűnt, az SzDSz szétzüllött, az MSZP összement, de leginkább meghazudtolja, és letagadja magát.
Egyedül a fránya taxisok maradtak ránk, mint a sorsunk megrontói és a rossz emlékek. Ők máig elégedetlenek és békétlenek, még akkor is, ha máig haszonélvezői az akkori történéseknek. Amolyan periférikus részei a társadalomnak. Még akkor is, ha struktúrájuk megváltozott. A beidegződések az előítéletek máig megmaradtak.
A taxisok megélhetés nincs veszélyben. Szakmunkásokat meghaladó keresettel és gépjárműparkkal rendelkeznek. Igazából nincs okuk panaszra. Különböző társaságok uralják a piacot. Szervezetekben működnek ma is. Mégis néha akár egymásnak is nekimennek.
Most például csendben felszámoltatnák Ferihegyet a taxisok. Ugyanis felszámolási eljárást kezdeményezett a Zóna Taxi a Budapest Airport ellen kifizetetlen számlái miatt.
A Budapest Airport MTI-hez eljuttatott közleményében kifejtette, hogy a társaság „megütközéssel fogadta a Zóna Taxi újabb bejelentését” ők ugyanis nem tudnak arról, hogy lenne tartozásuk a Zóna Taxi felé. A vállalat szerint a fuvarozók csupán rendezetlen ügyeikről szeretnék elterelni a figyelmet. A két cég viszonya nem harmonikus: a BA október 7-én közölte, hogy felmondta az eddigi megállapodást a Zónával, és új versenypályázatot írt ki a repülőtérről üzemelő taxiszolgáltatás üzemeltetésére.
A taxisok valószínűleg most ezt nehezményezik.
Az üzemanyagár pedig a legkevésbé érdekli már őket és üzleti köreiket. Ez az elmúlt húsz év társadalmi hozadéka.
*
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése