A Velencei Bizottság a magyar alaptörvényt véleményezte ( - na és)

  "Magyarország összhangba hozza az alaptörvényt az európai értékekkel."

A Velencei Bizottság - az új magyar alkotmányról készített, hivatalosan hétfőn közzétett véleményében - üdvözölte a törekvést, hogy a magyar alkotmányos rendet összhangba hozzák a közös európai demokratikus értékekkel és előírásokkal.

A Velencei Bizottság véleménye Magyarországot semmiben nem kötelezi

A Velencei Bizottság terjedelmes szakvéleménye megállapítja, hogy az új magyar alaptörvény a hatalmi ágak szétválasztásának, az alapvető jogok védelmének és a jogállamiságnak az elvére épül. Külön kiemeli: az alapvető szabadságjogok esetében a törekvés arra irányult, hogy azok összhangban legyenek a Magyarországot kötő nemzetközi előírásokkal, így az Európai Emberi Jogi Chartával és az EU alapszerződésével.
Az alaptörvény megalkotásának folyamatára vonatkozó bíráló bekezdés szerint nem volt elég lehetőség a megfelelő nyilvános vitára, és nagyon szoros volt a határidő. A Velencei Bizottság hangot ad azon reményének, hogy az alkotmány alapján meghozandó törvények elfogadása "átláthatóbb és befogadóbb folyamat lesz". Felszólítja az összes érintett felet, hogy saját politikai orientációján túllépve tanúsítson nyitottságot és építő szellemű hozzáállást, és "ténylegesen működjön együtt a folyamatban".
Az Európa Tanács jogi szakértői testülete szerint aggodalomra ad okot, hogy kétharmados többséget igénylő sarkalatos törvénnyel akarnak szabályozni számos olyan kérdést, amit pedig a normális politikai eljárásmód alapján kellene rendezni. Ezeket a kérdéseket - jegyzi meg a Velencei Bizottság - rendszerint egyszerű többséggel szokták eldönteni.
"A kulturális, vallási, erkölcsi, társadalmi-gazdasági és pénzügyi politikát nem kellene sarkalatos törvényekbe betonozni" - olvasható a dokumentumban.
A Velencei Bizottság szerint "a demokrácia működésére gyakorolt potenciális hatás fényében" aggodalomra ad okot az is, hogy adózási és költségvetési ügyekben korlátozzák az Alkotmánybíróság hatáskörét, az állami költségvetés elkészítésében pedig kiemelt szerepet biztosítanak a Költségvetési Tanácsnak.
A szakvélemény megfogalmazói úgy látják, hogy az új magyar alkotmány csupán meglehetősen általános keretet ad olyan kulcsfontossági területeken, mint például az igazságszolgáltatás. Emiatt is indokoltnak látják az aggodalmat, azzal érvelve, hogy ez hatással lehet a garanciális és védelmi előírások minőségére és színvonalára. Emlékeztetnek arra, hogy Magyarországon az igazságszolgáltatás jelentős reformját tervezik, és ilyen helyzetben különösen fontosak a főbb elvek érvényesülésének biztosítékai, amiket rendszerint alkotmányba szoktak foglalni.
"A tényleges életfogytig szóló szabadságvesztésre vonatkozó feltételek fölvethetik az összeegyeztethetőség kérdését Magyarországot kötelező nemzetközi normákkal, illetve az ide vonatkozó esetjoggal" - áll a Velencei Bizottság véleményében.
A szakértői testület szerint az egyén alapvető jogainak hatékony védelmét szolgáló garanciákat indokolt lenne az alkotmányban, és nem alsóbb szintű jogszabályokban rögzíteni.
A Velencei Bizottság úgy látja: a magyar hatóságoknak megfelelő módon meg kellene világítaniuk azokat a kérdéseket, amelyek az alkotmány preambulumával kapcsolatban merülnek fel. Egyfelől tisztázandónak tartja a szakértői testület, hogy a preambulum mennyire irányadó az alkotmány értelmezése szempontjából, másfelől "potenciálisan problematikusnak" minősíti a preambulum néhány kitételét, illetve megfogalmazását. Vonatkozik ez például a határon túl élő magyarok jogainak védelmezésére, amit a testület megfogalmazása szerint problematikus és aggályos lehet az államközi kapcsolatok keretrendszerében.  
A Velencei Bizottság szerint a megfogalmazott aggodalmakra választ lehet találni az új alkotmány jövőbeli értelmezése és alkalmazása során, "vagy pedig ahol ez szükséges, az alkotmány módosítása révén". A sarkalatos törvények és az alkotmányos előírások végrehajtását célzó más törvények előkészítése, illetve elfogadása ebből a szempontból lehetőséget jelent - állapítja meg az Európa Tanács jogi szakértői testülete, és kifejezi készségét arra, hogy ebben segítséget nyújtson, ha a magyar hatóságok ezt kérik.

