Névtelen írta...
Szánalmas vagy, de őszintén (tudom úgy is törölsz), a Bukodinét ne bántsd (bár munkája semmit nem ér), de legalább, ha Téged tanított volna, többre jutottál volna. Te miért nem adsz ki újságot, mondjuk "Alágyújtós" név alatt, tudnánk mire használni!!
Törőlj ki, légyszi, légyszi!
*
Ismét késztetést éreztem, és muszáj volt írni, még akkor is, a tizede nem áll rendelkezésünkre egy hasonszőrű, vagy annál jobb havi lapra, mint az 5 milliós önkormányzatinak.
A blog, meg nem igényel egyetlen fillért sem, még az olyan kritikusoktól sem, mint amilyen Te vagy.
Ellenben mások és akikről itt szó van, azok nem önzetlenül és fáradhatatlanul teszik azt, amit panaszolunk.
De kezdjük az elején.
Ne játszd az agyad. Nem szeretem az ilyen ágyba pisilős, könyörgős, kisfiús figurát.
Aztán a hatás-ellenhatás elve sem jön be, miszerint ha iderinyálsz, hogy töröljelek, akkor tuti, hogy az ellenkezőjét teszem.
Elárulom, hogy eddig sem lett egyetlen bejegyzés sem törölve. Spamként kezelve viszont igen. Ennek lényegét nem részletezem, tudj csak annyit, hogy nincs törlés, és minden bejegyzés meg van.
Bukodinéval kapcsolatos hozzászólásodhoz, van egy kis történetem.
Walter tanár úr kiváló előadó volt, és talán a szakmáját is értette, de bemutatni soha nem tudta, mert technológiát nem adott át, az előadásai meg mindig a nemi szervek körüli történetek voltak, a fiatalság érdeklő kuncogása közepette. Aztán óra végén meg csak annyit közölt, hogy melyik oldalon mettől meddig kell megtanulni. Feleltetés ekkor és ekkor.
Macskásy tanár úr roppant rossz előadó volt alig szerette valaki. Nem is szívesen vették a matekórákat, és módszerét a nebulók. Minden óráját úgy kezdte, hogy röpdogát íratott, feleltetés nem volt. Mindegyiket gyorstesztet leosztályozta. Ez adta ki az egész évi osztályzatot. Annyi jegyünk volt, hogy összesíteni sem tudtuk. Akár hogy is, de ezekből a napi feladatokból lemérte, hogy miként abszolváltuk az anyagot és mennyire értjük a tanítottak lényegét. Ha sok volt a karó, akkor pipa volt, de inkább magára, mert nem tudta megértetni velünk a buli lényegét. Ekkor elölről kezdte annak az anyagnak az oktatását, de már részletesebben és jobban belemélyedve. Ezzel időt energiát takarított meg a maga és a mi számunkra is, csak akkor ezt még nem tudtuk. Ráadásul még ofő is volt. Az azonban tuti, hogy a leckét megtanultuk.
Viszont soha nem tudtuk meg, hogy miként vezet autót. Az is lehet, hogy csapnivalóan, akkor, amikor más már a versenyzésen gondolkodott.
A Bukodiné is lehet nagyon jó tanár és hasonlatos ember is, sőt nagy valószínűséggel az is, már amennyit leszűrhettem beszélgetéseinkből. Mindenesetre őszinte volt adott esetre vonatkozóan. A jelen pillanatban azonban önkormányzati képviselőként, az érdekeink megjelenítőjeként, a kulturális bizottság elnök-vezetőjeként és az újság hozzátartozása szempontjából kétséges, hogy Ő a megfelelő személy ott, ha nem tudja koordinálni, dirigálni és levezényelni a folyamatokat. Ha nem tud érvényt szerezni és szándékot érvényesíteni, választói elvárásokat teljesíteni, akkor maradjon meg annak, amihez ért, amit jól végez, - vagyis oktatónak, pedagógusnak. Így azt végzi, amihez ért, és nem hozza magát az önkormányzatiság által kellemetlen helyzetbe azzal, hogy a rá bízott feladatot kezéből kiengedve hagyja elkóborolni. Csak névhasználatilag bizottságosdit játszani kisded dolog. Főleg akkor, ha olyan erős közérdeklődésre számító drága termék van a nevére írva, mint a közszolgálati helyi újság. Viszont ha azt ténylegesen nem elnökli, nem uralja, akkor gond van. Sőt ha helyette a bizottság leple alatt más birtokolja, akkor még ennél is nagyobb gondban van. Bukodiné (nem tanárként, hanem képviselőként) amennyiben ezt eltűri és hagyja, akkor jogos kritikával számolhat, ugyanis ez 5 millióba fáj nekünk. Ő mégis ennek tudatában cselekszik, vagyis hagyja kifolyni a dolgokat a kezei közül. Akkor ezzel tisztában van, és számolnia kell a következményeivel. Ha 5 millió elvesztésével még nem is, de az ebbéli kritikával igen. Tehát képviselőként és bizottsági elnökként nem egy kisasszonyképzőt vállalt, hanem olyan közérdeklődésre számító munkát, - amire ha jól tudom esküdött is, - amivel számot kell tudni adnia. Ha mindez netán kínos és kellemetlen, akkor máris baj van. De az újságot a kezünkbe véve, azt lapozgatva és forgatva szintén ez látszik.
Szóval a kritikai megnyilvánulás nem bántás, hanem időbeni észrevétel, a további bajok megelőzése érdekében. Ezek szerint senki nem bántja a képviselőasszonyt.
 |
| Ezek sem lettek javítva, csupán eltüntetve |
Utolsó sorban azért vékonyan megjegyezném, hogy a választó pénzét se húzzák ki annak zsebéből csak úri hóbortból és rossz gazdálkodás következményeként, mert akkor a szavazójoggal rendelkező polgár gondolja úgy, hogy többre jut azzal, hogy az ilyen több mint bosszantó esetek elkerülése, valamint azok előidézőinek visszatérésének, ismétlődésének megelőzése érdekében egy jobban felvértezett embert küld a "tanácsba" mérgiben, - azaz másra voksol.
(Még akkor is és azt is felvállalva, hogy a most vásárolt laptopokat addig, vagy akkor a ciklus végén „lestrapáltan” újra eladják maguknak szőröstül-bőrőstől, vagy 20 ezerért.)
*