*

Folytassa Kormány

A Fidesz-kormány a meglévők mellé egy újabb frontot nyitott meg, most éppen a bírók kerültek a célkeresztbe.

A bolsevik alapokon oktatott, szocializmus által hátrahagyott, liberalizált vérbírák nyugdíjazásos leépítése dicséretes kezdeményezés, amit csak üdvözölni lehet. A 2006-os gyurcsányi-állami terrort és ítélkezést követően a még hatalmon levő bírói vezetőknek, van pofájuk rikoltozni, amikor hamis rendőri jelentések, hazug vallomások, hamis tanúzások alapján ítéltek el, és hurcoltak meg ártatlan embereket, amit jogszerűen nem tehettek volna meg az átpolitizált, és feltüzelt rendőrség és a politikafüggő ügyészség, valamint bírói kar nélkül.

Képtelenségnek tűnik, hogy 21 évvel a rendszerváltás után egy, az Európai Unió soros elnöki tisztét betöltő országban újra a demokrácia minimum értékeiért kell küzdenie hazánknak. Soha nem hittük volna, hogy a magyaroknak közösen kell kiállnunk a jogállamiság és a demokrácia alapértékeinek védelmében azokkal szemben, akik közül többen részt vettek a diktatúra lebontásában, a demokratikus államszervezet kialakításában - ezt a sokadik látásra is hihetetlennek tűnő megállapítást a Legfelsőbb Bíróság, az ítélőtáblák és a megyei bíróságok elnökei tették csütörtöki ülésük után.

A magyar bírókar vezetői csalódottságuknak és értetlenségüknek adnak hangot, egyben felelőtlennek, átgondolatlannak és szakmailag megalapozatlannak nevezik a kormányzó partok döntését, amellyel az Alaptörvényben kívánják módosítani a bírák nyugdíjba vonulásának jelenleg hatályos szabályozósat. A bírák Baka András LB és OIT elnökvezetésével, a teljes ülés után kiadott, ám szerdai keltezésű közleményükben emlékeztetnek arra, hogy ennek alapján megszűnik a lehetőség arra, hogy egy bíró, amennyiben egészsége, képességei engedik, 70 éves koráig ítélkezhessen, "noha ennek gyökerei a bírói hatalomról szóló 1869:IV. törvénycikkhez nyúlnak vissza és számos európai ország jogrendszere ma is hasonló rendelkezést tartalmaz". (....) A módosító javaslat értelmében 2012. január 1-én nyolc évvel rövidül a nyugdíjkorhatár, amelynek következtében 228 hatvankettedik életevet betöltött bíró - közöttük 121 igazgatási és szakmai vezető - szolgálati viszonya szűnik meg minden átmenet nélkül. 2012. december 31-ig pedig további 46 bírónak ér véget a pályafutása.

"viperás"

Az Országgyűlés március elején fogadta el a fideszes Balsai István javaslatára a semmisségi törvényt. Ez alapján semmisek a 2006. őszi tömegoszlatásokkal összefüggésben a hivatalos személy elleni erőszak, rongálás, valamint garázdaság miatt meghozott, kizárólag rendőri jelentésre, vagy tanúvallomásra alapozott ítéletek, és a bíróság hatáskörébe tartozó rendzavarás, garázdaság és veszélyes fenyegetés szabálysértések is. A döntés a 2006. szeptember 18. és október 24. között elkövetett cselekményekre vonatkozik.

Ugrás a zászlóra

Békés tüntetőkre támadva

Szem kilövő - azóta nyugdíjban

Ártatlanok - rendőri intézkedés után vérezve

 *